Ünnepi istentisztelettel zárult a 2022-es református egységnap Gyulafehérváron. Most először tartották a szórványban az ünnepet. Több mint kétezer résztvevő előtt hirdetett igét Balog Zoltán. A püspök úgy fogalmazott: Ősi földre hozott minket Istenünk, amely több mint ezer éve őseink munkálkodásának, örömének és bánatának tere.
Novák Katalin magyar köztársasági elnök jelenlétében leleplezték Gyulafehérváron Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egész alakos szobrát, a Magyar Református Egységnap keretében. Az eseményt és a záró istentiszteletet a helyszínen több mint kétezren kísérték figyelemmel.
Egy magyarok ellen demonstráló román szenátort békített meg ölelésével Balog Zoltán püspök Gyulafehérváron. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának avatásakor példát mutatott a keresztyéni szeretetből.
Több mint 12 ezren vállaltak szolgálatot a Magyar Református Szeretetszolgálat egyik legnagyobb önkéntes akciójában. A Szeretethíd programban minden évben több száz helyszínen szépülnek meg közterek, templomkertek, épületek vagy éppen rászorulóknak segítenek az önkéntesek.
„Az egység egyszerre ajándék és feladat” — áll a gyulafehérvári Generális Konventen elfogadott, a Közös Kárpát-medencei magyar református missziói stratégiáról szóló vitairatban. A testület május 20-án, a Református Egység Napja előtt ülésezett az erdélyi városban. Az ülésén sok szó esett a kárpátaljai testvérek megsegítéséről nehéz helyzetükben, a világ magyar reformátusainak tagságáról a Közös Zsinatban, amelyet össze is hívtak 2023-ra.
Összeült a Generális Konvent, a Kárpát-medencei református egyházak 2004-ben létrejött tanácskozó és javaslattevő testülete. A Gyulafehérváron, a Magyar Református Egységnap rendezvénysorozatának keretében tanácskozott a Generális Konvent elnöksége, majd plenáris ülést is tartottak. Az ülés végén megfogalmazott zárónyilatkozatukat teljes egészében közöljük.
A VII. Egyháztörténeti Konferenciával kezdődött el a Magyar Református Egység napja május 19-én. A 400 éve alapított Bethlen Gábor Kollégium adta a témát: „Az iskolák felettébb szükséges voltáról” beszélgettek és hallgattak előadásokat a résztvevők. A jubileum szülte a helyszínt is: most kivételesen nem Kolozsvárott, hanem Nagyenyeden, az évszázados református kollégium falai között gyűltek össze a Kárpát-medence református egyháztörténészei.
A 400 évvel ezelőtt, 1622-ben alapított Collegium Academicum és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tevékenysége előtt tisztelgett az a több száz éves könyvritkaságokat bemutató kiállítás, amelyet a Magyar Református Egység Napja alkalmából mutattak be Gyulafehérváron.
Átfogó protestáns, református és evangélikus Kárpát-medencei iskolatörténetet jelenített meg a Református iskolatörténeti mozaik című kiállítás Gyulafehérváron, a Magyar Református Egység Napján.
Novák Katalin köztársasági elnök Magyarapádon köszöntötte a felszentelt református templom híveit. A nemrég megválasztott magyar államfő a napokban részt vesz a Magyar Református Egységnap köré szerveződő ünnepségsorozaton, Gyulafehérváron és környékén.
Elindult a Magyar Református Egységnaphoz kapcsolódó rendezvénysorozat Nagyenyeden és Gyulafehérváron. A május 19. és 21. között szervezett ünnepségeken a Kárpát-medencei és külföldi magyar református egyházvezetők és egyháztagok mellett részt vesz Novák Katalin, Magyarország református felekezetű köztársasági elnöke is.
A járványidőszak korlátozásai miatt az elmúlt években a református egység napját sem lehetett megtartani, idén azonban ismét együtt ünnepelhetünk május 20–21-én. A rendezvény kiindulópontja a Collegium Academicum alapításának évfordulója, így lett Gyulafehérvár a helyszín – mondta el Tussay Szilárd főszervező a Reformátusok Lapjának.
Podcastünk második adásának vendégei a Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskolájának két munkatársa: Pintérné Lázok Orsolya igazgató és Gál Zsolt, az alkotópedagógiai műhely vezetője, történelem–földrajz szakos tanár.
Közvetlenebb és kézzelfoghatóbb módon kívánja támogatni a presbitereket szolgálatuk ellátásában a testület, amely megtartotta tisztújító közgyűlését és névváltoztatásról is döntött. A nagy múltú szervezet új neve: Magyarországi Református Presbiteri Szövetség.
A Retour legújabb részében kiderül, hogyan boldogul egy lelkipásztor a szőlősorok között, ha egy olyan gyülekezetbe csöppen, amely csaknem másfél hektáron gazdálkodik. Szó esik arról is: misztérium vagy biokémiai átalakulás az, ahogyan a szőlőből bor lesz. Megnézzük, milyen bor készül gyülekezet által megtermelt szőlőből, ellátogatunk a mádi református templomba, és beszélgetünk arról, hogyan tudnak segíteni az elvándorlás problémáján.
Úgy érzem, nem teszek eleget – mondta Denis Kravchenko, a Magyar Református Szeretetszolgálat Budapesten élő és dolgozó ukrán önkéntese. A háború első napjaitól ott van a Nyugati pályaudvaron, Záhonyban vagy épp a BOK csarnokban. Bárhol, ahol tolmácsolással vagy másként segítheti az ukrajnai háború elől menekülőket. Volt olyan hét, amikor napi 16-17 órát töltött önkéntesmunkával.
„Egyszerre kell a legnagyobb vakmerőség és a legnagyobb alázat ahhoz, hogy az ember életének bármely pillanatában fel merje tenni a kérdést: mit mond nekem most Isten? Ennél már csak ahhoz kell nagyobb merészség, hogy együtt kérdezzük meg az egyház, a nemzet közösségében, hogy mit mond ma nekünk Isten.” – Balog Zoltán püspöknek, a Zsinat lelkészi elnökének írása a Mandinerből.
Az ország több mint félszáz pontján várták reggelivel a bicikliseket május 17-én, kedden. A Magyar Kerékpárosklub országos rendezvényéhez immár harmadik alkalommal csatlakozott a Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalma, összekapcsolva ezzel a hit, a teremtésvédelem és a kerékpározás ügyét.
Kevesen tudják, hogy a Reformátusok Lapjában megjelenő mesék illusztrátora nemzetközileg elismert grafikusművész, könyvillusztrátor, számos díj birtokosa. Nagyszebenben született, az erdélyi szászok egykori központjában, Brassóban nőtt fel. De hogyan jutott el az anyaországba? Ezekről is beszélgettünk Damó István képzőművész-grafikussal.
Tisztaság ott van, ahol a rendet fenntartják. Igaz ez Hajdúnánásra: e városban az utazó barátságos, tiszta, csendes környezettel találkozhat, elmenekülve a nagyvárosi zajtól. Hajdúnánáson a környezet szépségéért sokan fáradoznak, köztük olyanok, akik Krisztusi törődéssel tekintenek a teremtett világra.
Távoli rokoni kapcsolatok melegednek fel a háború miatt Kárpátalján, Dercenben több család is fogadott rég nem látott rokonokat Belső-Ukrajnából. Közülük Balázs Irént kerestük meg, aki szintén így adott szállást csaknem negyven menekültnek – rokonsága és református hittestvérei révén.
A Hit-Vallás sorozat előző cikkében Isten különös kijelentéséről, azaz a Bibliának az ihletettségéről, tekintélyéről és tévedhetetlenségéről volt szó. Most nézzük meg, kicsoda az az Isten, akit a Bibliából ismerhetünk meg. Molnár Ambrus publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
Sipos Ete Álmos lelkipásztor öröksége laikusok és egyházi vezetők generációiban él tovább, akiknek hitét szolgálatán, előadásain, könyvein keresztül formálta és erősítette. Isten több mint fél évszázadon át használta, hogy a bibliai keresztyénség életet megváltoztató igazságait hirdesse. Ezen a napon lenne 85 éves. Az évforduló alkalmából portréját ezúttal a hozzá legközelebb állók visszaemlékezéseiből rajzoljuk meg.
A nagy nevetésekre emlékszem, a derűjére, a mély hitére, az egyháza iránt érzett féltő szeretetére, és az erőre, amely nagybetegen is áradt belőle élete utolsó hónapjaiban. Így maradt meg bennem Sipos Ete Álmos lelkipásztor, a református egyház meghatározó alakja, a Biblia Szövetség egykori főtitkára.
A saját életünkkel, létünkkel összefüggő vívódás a legnagyobb harc. Heti versünk a költészet egyik alapkérdését vizsgálja. A művész maga a művészet, az azzal azonosulni tudó lélek. De e lélek rejtély, megértése rendkívül nehéz. Kedves Olvasó! Tartson velünk ezen a héten is. Szokás szerint két munkatársunk kommentálta – két különböző aspektusból – a klasszikus verset.
Az ad erőt a terhek elhordozásához, hogy csodákkal találkozunk nap mint nap – mondja Birta
Zoltán, a beregszászi Pulzus Rádió főszerkesztője. Az igei tartalmakat közvetítő rádió most sem állt le, a szerkesztőség megcsappant létszámmal, de folyamatosan biztatja a hallgatókat a háborús helyzetben. Arról azonban fogalmuk sincs, lesz-e fizetésük a jövő hónapban.
Kárpát-medencei magyar és külföldi egyházi vezetők kértek áldást Magyarország új köztársasági elnökére a budapesti Kálvin téri református templomban, május 14-én, szombaton délelőtt. A református felekezetű Novák Katalin állami beiktatása előtti ökumenikus istentiszteleten Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét.
Történelmünk egyik kiemelkedő korszakában élt – a kétszáz éve született – Lónyay Menyhért, aki minisztersége és miniszterelnöksége idején sem feledkezett meg a protestáns közösségek védelméről. A református szórvány védelmezője volt, és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap egyik számát is bevonták miatta. Élete fő művének mégis azt tartotta, hogy részt vett a református egyházi közalap létrehozásában. Kovács Kálmán Árpád publicisztikája a Reformátusok lapjából.
Új egyházi alaptörvényt fogadott el a Zsinat legutóbbi, áprilisi ülésén. Az alkotmány korábbi számos módosítása után az egyházi vezetők úgy látták, nem módosításra, hanem új törvényre van szükség. Az újonnan elfogadott egyházi alkotmány május elsején lépett hatályba. Nemes Pál jogászt, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnokát a változások megmagyarázására kérte fel a Reformátusok Lapja.
„A Bethlen Kollégium 400 éve arra figyelmeztet: szükségünk van egymásra, a hitet, a kultúrát, az anyanyelvet csak úgy lehet építeni, ha egymás hite által épülünk” – mondta Gudor Kund Botond. A Nagyenyedi Református Egyházmegye esperesét a Gyulafehérváron, Nagyenyeden és a környező településeken tartandó Református Egység Napjáról, a kapcsolódó évfordulóról kérdeztük. Örülne, ha minél többen élnék meg az összetartozás érzését a helyszínen, és szeretné méltóképpen megköszönni a Jóistennek a sok jótéteményét.
Saját erőforrásra épít elsődlegesen a keresztyén befogadásán alapuló, hátrányos helyzetű gyerekek segítését szolgáló általános iskolai program. Úgy igyekeznek őket közösséggé szervezni, hogy abban mindenki megtalálja a helyét. A projekt a Magyarországi Református Egyház Cigánymissziója és a Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete (HEKS) együttműködésében zajlik. A koordinátort kérdeztük.
Az ország egyik legnagyobb református gyülekezetéhez látogattunk el a Retour legújabb adásában. A budapesti templom épületében már csak a gyülekezeti terem parkettje és a hosszan benyúló karzat emlékeztet arra, hogy az épület egykor mulatóként működött. 1935 óta vasárnapról vasárnapra Isten Igéje szól a fehér falak között. Két évvel ezelőtt azonban nem kis munkába fogtak a budahegyvidéki reformátusok: úgy határoztak, kibővítik és felújítják a gyülekezet templomát.
Protestánsként ódzkodunk a megkötött szokásoktól? Ha így van, milyen rend szerint ápoljuk a hétköznapokban hitünket? Siba Balázs lelkipásztor, egyetemi tanár arról írt könyvet, hogyan élhetjük meg keresztyénségünket hétfőtől szombatig. Figyelem! Nem csupán kálvinista alapú praktikus útmutatást kapunk. A szerző meg is dolgoztatja az olvasót: rávezeti, gondolkodjon el mindennapi szokásain, tettein és azon, mit jelent számára protestáns keresztyénnek lenni a hét minden napján. Interjú.
A szeretet soha el nem múlik. De néha renoválásra szorulhat. Pál apostol „szeretethimnuszának” sorai olvashatóak a debreceni Nagyállomás lépcsőin, ám az időjárás már kikezdte a feliratokat. Ennek kapcsán elmélkedett Vitéz Ferenc az utazásról és a szeretet megújításának szükségességéről. Publicisztika a Reformátusok Lapjából.
„…mert ő nékem választott edényem, hogy hordozza az én nevemet a pogányok és királyok és Izráel fiai előtt” – ez mintegy isteni leírása Pál apostol életpályájának, akit Váncsa Gábor színész a Pál apostol védőbeszéde című, kizárólag bibliai igékből szerkesztett darabjában ítéletre váró fogolyként jelenít meg. Megtérésének, missziói útjának története által hirdeti az evangéliumot Agrippa király előtt. A kaposvári Csiky Gergely Színház egykori színésze nem önmagát akarja megmutatni egyfelvonásos monodrámájában.
Isten teremtett világának ajándékai a fák. Viczián Zsófiával, a Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem című könyv szerzőjével a főváros mesélő óriásait kerestük fel. – Illényi Éva riportjával a madarak és fák napját is köszöntjük.
Családias hangulat, kölcsönös bizalom és a hitéletben szorosan összetartó közösség egyaránt jellemzi a rétsági és balassagyarmati református gyülekezeteket. Nógrád megyében él a legkevesebb református Magyarországon. Mégis befogadó, vendégszerető és rendkívül kitartó gyülekezeteket ismerhettünk meg Molnár Ambrus református lelkész útmutatásával.
Neve ma szinte mindenki számára ismeretlen, talán csak a felvidéki Búcson és a földrajztudomány berkein belül ismerik. Ilyen irányú munkássága kétségbevonhatatlan. Református lelkészként és intézményvezetőként is maradandót alkotott. Katona Mihály lelkészről, földrajztudósról van szó, aki éppen kétszáz éve halt meg. Egyik nagy „rajongójával” és elkötelezett kutatójával, Lukács Ágnes földrajztanárral beszélgettünk. Sok érdekességet osztott meg velünk a 18-19. század fordulóján élt kiválóságról.
Mindenki naponta átéli a várakozás ősi helyzetét. Egy ilyen állapotot jelenít meg – nevezetesen: a szerelmi társ várását – a modern református irodalom kiválósága, a főleg regényíróként ismert Szabó Magda, ezúttal gyönyörű szonettben. Az ő versét is két munkatársunk kommentárja kíséri, mint a hétről hétre közreadott klasszikus sorokat mindig. Indítsuk ezt a hetet is egy szép költeménnyel, olvassunk együtt!
Hompoth-Zolnai Ildikó fiatalon megözvegyült, és egyedül maradt két kicsi gyerekkel. Az egyik fia autista, Ildikó pedig súlyos tüdőbetegséggel él. A sok nehézség nem törte meg, újra férjhez ment, három fiúgyermeket nevel, a mátészalkai református általános iskolában tanít, valamint bútorokat fest. Az asszony, aki a rengeteg fájdalomból virágot teremt, sokunk számára példa lehet.
Elindult a regisztráció az idén a dél-erdélyi szórványban tartandó református egység napjára – adta hírül az Erdélyi Református Egyházkerület honlapja.
Nagyszabású jótékonysági kezdeményezésnek adott otthont péntek délután a Debreceni Református Nagytemplom. Az orosz–ukrán konfliktus miatt bajba jutott emberek megsegítésére ökumenikus összefogással tartottak békekoncertet.
Éppen 400 éve alapította meg Bethlen Gábor Gyulafehérváron az Academicum Collegiumot. Az intézményt megtépázták a történelem viharai, megsemmisíteni azonban nem tudták. 2000 óta az Erdélyi Református Egyházkerülethez tartozik. Fennállása évfordulóján a Protestáns Újságírók Szövetsége május 13–15-én konferenciát rendez a Bethlen Gábor Kollégiumban neves történészek, irodalmárok, egyetemi oktatók közreműködésével.
Lehet a jogász szakmát istenfélelemmel, elköteleződéssel végezni Isten dicsőségére. Ha valakinek ott van a szívében az elhivatottság, gyakorolhatja foglalkozását becsülettel, kiskapuk keresése nélkül is. Badacsonyi Zoltán, a Keresztény Jogakadémia szakmai igazgatója, a Zsinati Hivatal Jogi Osztályának vezetője missziójának tekinti a következő jogászgeneráció lelki, szakmai felkészítését.
A nyitott Bibliát, Luther Mártont és Kálvin Jánost ábrázoló domborművekkel díszített alkotás Bukarest belvárosában, a 19. században épült, és az 1959-ben lebontott egykori református templom helyén kapott helyet.
Megharcoltam az Úrral, hogy el tudjam fogadni, van „elég jó anya” is – mondja Kazamárné Baráth Csilla. A négygyermekes édesanya nőiességének kiteljesedését látja ebben a hivatásban. Várandósságról, nevelési elvekről és a családban megélt hitről beszélt.
Van, amit születésünk pillanatában kapunk, amit nem mi akarunk. És ez az önazonosságunk – mondja Kató Béla, az Erdélyi Egyházkerület püspöke. Az egyházvezetőt az erdélyi reformátusok helyzetéről, a népességfogyásról, az anyanyelv megtartó szerepéről és a népszámlálás fontosságáról kérdeztük.
Régóta dédelgetett álmunk vált valóra azzal, hogy aRoma címmel ma elindíthattuk az Országos Református Cigánymisszió podcastjét. A műsorban adásról adásra igyekszünk a saját területükön hiteles embereket megszólaltatni a cigányságról, a keresztyénségről és identitásról.
A szeretet gyakorlásának csodája: minél többet adunk, annál többet fogunk mi magunk is visszakapni – mondta Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, a Szeretethíd Kárpátaljáért fővédnöke. A református egyház egyik legnagyobb önkéntes akciójához még lehet csatlakozni a www.szeretethid.hu oldalon.
El akarom felejteni Kárpátalját – mondja egy menekült férfi, aki családjával Debrecenben, a Dorkász Befogadóközpontban talált átmenetileg otthonra. A Dorkasz Szolgálat Alapítvány a háború kitörése óta ad szállást és étkezést a hozzájuk érkezőknek, emellett a gyermekek képzésében és a felnőttek munkakeresésében is segítenek.
Több mint háromszáz református templomban a mai napig láthatók festett kazettás mennyezetek. Gelsei Sándorra nagy hatással volt a népi vallásos művészetnek ez a formája. Annyira, hogy nemcsak tanulmányozza, hanem meg is festi a fatáblákat. Munkái láthatók a noszvaji és az egerszalóki református templomban is.
Bibliakör indult vállalkozók, üzletemberek, felső vezetők számára a Pasaréti Református Gyülekezetben. Plicher Zoltán ügyvezető igazgató szívügyének tartja egy olyan közösség létrehozását, amelyben az üzletemberek Isten bölcsességét keresve találhatnak választ a mindennapok üzleti kérdéseiben.
Hatalmas élményre készülnek a kerékpározás kedvelői: idén először magyarországi tájakon is áthalad az egyik legjelentősebb európai országúti verseny, a Giro d’Italia. E sport rajongójának számít Koroknai-Tegez Ferenc református lelkész, édesapjával és fiával együtt. Velük beszélgettünk abból az apropóból, hogy május 6-án Budapestről indul, és három hazai szakaszt érint a nemzetközi verseny.
Ma van a papi hivatások napja. Ez alkalomból Mező Miklós református lelkipásztorral beszélgettünk, aki harminc év kárpátaljai szolgálat után Magyarországon él. Kérdeztük: hogyan tekint küldetésére, a lelkészi szolgálatra, amelyre gyermekkora óta készült, beszélgettünk vele családról, gyülekezetről, s megosztott velünk nem mindennapi történeteket is.
A szíriai polgárháború napjaink egyik legsúlyosabb, elhúzódó konfliktusa, a politikai rendezés továbbra is elérhetetlennek tűnik. A halálos áldozatok száma meghaladja a hatszázezret, az országot több mint hat és fél millióan hagyták el. A szíriai menekültek legnagyobb része a szomszédos országokban tartózkodik menekülttáborokban. Százezrek vándoroltak át a Balkánon is, hogy Európában találjanak új hazát.
Hazánkban 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére lett május első vasárnapja az édesanyák ünnepe. E szép tisztelgést egybekapcsoljuk a költészettel. Mint kedves olvasóink tapasztalhatták, szerkesztőségünk hétről hétre közread egy klasszikus verset, két munkatársunk kommentárjával: az édesanyákat a „holt költők társasága” egyik örökéletű református tagja, Szabó Lőrinc kézvezetésével köszöntjük. Olvassuk őt együtt!
Életem legnagyobb élménye, hogy anya lehetek. Ráböjtöltem. Nem mondhatom ugyanis egyenesnek a gyermekemig vezető utat. Egy napon azonban arra eszméltem, hogy minden figyelmem a lányomé. Olyan ez, mintha mi, nők, egészen közel hajolnánk a kegyelemhez.
A mostani, képekben gondolkodó, „telefonos nemzedékhez” utat találhatunk a kazettás mennyezetek segítségével, véli Bereczky Zoltán nyugalmazott lelkipásztor, aki a hetvenes évek óta kutatja a mennyezetkazetták jelentőségét. Szimbolikus ábrázolásról, a képek által kirajzolódó misztériumjátékról és arról beszélgettünk, a mennyezetek hogyan igyekeznek átadni az üzenetet: Jézus velünk van.
Szólláth Bernadettet, a Dunamelléki Református Egyházkerület jogtanácsosát, a Hold utcai református gyülekezet tagját, 2019 óta saját irodáját vezető ügyvédet választották meg a Magyarországi Református Egyház Zsinatának jogtanácsosává a zsinat április 6-i ülésén Balatonszárszón. Mandátuma 2026-ig szól. Keresztyén református magyar ügyvédnő – így fogalmazott magáról röviden a testület tagjai előtt.
A Reménykedve várjuk... című, decemberben a Kálvin Kiadónál megjelent motettakötet célja, hogy mai, fiatal szerzők darabjai is bekerüljenek a gyülekezeti kórusok repertorájába. A gyűjteményről még megjelenésekor beszélgettünk Kecskés D. Balázzsal szerkesztővel, aki egyben a kötet egyik zeneszerzője.
Tiszteljük, szeretjük református hagyományainkat. Örökségünk napjainkban is sorvezetőként szolgál, hogy el ne tévedjünk a felgyorsult hétköznapok sodrában: ha felnézünk egy református templom kazettás mennyezetére, érezzük, hazataláltunk. Háromrészes összeállításunkban a teljesség igénye nélkül mutatjuk meg, merre induljon az olvasó, ha kazettás templomokra szeretne bukkanni; a szép látványon túl mit kaphatunk a festett mennyezetkazettáktól; de olyan művészt is bemutatunk, aki kazettás mennyezetek készítésével foglalkozik .
A mesék képesek kihozni mélyebb gondolatainkat. Segítenek kifejezni, megélni a bennünk lakozó érzéseket: örömöket, félelmeket. Fontosak a hittanoktatásban is. Olvasásuk hosszútávon a szövegértésben, a tanulásban és a pályaválasztásban is meghatározó. Minderről és a nemrég zárult, gyerekeknek szóló Janikovszky Éva meseíró pályázatról beszélgettünk egy lelkipásztorral és könyvtári szakemberekkel.
Krisztus a jövő, együtt követjük őt. Így hangzott a 2009. május 22-én rendezett egységnap jelmondata. Aznap mondták ki a Kárpát-medencei magyar református részegyházak alkotmányjogi egységét. Idén az Erdélyi Református Egyházkerület szervezi a Magyar Református Egység Napját. Az eseményt május 20–21-én, Gyulafehérváron és Nagyenyeden tartják.
„Az élet természetes része a halál. Ideje van a meghalásnak, ezt sem siettetni, sem elhúzni nem szabad…” A hospice-házakba – köztük a keresztyén hátterű Majosházai Hospice Házba – akkor kerülnek a betegek, amikor a gyógyulásra már végképp nincs esélyük. Illényi Éva riportja.
Állványok, meszes, poros, rejtett, szűk folyosók. Mintha egy régészeti feltáráson volnék, labirintusban. Zajlanak még a felújítási munkálatok a Bibliamúzeum épületében, Budapest belvárosában. Az intézmény másfél év kényszer-zárvatartás után várhatóan idén ősszel nyitja meg újra kapuit. A középiskolásoknak meghirdetett filmes pályázatról kérdeztük az intézmény vezetőjét, Timár Gabriellát és a művészettörténész Bán Borókát.
Arra ébredt Harkivban egyik reggel Jesuniyi Omoiyin és Gbolahan Gee-n Bada, azaz Ní és Dzsíbi, a két nigériai keresztény hallgató, hogy kitört a háború. Elbeszélték nekünk, hogyan jutottak el Budapestre és, hogy mennyire meglepte őket a sok segítség, amit kaptak: a magyar kormány nyitottsága, a határon kapott étel, ital és László vendégszeretete, aki Budapesten befogadta őket otthonába, amikor nem volt hova menniük.
Gyulafehérvár és Nagyenyed ad otthont a Magyar Református Egység Napjának május 19. és 21. között – a 400 éves református erdélyi oktatásra is emlékeznek majd. A háromnapos rendezvényről sajtótájékoztatón számolt be Kató Béla püspök, Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese és Tussay Szilárd főszervező április 26-án.
Szüleim magyar légkörben neveltek Argentínában is, így az egész életemet magyar környezetben éltem le – mondja Benedek-Micsinay Mária, az Argentínai Magyar Református Egyház főgondnoka, a Nyelvcsiszoló Tanfolyam megálmodójával beszélgettünk családról, identitásról, közösségről és a gyülekezeti életről.
Otthonról hazamenni! Talán ezt érezte a szerző is minden alkalommal, mikor hazatért. Heti versünk a „holt költők társasága” egyik nagy alakjának szülőföldjére kalauzol. A költemény által nemcsak lelki szemeinkkel látjuk Erdély szépségét, hanem érzékelhetjük a költőben élő fizikai hatásokat is. Az immár klasszikus református alkotó műve és két kollégánk kommentárja által tartsanak velünk egy határokon átívelő szellemi utazásra!
Lassan történelmi múltra tekint vissza a Magyar Református Szeretetszolgálat kezdeményezése: 2009 óta minden évben megszervezik. Idén immár 14. alkalommal lesz Szeretethíd, avagy a Kárpát-medencei református önkéntesek napja. Ugyan a program neve Kárpát-medencei Református Önkéntes Napok, de nyitott mindenki számára felekezettől függetlenül.
Egész alakos köztéri szobrot kapott a dunakanyari Leányfalun Ravasz László, aki élete utolsó két évtizedét töltötte itt. Kutas László szobrászművész alkotásának szombati leleplezésével egy időben emlékházat, egyházi gyűjteményt és rendezvényközpontot is avattak, az intézményt a református püspökről nevezték el.
Sokoldalú művész, akinek jellegzetes női aktfigurái mellett számos köztéri szobrot és emlékérmét is köszönhetünk. Eddig tizenegy református közösség állította fel Kálvin-mellszobrát, de az ő plakettjét kapják a Rát Mátyás-díjas protestáns újságírók is. Legújabban Ravasz László püspököt öntötte bronzba. A református Kutas Lászlóval beszélgettünk.
Egész alakos köztéri szobrot kap Ravasz László Leányfalun, ahol élete utolsó két évtizedét töltötte. Kutas László szobrászművész alkotásának leleplezésével egy időben emlékházat, egyházi gyűjteményt és rendezvényközpontot is avat a helyi közösség, az intézményt a református püspökről nevezik el. Szlávik Róberttel, a leányfalui református gyülekezet gondnokával beszélgettünk.
Nemcsak a megjelenése, hanem a története is egyedi a szilvásváradi református templomnak, ám a helyi lelkipásztor szerint valójában más üzenete van a romantikus teleregénybe illő legendának, amely szerint az eredetileg a katolikusok részére készült templom szerelmi csalódás miatt, bosszúból került végül a reformátusokhoz.
Szemán Ákost és Szólláth Bernadettet kérdeztük arról, milyen változások vannak a „régi”, április végével érvényét vesztő alkotmányhoz képest a május elején hatályba lépő új alkotmánytörvényben. Beszéltek a gyülekezeteket érintő változásokról és szemléletváltásról is.
„Nem érdektelen, s nyomokban érdemi vita folyt a keresztények közéleti felelősségéről a választások előtt, s azóta is. Kit lehet támogatni, kit kell elutasítani, mire kötelez bennünket hitvallásunk?” Balog Zoltán püspöknek, a Zsinat lelkészi elnökének írása a Mandinerből.
Két év kihagyás után ismét református énekektől lesz hangos a budapesti belváros. A XVII. Református Zenei Fesztivált (RZF) május 27. és 29. között rendezik meg a fővárosban. A koronavírus-járvány miatt két éven át szünetelt a találkozó, amely most májusban régi és új helyszíneken támad új életre. Cikkünk végén közöljük a részletes programot.
Április 22., a Föld napja alkalmából idén is meghirdeti pályázatát az ökogyülekezeti cím és díj elnyerésére a Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalma. Jelentkezési határidő: szeptember 10.
Az egyház vezetői a mögöttük álló szervezet zökkenőmentes működésével tudnak kiváló munkát végezni – vallja Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal irányítója. A jelenlegi zsinati ciklusban külön szolgálati ágként megalakult hivatalt eszköznek tekinti, amely az erőforrások hatékony felhasználásával nemcsak az egyházra, hanem az egész társadalomra hatással van.
A keresztyén segítségnyújtást leginkább motivációja különbözteti meg más segélyszervezeti munkától, vallja Czibere Károly. A Magyarországi Református Egyház Református Szeretetszolgálatának vezetőjével egyebek mellett a hála intézményesíthetőségéről, a modern kori diakóniáról és a család-gyülekezet-munka hármasának egyensúlyáról beszélgettünk.
Bruckner László négygyermekes édesapaként saját bőrén is tapasztalta iskolarendszerünk előnyeit és hátrányait. A szakképzésben eltöltött harminc év kiérlelte benne azt az irányt, amelyet követni szeretne a református egyház oktatási szolgálatának főigazgatójaként. A tanárok és a vezetők fejlesztését elsődleges feladatnak tartja, a diákoknak pedig olyan kompetenciákat adna, mint a kritikus gondolkodás és a csapatmunkára való képesség.
A tervezéshez ötletek, gondolatok és jó szakemberek kellenek. A pályázatíróknak, projektmenedzsereknek meg kell oldaniuk, hogy az ötletek valóra válhassanak, még akkor is, ha valami elsőre lehetetlennek tűnik. Kósa Mónika, a Magyarországi Református Egyház Pályázati és Beruházási Szolgálatának vezetője arról is beszél, miért fontos a szolgálatok összmunkája.
Aki megérzi a közösséget Istennel, az keresi majd másokkal is: elhívásunk lényege és célja a misszió. Hajdú Zoltán Leventét, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Missziói Szolgálatának szakmai vezetőjét missziói elképzeléseiről is kérdezte a Reformátusok Lapja.
A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona pályázatot hirdet angol–bármely szakos középiskolai tanár állásra. Jelentkezni május 13-ig lehet.
Elindult a regisztráció a Kárpát-medencei Református Önkéntes Napokra. A program címe: Szeretethíd Kárpátaljáért. A Magyar Református Szeretetszolgálat 14. alkalommal szervezi önkéntes akcióját. Olyan magánszemélyek és közösségek jelentkezését várják, akik saját lakókörnyezetükben szívesen végeznének önkéntes tevékenységet.
Május 31-ig lehet jelentkezni az idén szeptemberben induló képzésre, amely a résztvevőknek a Krisztus-hit megélésében és elmélyülésében nyújt segítséget a Szentírás útmutatásainak és a protestáns kegyesség lelki örökségének fényében.
E címmel hirdet továbbképzést gyülekezeti vagy egyéb egyházi területen szolgáló teljes állású (vezető vagy beosztott) lelkészek, vezetők számára a Missziói Szolgálat. Többek között arra keresnek választ: mit jelent önmagunkkal sáfárkodni, és miért olyan nehéz? A jelentkezés határideje: május 30.
Folytatódik országjáró magazinunk. A Veszprém, Kálvin János parki gyülekezetet bemutató videónkban bekukkantottunk a Kerekítő gyerekfoglalkozásra, majd Závodi Zsuzsanna lelkipásztorral arról beszélgetünk, hogyan lehet egy eklézsia vezetője egyben édesanyja is a közösségnek.
Változnak-e az „üvegfalú parókiák” szabályai, ha a lelkészgyerekből lelkipásztor lesz? Koós Ákos nábrádi lelkész mindkét oldalon állt már, így saját tapasztalatait beszéli el videónkban. A Retour idei utolsó részében folytatjuk utunkat a Szamos partján, Kérsemjénbe látogatunk, megnézzük a templomot, ahol Adorján Gusztáv egykori tiszántúli főgondnok édesapja szolgált.
Életvidáman válaszol a próbatételekre Aggtelek, Jósvafő, Szinpetri és az ország második legkisebb falva, Tornakápolna lelkipásztora, Mező Arnold. Bár apró településekről van szó, feladatból nincs hiány. Az emberek összefogásának hála, a műemléktemplomok otthonai lehetnek a maréknyi hívőnek. A Retour friss adásában az ő gyülekezeteibe látogatunk el.
A Retour, a református egyház országjáró magazinja új részében a szlovák határ mellé, Nyíribe látogatunk. Felkeresünk két, hasonlóan kicsi gyülekezetet: a füzérkomlósit és a hollóházit. Ott is Orbánné Verók Zsuzsanna szolgál. A lelkipásztor a közösségek megtartó erejéről, a próbatételekről, a kitartásról beszél. Kiderül az is, mit neveznek a katolikus plébánossal „szent rallynak”. Tartsanak velünk!
Református országjáró magazinunk új részében Nagykanizsára látogatunk. Fény derül Hella Ferenc esperes hobbijára, beszélgetünk vele a palást mögötti emberről, hallhatják verset mondani, megnézzük az egyik legkülönlegesebb art deco templomot és a nemrégiben elkészült Kiscsillag Református Óvodát is. Tartsanak velünk!
Bach koráljai a református egyházzenében fontos szerepet töltenek be. Alább összeválogattunk néhány olyan, az új Református énekeskönyvben szereplő éneket, amely a lipcsei mester keze nyomán, feldolgozásában csendülhet fel istentiszteleteinken. Reméljük, cikkünk nyomán „újabb”, nagyheti használatra is szánt énekeket ismerhetnek meg gyülekezeteink.
Az új Református énekeskönyv lett a tizedik helyezett a Highlights of Hungary idei versenyében. A hetedik éve megrendezett megmérettetésben ezzel énekeskönyvünket „a Kárpát-medence legkiválóbb teljesítményei” közé választották.
Könyvek beiktatásáról ritkán lehet hallani, mégis valami hasonló történt november 21-én, vasárnap délután a budapesti Kálvin téri templomban. A Magyar Református Egyház 73 év után új énekeskönyvet kap, amelyet
advent első vasárnapjától, az egyházi év kezdetétől hivatalosan is használhatnak a gyülekezetek.
Hálaadó istentiszteleten mutatják be az új énekeskönyvet november 21-én, a fővárosi Kálvin téri templomban. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdeti az igét. A kiadvánnyal több mint tízéves munka fejeződött be. A munkafolyamatokról és műhelytitkokról beszélgettünk Fekete Károllyal. Illényi Éva interjúja a Reformátusok Lapjából.
Énekeskönyvünk egyik legszemélyesebb Krisztus-élményt nyújtó, legköltőibb, mégis méltatlanul elfeledett éneke! E gyönyörű, hitvallásos éneket eddig azért nem használtuk, mert nem volt ott a dallama, másrészt a megadott dallam sem közismert.
Többféle - névnapi és anyáknapi - szöveggel ismert ez az újesztendőt köszöntő ének, mely arra is alkalmas, hogy az új évben sorra kerülő - óvodai, iskolai vagy munkahelyi - első találkozások, szokásos koccintás alkalmával is elénekeljük.
Köszönjük az új énekeskönyv iránti nagy érdeklődést! Jelenleg a középméretű változatok elérhetők. Nyárra a középméretű változatok mellett már kis és nagy méretű énekeskönyv is várható. Tisztelettel kérjük testvéreink türelmét, amíg az átmeneti (rendkívüli anyagbeszerzési problémák okozta) készlethiány megoldódik. A beérkező megrendeléseket teljesítjük, amint lehetséges. Kérjük, a megrendeléseket központi e-mail címünkre (kalvin.kiado@kalvinkiado.hu) vagy postacímünkre (1113 Budapest, Bocskai út 35.) küldjék. Köszönjük!
Horváth Gáspár, az Irie Maffia társalapítója, a Kelemen Kabátban billentyűs-dalszerzője, zenei producer és DJ református teológusból lett zenész.
2021. május 19.
„Ha bármilyen gazdagságot kaptunk az Úrtól, azt azért kaptuk, hogy tovább adjuk.” A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke ugyan nem Kárpátalja szülötte, de immár tizenöt éve segíti az ott élőket.
2021. május 15.
Hozzatok dalt emlékül, a hajdan / Lomb- s virággal gazdag tájirúl; / Zengjétek meg a jövőt, ha majdan / E kopár föld ujra felvirúl. (Tompa Mihály: A madár, fiaihoz)
Kapás Csilla
„Felemelő megélni, amikor különböző régiókból, akár különböző viseletekben összesereglenek a testvérek, és több ezren közösen úrvacsorázunk.” Molnár István királyhelmeci lelkipásztorral a magyar reformátusság összetartásáról beszélgettünk.
