A gyakorló pszichológusok és népszerű előadók könyve nemcsak a párkeresőknek adhat útravalót, hanem azoknak is, akik egy-egy szinglivel beszélgetve nehezen találnak magukban a párkapcsolatokról nem törvényeskedő, de az Ige tanításán megálló gondolatokat.
„Anna, miért sírsz, és miért nem eszel? Miért vagy úgy elkeseredve? Nem érek én többet neked tíz fiúnál?” (1Sám 1,8b) – kérdezi Elkáná hőn szeretett feleségétől, aki már kétségbeesve vágyakozik gyermekre. Az olvasó bizonyára ismeri a bibliai elbeszélést: a meddő, de hitében elszánt asszony imája végül meghallgatásra talál, Anna nemcsak Sámuel, hanem öt további gyermek boldog édesanyja lesz. A gyermekáldásért imádkozó pároknak azonban ezek az örömteli történetek elkeserítők lehetnek: Ábrahám és Sára, Jákób és Ráhel, Zakariás és Erzsébet végül, akár öregkoruk ellenére is, karjaikba vehették közös gyermeküket.
Jézus a hegyi beszédben az akkori kultúrával ellentétes életvitelre hívta a benne hívőket. Ezek után nem meglepő, ha mi magunk is tapasztaljuk a saját bőrünkön, hogy Krisztus követői mindig az árral szemben haladnak. Látszólag nem tartanak lépést a kultúrával, mert az értékrendjük a feje tetejére állt. Köztük a legnagyobb a legkisebb. Inkább odafordítják a másik orcájukat is, mint hogy bosszút álljanak. Jézus követői szeretik ellenségeiket ahelyett, hogy gyűlölnék őket.
– Küldetésemnek tartom, hogy a népi kultúránkat életben tartsuk, táncainkat színpadra alkalmazzuk – fogalmazott a Kossuth-díjjal kitüntetett Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője mögött több évtizedes alkotómunka áll. Néptáncos, pedagógusi, koreográfusi és vezetői munkája mellett több mint húsz éve ír forgatókönyveket, szövegkönyveket táncjátékokhoz, színpadi darabokhoz. Az elismerés számára a számvetés ideje is.
Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adott át többek között református hívőknek is. Kossuth-díjat kapott Vincze Zsuzsanna Harangozó Gyula-díjas koreográfus, érdemes művész, dramaturg és Visky András József Attila-díjas erdélyi magyar író, költő, dramaturg. Emellett átadták a Széchenyi-díjakat, József Attila-díjakat, a művészeti díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseit.
Nem indul a zsinati elnöki tisztségért – szögezte le Balog Zoltán a dunamelléki lelkipásztorok és főgondnokok találkozóján március 9-én. A Ráday Házban tartott eseményen a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke beszámolójában kiemelte, megrendülés és bűnbánat van benne a tekintetben, hogy az elmúlt három évben mit is tett és mit nem tett. Veres Sándor dunamelléki főgondnok azzal zárta a találkozót, hogy az előttük álló feladatokat Balog Zoltán püspökkel kívánják elvégezni.
A református tábori lelkészek fegyveres szolgálattal, lelkigondozással, sebesültek ápolásával járultak hozzá az 1848–49-es szabadságharc erőfeszítéseihez. Gyújtó hangú beszédeik harcra hívták a honvédeket és nemzetőröket, de ha kellett, a betegek és megtört szívűek istápolásával vették ki részüket a küzdelemből, és a megtorlások idején is sorsközösséget vállaltak bajtársaikkal.
Isten különös kegyelmének tekintem, hogy bő két héttel az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idei megünneplése előtt a Ráday Gyűjtemény Benda Kálmánról elnevezett szobájában Berecz Ágnes igazgató asszony jóvoltából megismerhettem egy olyan festmény minőségi másolatát, amelynek szemlélése közben, úgy vélem, sokakban felélednek majd A kőszívű ember fiai filmváltozatának csatajelenetei. Másrészt pedig eszünkbe juthatnak olyan, már a kiegyezés után készült zenélő órák, amelyeknek számlapján hasonló, a „nem engedünk a negyvennyolcból” üzenetet sugárzó élőképek láthatók.
A forradalmak nem a semmiből keletkeznek, mégis mindig váratlanul érik a hatalom birtokosait. (Ha nem így lenne, nem lennének azok, amik, hiszen fel lehetne készülni rájuk.) Egy forradalom előtt már mindig ott van az írás a falon (lásd a Dániel könyve 5. részét) – de nem mindenki veszi észre. A felkelés kitöréséhez ugyanis kellenek olyanok, akik nemcsak elolvassák az írást, de meg is értik, s mernek is cselekedni. Hermann Róbert történész írása a Reformátusok Lapjából.
Az 1848–49-es szabadságharc olyan fényes csillag, amely már egy és háromnegyed évszázada mutatja az utat nekünk, mai magyaroknak. Ne hagyjuk hát feledésbe merülni történeteit, hírneves és hétköznapi hőseinek és tetteiknek dicső emlékét! Faggyas Sándor írása a Reformátusok Lapjából.
Ez az időszak emlékeztet bennünket Jézusnak arra a negyven napjára, amikor a pusztában „csak beszélgetett” az Atyjával. Csendben, a természet lágy ölén, étlen-szomjan, hogy semmi se vonja el a figyelmét arról a kapcsolatról, amely számára olyan fontos volt. Tóth Viktória, az Abaújvári és a Pányoki Református Egyházközség lelkipásztora, a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön börtönmissziós lelkészének írása a Reformátusok Lapjából.
Bachot az ötödik evangélistaként is szokták emlegetni, művei pedig alkalmasak arra is, hogy mindannyiunkat közös imára, közös elmélyedésre hívjanak a zenében, az egyetlen világnyelvben – véli Kovács Zalán László tubaművész, a tízesztendős Bach Mindenkinek Fesztivál igazgatója. A jubileumi programsorozathoz idén gyülekezetek is csatlakozhatnak.
Szűcs Ferenc igehirdetései ma is aktuálisak, érthetők, mértékadók, hitelesek és gyógyító erejűek. A Kövekből fiak című prédikációskötet bemutatóján jártunk.
Földünk egy finomhangolt rendszer eredménye, élő bolygóként folyamatos mozgásban van, a felszín alatt is. Ezt kutatja a földtudomány. Napjaink korszerű eszközeivel szinte azonnal látható, hogy hol, milyen mértékben mozog a föld. A geológia nem elvont fogalom, hanem a társadalom számára is hasznos ismereteket nyújt élőhelyünk erőforrásairól, a lehetséges veszélyekről. Kell-e tartanunk a földrengésektől? Hogyan fér meg hit és tudomány a szakember életében? Kovács István geológussal beszélgettünk.
A szorongás leggyakoribb kiváltó oka a biztonságérzet csökkenése – állítja Kuna-Várhelyi Gábor pszichológus a Világ/nézet legfrissebb adásában. A műsorban a szorongás tüneteiről és kezelési lehetőségeiről is szó esik, valamint kiderül az is, hogy a társas támogatás hiánya súlyosbíthatja a szorongást. Ezért hangsúlyozza a szakember a megtartó közösségek fontosságát a szorongás és a félelmek leküzdésében.
Böjt kezdetén a sárospataki görögkatolikus templom előtt egy nagy méretű táblán megjelent a keresztre feszítés ikonja. A templom mellett két középiskola is van, az ikonok megjelenése, változása természetszerűleg kérdéseket vetett fel a diákokban, járókelőkben: mi akar ez lenni? Nagy Károly Zsolt írása a Reformátusok Lapjából.
Beiktatták hivatalába Magyaroroszág új köztársasági elnökét, Sulyok Tamást. Az eseményen a történelmi egyházak vezetői, köztük Pásztor Dániel püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi alelnöke kért áldást az államfő munkájára.
Öt felekezet négyszáz roma híve találkozott a gazdagréti református templomban, ahol sok dicsőítéssel, bizonyságtétellel és imádsággal azt a témát járták körbe, hogy kié a hatalom. Az idei már a kilencedik találkozó volt, amelyen a református, evangélikus, baptista, metodista és a pünkösdi egyház cigánymisszóinak tagjai egy teljes napot együtt tölthettek, megismerkedhettek és együtt dicsérhették az Urat. Isten Igéjét Berki András, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió lelkipásztora hirdette.
Sok önjelölt művész számára is üzenetértékű lehet az a szerénység, alázat, hit, amellyel Juha Richárd szobrászművész él és alkot. Gyakran mondogatja is: az ember először alkot, tevékenykedik a művészet szférájában, és csak „idővel érik művésszé”. Életes humora és tanítandó alkotói alázata termékeny szimbiózisban él. Relief- és szoborportréi az alanyok alkotói és lelki énjének titkait együttesen faggatják, és lényegükben ragadják meg. A Munkácsy-díjas alkotó műveinek egész sora ékesít honi intézményeket, köztereket az anyaországban és azon kívül, Európában, sőt a tengerentúlon is.
A másikért mondott ima sem banki tranzakció, erősít meg Bacskai Bálint, hogy el is higgyük, amit amúgy tudunk: Istennél semmit sem erőszakolhatunk vagy zsarolhatunk ki. Figyelmeztet: sokunkat megtéveszt a gondolat, hogy ha megoldódnának a problémáink, teljes lenne az életünk. A lelkipásztor arra buzdít, imádkozzunk magunknak és másoknak is örömöt hozó dolgokért, Isten szívesen ajándékoz ugyanis meg bennünket. A józsefvárosi gyülekezet vezetőjét arról is kérdeztük, függ-e az imánk meghallgatása a kitartásunktól.