Jézus születése, az összeírások kijátszása és papírmagyarok. Hogy ezek hogyan kapcsolódnak össze? Tartsanak velünk a népszámlálások történetébe tett utazáson, és megtudják. Idén ősszel tartják a 2021-ben, a koronavírus-járvány miatt elhalasztott népszámlálást Magyarországon, ahol a felekezeti hovatartozásról is megkérdeznek majd bennünket.
Idén nyáron is megtartották az intenzív kántorképző-tanfolyamokat az ország három különböző pontján. A református egyházzene legfontosabb műhelyeiként szolgáló három hetes táboroknak Budapest, Debrecen és Pápa adott otthont. Cikkünk a kántorok képzésébe és a református egyházzenei tervekbe ad betekintést.
Négy évtizede kötött házasságot Bodnár Péter és Bíró Mária. A Demecserben szolgáló lelkészházaspárnak eddig színes élete volt. Együtt nevelték fel négy gyermeküket és örülnek kilenc unokájuknak. Jövőre szintén negyven éves, közös szolgálatukat ünnepelhetik.
Budapesten, a Szilágyi Dezső téri református templomban péntek este hatkor kezdődő istentiszteleten a római katolikus, a református, az evangélikus, a baptista, a metodista, a pünkösdi, az anglikán és az ortodox egyház vezetői szolgálnak.
Elcsendesedős, egymásra és Istenre figyelős tábort szervez története során először a Szegedi Református Egyetemi Gyülekezet. Az augusztus végi református gólyatáborról a szervező egyetemi lelkipásztor, Damásdi Péter beszélt a Reformátusok Lapjának.
Ha komolyan vesszük a Szentírás lapjait, a kert az a hely, amelyet az Úr nekünk szánt – vallja Egeresi Gábor lelkipásztor, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Múzeumának igazgatója, aki szerint Isten arra kért bennünket az Éden kertjében, hogy vállaljunk felelősséget a természetért, óvjuk és ápoljuk azt. A múzeum bibliai kertjében sétálva ismerkedünk a mediterrán növényekkel és elmélkedünk az embernek szánt otthon fogalmáról.
A megszokott sablonokon túl szólítja meg az embert Farkas Gergely lelkipásztor, aki eldöntötte, hogy soha nem szeretne unalmasan beszélni a szószéken sem. Gyerekkori csodás gyógyulása meghatározta az egész életét. A Dunántúli Református Egyházkerület elnökségi tanácsosa kedveli a kifinomult ízeket, ráadásként barista, azaz kávéfőzőmester.
Az egymásra sorjázó járványok, háborúk, aszályok, gabonaválságok, az energiaéhezés és kényelmi állapotunk megingása semmissé teszik korunk ígérgetéseit és ambícióit, amelyekkel népszerűséget, befolyást, közhatalmat lehetett szerezni. Csak nagyokat kellett mondani. És persze elhallgattatni minden óvást a magabiztosság ellen. Bogárdi Szabó István sorai a Reformátusok Lapja hasábjairól.
Még lehet számlálóbiztosnak jelentkezni a 2022. október–novemberi országos népszámlálásra. A díjazás ellenében végzett munkába - ahogyan bárki más - a református testvérek is bekapcsolódhatnak. Jelentkezésük emlékeztető lehet sokak számára: a cenzuson ne hagyják üresen a vallási hovatartozásra vonatkozó rubrikákat.
Kerekasztal-beszélgetések, kiscsoportos bibliakörök és hitmélyítő előadások várták idén a szárszói konferencia látogatóit. A nagymúltú rendezvényen ebben az évben a magyar református nemzetstratégiáról gondolkodhattak együtt a résztvevők. Videós összefoglaló.
Trócsányi László, a KRE rektora a személyes hit és a közösségi feladatvállalás összefüggéseiről, míg Nagy István agrárminiszter a keresztyén ember magvetéséről, Isten eszközévé válásáról beszélt a Reformátusok Szárszói Konferenciáján. A konferencia programjában új elemként jelentkező esti rövid hitvallások személyesebbé tették az esemény légkörét.
A nehézségek mellett meg kell látnunk az áldást és örömöt is abban, hogy magyar reformátusok vagyunk. A Reformátusok Szárszói Konferenciájának harmadik napján, Milyen magyar vagyok magyar reformátusként? címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők érintették többek között a gyerekvállalás, a családok segítése és határontúli magyarság kérdéseit is.
A református oktatásról, család szerepéről és a gyülekezethez kapcsolódásról hallhattak előadást az érdeklődők a Reformátusok Szárszói Konferenciájának harmadik napján. A témákban hangsúlyos volt a keresztyén ember, a közösségek szerepe a társadalomban, hitbéli küldetésben.
Kivárásra játszik a mai ember, aki csak a maga módján vallásos. Cargo-kultuszban élünk, önismeret pedig nincsen istenismeret nélkül – hangzott el a Reformátusok Szárszói Konferenciájának második napján tartott Önismeret és istenismeret a 21. században című kerekasztal-beszélgetésen.
Elkezdődött a Reformátusok Szárszói Konferenciája, amelynek középpontjában ezalkalommal a magyar református nemzetstratégia áll. Az idei rendezvény amellett, hogy őrzi a sorozat többévtizedes hagyományát, számos újdonságot is tartogat. Videós összeállításunk.
Isten Igéjének megértéséből következik az, ahogyan a valóságot és önmagunkat látjuk. Magyar reformátusként az Ige tanulmányozóinak, Igéből élő egyháznak kell lennünk, enélkül értelmetlen, bármit teszünk – így summázható Balog Zoltán püspök, az MRE Zsinata lelkészi elnökének Ön- és istenismeret a 21. században címmel tartott előadása, amelyet a Reformátusok Szárszói Konferenciájának második napján mondott el.
Merjük-e azt hinni, hogy egy győzedelmes Krisztusunk van az egyházunkban, és nem defenzív utóvédharcot vívunk a 21. században és az utolsó majd lekapcsolja majd a villanyt? – hangzott el a kérdés Balatonszárszón, ahol arról rendeztek kerekasztal beszélgetést a Reformátusok Szárszói Konferenciájának első napján, hogy „mi fán terem” a magyar református nemzetstratégia.
Nem református gőg adja az idei témát, sokkal inkább az Isten által ránk, magyar reformátusokra bízott küldetés miatt foglalkozunk a nemzet fontosnak látott kérdéseivel, alkotunk átfogóbb stratégiát, hangzott el a Reformátusok Szárszói Konferenciájának megnyitóján, augusztus 11-én, Balatonszárszón.
Fűben és fapadokon ülő hallgatóság. Neves írók, értelmiségiek és az ország fiatalságának találkozása, akik utolsó pengőiket áldozták az utazásra. Nagy hatású előadások a magyarság jövjéről. Ez az 1943-as Szárszó. Öröksége egyszerre áldás és kihívás.
A bizonytalanság az új igazság. Szubjektív érzések és személyes nézőpontok alapján újraértelmeztük, mi a helyes és a helytelen. A világ inog a lábunk alatt, elvesztette stabilitását. Sipos Ajtony Levente gyülekezetvezető lelkipásztor szerint mindannyian részesei vagyunk korunk pszichologizált személyiségkultúrájának, idegenkedünk mindenféle külső tekintélytől, és szeretjük azt hinni, saját identitásunk urai vagyunk. Interjú a Reformátusok Lapjából.
A kereszt lábánál új tartalmat nyernek céljaink, elképzeléseink – ezzel a gondolattal indult el augusztus 9-én az ÉlesztŐ, azaz a Fiatal Reformátusok Szövetségének (FIRESZ) nyári ifjúsági találkozója a Börzsönyben. Az esemény hívószava: Célkeresztben – a hitrejutókat érő megpróbáltatásokról gondolkodnak együtt a következő napokban.
Idén is meghirdette tanszergyűjtő-akcióját a Magyar Református Szeretetszolgálat. 700 diák tanévkezdését szeretnék megkönnyíteni. Az iskolacsomagok célba juttatása augusztusban zajlik. Jelenleg kisfiús iskolatáskákra, nagyobb diákoknak való hátizsákokra van leginkább szükség, az írószerek közül pedig körzők, vonalzók, hegyezők, ecsetek és vízfestékek nem állnak még rendelkezésre kellő mennyiségben. A szeretetszolgálat munkatársait egy budapesti négygyermekes családhoz kísértük el, ahol nagyon örültek az ajándékoknak.
Teleki Sámuel olyan korban élt, amikor hazánkban is egyre népszerűbbé vált a tudomány művelése és továbbadása. Természetesen ehhez szükség volt olyan támogatókra, mint a tudós gróf, aki mindig kiállt hite és hazája mellett, valamint hivatásának tekintette a világ könyvek általi megismertetését. T. Németh László , a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusának írása.
Nem volt mindig magától értetődő, hogy milyen öltözetben prédikáljon a lelkész, hogyan kereszteljék a csecsemőket, mint ahogyan az sem, merre nézzenek a padok és miből igyuk az úrvacsorai bort. Olykor vitákon és rossz tapasztalatokon keresztül jutottunk el a letisztult, gyakorlatias és egyszerű református liturgikus gyakorlatokhoz, amelyek mára hagyománnyá álltak össze. A kecskeméti Ráday Múzeum igazgatója, művészettörténésze, Fogarasi Zsuzsa szerint a református liturgiában egyenrangú emberek mennek ki az úrasztalához és részesülnek az úri szent vacsorában, mind a borban, mind a kenyérben. Ezért használunk asztalt, és nem oltárt.
Nyaralás közben a fák alatt, vagy este munka után megpihenve fontos, hogy ne csak testünket pihentessük, de lelkünket és elménket is. Kiváló alkalmak ezek arra, hogy megnézzünk egy-egy lélekemelő videót a Bizony, Isten! youtube csatorna kínálatából. A csatornán a közmédia vallási műsoraiból találunk válogatott riportokat, köztük számos kiváló, református emberekkel és közösségekkel foglalkozó videót.
Legalapvetőbb örökségünk a reformátori igehirdetés, ami nemcsak azért reformátori, mert a reformáció mozgatórugója volt, hanem azért is, mert – ígéretünk van rá – ahol megszólal, ott a reformáció történik, ott a pusztulásból élet támadhat. Nagy Károly Zsolt a Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai docensének írása.
A dicsőítés különböző formáit élhették át egy héten keresztül a Sófár Református Dicsőítő Iskola résztvevői. A színes programoknak otthont adó Kiskunfélegyházán a szervezők arra is felhívták a figyelmet, hogy a zene mellett, életvitelünkkel és döntésinkkel is dicsérhetjük az Istent. Az iskola fő motívuma a Jézusból eredő forrás bemutatása volt, amely valódi életre kelt, megújít, áldást ad, megelégít és boldoggá tesz.
Június 24-én az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyezte a Roe kontra Wade-ítéletet, és visszautalta a tagállamok szintjére az abortusz szabályozásának jogát. Ezzel alapvető, öt évtizedes és megingathatatlannak vélt bástya omlott le. Joggal tehetjük fel a kérdést: vajon ebben a globálisnak mondható küzdelemben hol találhatjuk meg a magunk szerepét keresztyénként?
„Az őrállás, a vigyázás ennek a kettő közötti »és«-nek a felismerésén és komolyan vételén alapul: »Vigyázz magadra és az egész nyájra.« Egyén és közösség összetartozik” – írja Pál apostol szavaira reflektálva Lányi Gábor egyháztörténész a Reformátusok Lapja hasábjain. Gondolatok az őrállói felelősségről és egy kötőszó üzenetéről.
A háború és a gazdasági válság megrémítette Európát, köztük a keresztyéneket is. Elképzelhető, hogy az elkövetkező idők nagyobb áldozatvállalást kívánnak majd a hívektől. Félelemre azonban nincs okunk, hiszen Isten megígérte, hogy gondoskodik az övéiről. Végh Tamás nyugalmazott lelkipásztort arról kérdeztük, milyen szerepe van az áldozathozatalnak a keresztyén életben, emellett 20. századi példákon keresztül mutatjuk meg, hogy nyomorúság idején is érvényesek az Úr ígéretei.
Az életre keltő forráshoz hívogat ezen a héten a Sófár Református Dicsőítő Iskola, ahol a megelégedést adó, Jézussal elmélyült életet szeretnének felmutatni a szervezők. Közöttük van Kecskés Áron és Erdélyi Áron. Ők a tábor fő koordinátorai, akik első alkalommal vállalták el a feladatot, és megújult programokkal várják a résztvevőket. Kecskés Áron hiszi, hogy „mindazoknak, akik keresik Isten jelenlétét, a tábor mély lelki élményt adhat”.
A háború és a gazdasági helyzet okozta bizonytalanság és aggodalom mellett az ima és hitbéli kérdések is foglalkoztatják a református telefonos lelkigondozást megkeresőket. Bár kevesebb a hívás a nyári hónapokban, de szükség van a rendszeres elérhetőségre. A szolgálat továbbra is várja önkéntesek jelentkezését. Révész Jánosné Anikó lelkésszel, a református telefonos lelkigondozói szolgálat vezetőjével beszélgettünk.
Egész életében azokkal a dolgokkal foglalkozott, amelyek lelkesítették, ráadásul mindegyikkel olyan komolyan, mintha az élete függene tőle – mondja Karasszon Dezső. A hetvenedik születésnapját ünneplő orgonaművészt, tanárt a legismertebb internetes lexikonhoz, a Wikipédiához hasonlította a lánya, mert édesapja hatalmas tudású, nyolc nyelven beszél, és mindent fejben tart.
Szinte naponta oszt meg a nyilvánossággal történetet a Bethesda Gyermekkórház összefogásról a kis betegek gyógyulásáért, hálás gyerekekről és szüleikről, adományokról és jótevőkről. Limonádékészítés, sporteredmény, macik, vagy éppen speciális robot készítése – mind-mind olyan felajánlások, amelyek az intézményben gyógyulókért születtek. Az elmúlt pár hónap történeteiből szemezgettünk.
Kavicsfestéssel, közös zsoltárírással, népzenei koncertekkel várták az érdeklődőket a taliándörögdi templom kertjében. Magyarország egyik legismertebb összművészeti fesztiválján a Művészetek Völgyében idén is megnyílt a Református Udvar, ahol a színes programok mellett az elcsendesédre vagy éppen egy pohár különleges szódára is jutott idő.
Életének 93. évében, 2022. július 16-án elhunyt Nagy Tibor nyugalmazott dunamelléki egyházkerületi főjegyző, Bács-Kiskun egyházmegyei esperes, Budapest-Budahegyvidék, Kecskemét, Veszprém és Nagydobos egyházközségek egykori lelkipásztora.
Sosem fordult még elő, hogy egy iskola két diákja is döntőbe jusson az Ifjú tudósok tanulmányi versenyen, a miskolci Lévay József Református Gimnázium két végzős diákjának mégis sikerült, egyikük a képzeletbeli dobogó harmadik helyére is felállhatott. Herczeg Judit Evelin és Kedves Eszter Virág a verseny alatt nem is gondoltak arra, hogy egymás ellenfelei lennének.
„A holokauszt nem a gázkamrákkal kezdődött, az egyre erősödő kirekesztés vezetett odáig” – emlékeztetett minket a Budapesti Református Skót Misszió templomában az egyik vendég arra, hogy a szívünk mélyén rejlő gyűlöletmagvaknak milyen szörnyű következményei lehetnek. Az Országos Református Cigánymisszió negyedik alkalommal emlékezett meg a roma holokauszt áldozatairól, összekötve azt a pesti alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet-híd közötti szakaszának névadója, Jane Haining skót misszionárius önfeláldozó életútjának felidézésével.
Isten maga is átélte az egyedüllétet, az elhagyatottságot. Emiatt tud hitelessé válni, vigaszt nyújtani – vallja Balogh Róbert váchartyáni református lelkész. Jézus Krisztus szenvedésével nem csupán bűneinket, hanem a fájdalmainkat, sebeinket is hordozta. Augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. Ebből az alkalomból beszélgettünk a gyűlölet, kirekesztettség kérdéséről.
A Bárka tábor az a hely, ahol mindenki megérezheti, milyen Isten szerető otthonába megérkezni. Különösen fontos megélni ezt azoknak a gyerekeknek, akiknek a hazaérkezésről nem a melegség és az elfogadás, hanem a szorongás és a nehézség jut eszébe. A Magyarországi Református Egyház legnagyobb esélyteremtő programjában leomlanak az egymás közti falak a nevelőszülőktől érkező, a siket, az értelmi fogyatékos és átlagos családi hátterű gyerekek között. A Reformátusok Lapjának stábja ellátogatott a balatonfenyvesi tábor egyik júliusi turnusába.
A csömöri református ifjúsági nyári tábort elsősorban hittan-, nem pedig színjátszótáborként hirdették, pedig a Vígszínház 3 fiatal színésze tartott foglalkozásokat a fiataloknak. Ott jártunkkor megtudtuk, hogyan tanulhatunk színházi eszközökkel önmagunkról, istenkapcsolatunkról, hogyan építhet néhány, kívülről furcsának tűnő játék olyan közösséget, amelyben a leginkább befeléforduló kamasz is képes megnyílni.
„Kívánjatok békét Jeruzsálemnek!” – ez volt a címe a teológushallgatók számára szervezett szentföldi tanulmányútnak. A kirándulás során felkeresték a Szentírásban fontos szerepet játszó helyszíneket, valamint Jézus és a tanítványok, az első keresztyének és a keresztesek munkálkodásának színhelyeit is.
A Reformátusok Szárszói Konferenciája a közös jövőépítés egyik kiemelt alkalma, amely része Istentől kapott feladatainknak – vallja Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője, aki az idei konferencia témáját és célját bontotta ki beszélgetésünkben.
Hurrá! Itt az esküvők szezonja és ezzel együtt a házasság-előkészítő beszélgetéseké is. Magyarországon az egy-két alkalmastól a féléves, csoportos előkészítésig sokféle gyakorlat létezik. Szanyi György hajdúsámsoni lelkipásztor, lelkigondozó szerint az egyházi esküvők többsége formalitásnak indul, bár hátterükben az a misztikum, titok is ott áll, hogy a párok szeretnék magukon tudni Isten áldását.
Ötven éve távozott el közülünk Kóczán Mór, az atléta lelkész, aki amellett, hogy hosszú évekig szolgálta gyülekezeteit, és viselte a rá szabott sorsot, bronzérmet szerzett a stockholmi olimpián gerelyhajításban.
Az elmúlt három évben nagykövetként szolgált Finnországban, majd hazautazásakor a finn köztársasági elnök a Finn Oroszlán Lovagrend I. osztályú parancsnoki érmét adományozta Urkuti Györgynek, méltatva kapcsolatteremtő képességét, amelyhez nagyban hozzájárult remek finnnyelv-tudása is. A diplomata életpályája minden fordulópontját Isten vezetésének tulajdonítja, és meggyőződése, hogy közel harmincéves pályafutása alatt szó szerint kézen fogva vezette.
Ezen a hol időjárási-természeti, hol történelmi „forró helyzetekkel” és szélviharokkal kínzó nyáron még inkább rászorulunk a hit mellett a zene gyógyító, megnyugtató erejére, mint békésebb időkben. Petrőczi Éva gondolatai a zenéről az Ószövetségtől a zenesztéta Pintér Tiboron keresztül egészen a fiatalon elhunyt angol énekesnő Kathleen Ferrier-ig.
„»Mondtál valamit?« Jól ismert kérdés, amikor gondolatainkba feledkezve felocsúdunk, hogy a mellettünk lévő mintha egy ideje beszélne hozzánk. Amikor a tábor zsongásában csak szófoszlányok jutnak el hozzánk. Amikor a fesztiválon a koncert hangerején át próbáljuk leolvasni a másik szájáról, mit akarhat tőlünk, egyáltalán, tőlünk akar-e valamit?" Bella Péter, a Győrújbarát-Ménfőcsanaki Református Missziói Egyházközség lelkipásztorának írása.
Munkánk nem számokban mérhető, hanem történetekben – mondja Bogyó András, a református ifivezető-képzés szervezője. Az Exodus nevű északír alapítású Tanítványképző Ifjúsági Szolgálat 2017 óta foglalkozik a református ifjúsági vezetők segítésével. Céljuk, hogy akiket segítenek ne csak tanítványok legyenek, hanem tanítványnevelők.
A nyugati létforma, a fogyasztói társadalom bukásra van ítélve, az identitásválság mögött pedig örömhajsza folyik – tartja Köntös László. A református lelkipásztor a pápai REND fesztiválon tartott teltházas előadást öröm és identitás címmel, a Reformátusok Lapja pedig arra kérte, hogy röviden reflektáljon felvetődött kérdéseikre.
Mások mellett az idei magyarországi népszámlálás, a nyári időtöltés, a nagyváradi presbiterképzés és a háború és hit viszonya is témája a Presbiter című folyóirat július-augusztusi számának, amely már kapható a gyülekezetekben, egyházi könyvesboltokban. A kiadványban bemutatkozik az új felelős szerkesztő, Káposztás Gábor is.
"Zsindely Ferenc nemrégiben megjelent háborús naplójának elején még a református egyháztagságot legfeljebb társadalmi kötelességnek tartó politikussal szembesülünk, míg a Budapest ostromáról szóló részek már mély hitű embert mutatnak, aki zsidó származásuk miatt üldözött gyerekekkel és felnőttekkel zsúfolt házában őszinte lélekkel fohászkodik és ad hálát Istennek." Ablonczy Bálint gondolatai a Zsindely házaspárról a Reformátusok lapja hasábjairól.
Idén tizennegyedik alkalommal rendezi meg Sukorói Zenei Nyár című hangversenysorozatát a velencei-tavi település református gyülekezete. A másfél évtized alatt a térség egyik meghatározó nyári komolyzenei eseményévé vált programról Kardos Ábel református lelkipásztorral beszélgettünk.
A vallásgyakorlás az a szabadság, amely érintetlen maradhat a zárt ajtók mögött is, és segít nyitni egy új életre – véli Kaszó Gyula a Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet börtönlelkésze. Élettörténeti háttér miatt került teológiai érdeklődése középpontjába a börtönmisszió. Vallja: ha krisztusi alapon állva emberként viszonyulunk a fogvatartottakhoz, akár isteni magaslatokig is el lehet érni.
Az egész életét végigkíséri a tanulás és a tanítás. Tomka János főiskolai tanár, a vezetéstudomány keresztyén megközelítésének kiváló szakembere, több könyv szerzője, végzettsége szerint okleveles villamosmérnök, mérnök-tanár. Mégis a vezetéselmélet és a tudásmenedzsment kutatásának szentelte az életét, legutóbb pedig A bizalomépítő vezető címmel írt könyvet.
„Mi a lelkekre is figyelünk, nem csak a testre.” A Református Közéleti és Kulturális Alapítvány több mint egy rendezvényszervező cég – sokrétű szolgálatot végeznek, és sosem felejtik, hogy eseményeik kiemelt pontja az Istenhez való odafordulás. A szervezet vezetőivel, Zila Gáborral, Némedi-Varga Dáviddal és Szávay Lászlóval beszélgettünk az egyházban rejlő szellemi tőkéről, a szárszói konferenciáról, és egyáltalán arról, miért is van szükség arra, hogy az egyház jelen legyen a kultúrában és a közéletben.
Különleges kapcsolat köti a fényhez Berzsák Zoltán építészt, akinek tervei alapján több református templom épülhetett fel a közelmúltban, de az ő elképzelései szerint újul meg Dunamelléki Egyházkerület Ráday utcai központja és épül újjá a leégett Ráday-kollégium is. Úgy véli református templomot tervezni hívőként könnyebb, mint hit nélkül.
Balog Zoltán református püspök a Magyar Nemzetnek adott, szombaton megjelent interjúban elárulta: javasolni fogják, hogy 2023 a lelkészi hivatás éve legyen. Hangsúlyozta, hogy a lelkipásztori hivatást meg kell erősíteni lélekben és létszámban is. Szemle.
„Az emberi életről szóló bibliai igazságokkal meg kell ismertetnünk azokat az anyákat, akik azon gondolkoznak, hogy elvetessék megfogant gyermeküket. Ha pedig már megtörtént a terhesség-megszakítás, akkor elsődleges küldetésünk feléjük a bűnbocsátó szeretet és az elfogadás hirdetése” – mondja Krasznai Csaba clevelandi református lelkipásztor, püspök, Magyarország tiszteletbeli konzulja.
A Roe kontra Wade ítélet hatályon kívül helyezése generációk óta az egyik legjelentősebb bírósági fordulat, amelynek messzemenő következményei lesznek. Hét államban már tilalmat vezettek be, és az elkövetkező hónapokban az államok több mint felében várható szigorú korlátozás.
Ismét találkozhat a református értelmiség a Reformátusok Szárszói Konferenciáján. Idén a magyar református nemzetstratégiáról hallgathatnak előadásokat és oszthatják meg gondolataikat az érdeklődők.
A találkozót augusztus 11. és 14. között rendezik meg Balatonszárszón.
Az idei, „Mi, reformátusok – magyar református nemzetstratégia" című tanácskozást augusztus 11. és 14. között tartják. A konferencia megújult formában várja az érdeklődőket.
A megszokottól eltérő időpontban, de augusztusban ismét megrendezik a Reformátusok Szárszói Konferenciát. A Református Közéleti és Kulturális Alapítvány által újjáélesztett rendezvény évről évre közéleti témákban indít diskurzust a református értelmiség körében. Ebben az évben a témafelvetés befelé fókuszál: „Mi, reformátusok – magyar református nemzetstratégia” címmel rendezik meg a konferenciát augusztus 11. és 14. között, Balatonszárszón.
Aki szeret énekelni, zongorázni, kíváncsi, hogy mit csinálnak a kántorok vasárnaponként az orgona, illetve a harmónium mögött, vagy csak érdekli a református énekek története, az könnyen találhat elfoglaltságot a nyáron. Mind a négy egyházkerület várja a már képzett és az érdeklődő muzsikusokat júliusban és augusztusban a református kántorképzőkön, továbbképzéseken, zenei napokon.
Nehéz anyagi körülmények között felnövő gyermekek, háború elől menekülő családok, valamint fiatal tehetségek számára is szervez nyári táborokat a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ). A gyerekek üdültetéséhez bárki hozzájárulhat az MRSZ tematikus gyűjtése által.
Július 31-ig lehet jelentkezni az őszi egységes lelkészképesítő, honosító, illetve különbözeti vizsgára. Szeptember 15-én és 16-án várják azok jelentkezését, akik református lelkipásztori oklevelet szereztek, de lelkészképesítő vizsgát még nem tettek. Ez a megmérettetés feltétele annak, hogy valaki a Magyarországi Református Egyház kötelékében lelkészként szolgáljon.
Ünnepi istentisztelettel zárult a 2022-es református egységnap Gyulafehérváron. Most először tartották a szórványban az ünnepet. Több mint kétezer résztvevő előtt hirdetett igét Balog Zoltán. A püspök úgy fogalmazott: Ősi földre hozott minket Istenünk, amely több mint ezer éve őseink munkálkodásának, örömének és bánatának tere.
Novák Katalin magyar köztársasági elnök jelenlétében leleplezték Gyulafehérváron Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egész alakos szobrát, a Magyar Református Egységnap keretében. Az eseményt és a záró istentiszteletet a helyszínen több mint kétezren kísérték figyelemmel.
Egy magyarok ellen demonstráló román szenátort békített meg ölelésével Balog Zoltán püspök Gyulafehérváron. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának avatásakor példát mutatott a keresztyéni szeretetből.
Videóriportunk Gyulafehérvárról, ahol több ezer református gyűlt össze. A világ minden tájáról érkeztek, hogy együtt ünnepeljék a magyar református egységet.
A Retour legújabb részében kiderül, hogyan boldogul egy lelkipásztor a szőlősorok között, ha egy olyan gyülekezetbe csöppen, amely csaknem másfél hektáron gazdálkodik. Szó esik arról is: misztérium vagy biokémiai átalakulás az, ahogyan a szőlőből bor lesz. Megnézzük, milyen bor készül gyülekezet által megtermelt szőlőből, ellátogatunk a mádi református templomba, és beszélgetünk arról, hogyan tudnak segíteni az elvándorlás problémáján.
Az ország egyik legnagyobb református gyülekezetéhez látogattunk el a Retour legújabb adásában. A budapesti templom épületében már csak a gyülekezeti terem parkettje és a hosszan benyúló karzat emlékeztet arra, hogy az épület egykor mulatóként működött. 1935 óta vasárnapról vasárnapra Isten Igéje szól a fehér falak között. Két évvel ezelőtt azonban nem kis munkába fogtak a budahegyvidéki reformátusok: úgy határoztak, kibővítik és felújítják a gyülekezet templomát.
Folytatódik országjáró magazinunk. A Veszprém, Kálvin János parki gyülekezetet bemutató videónkban bekukkantottunk a Kerekítő gyerekfoglalkozásra, majd Závodi Zsuzsanna lelkipásztorral arról beszélgetünk, hogyan lehet egy eklézsia vezetője egyben édesanyja is a közösségnek.
Bach koráljai a református egyházzenében fontos szerepet töltenek be. Alább összeválogattunk néhány olyan, az új Református énekeskönyvben szereplő éneket, amely a lipcsei mester keze nyomán, feldolgozásában csendülhet fel istentiszteleteinken. Reméljük, cikkünk nyomán „újabb”, nagyheti használatra is szánt énekeket ismerhetnek meg gyülekezeteink.
Az új Református énekeskönyv lett a tizedik helyezett a Highlights of Hungary idei versenyében. A hetedik éve megrendezett megmérettetésben ezzel énekeskönyvünket „a Kárpát-medence legkiválóbb teljesítményei” közé választották.
Könyvek beiktatásáról ritkán lehet hallani, mégis valami hasonló történt november 21-én, vasárnap délután a budapesti Kálvin téri templomban. A Magyar Református Egyház 73 év után új énekeskönyvet kap, amelyet
advent első vasárnapjától, az egyházi év kezdetétől hivatalosan is használhatnak a gyülekezetek.
Hálaadó istentiszteleten mutatják be az új énekeskönyvet november 21-én, a fővárosi Kálvin téri templomban. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdeti az igét. A kiadvánnyal több mint tízéves munka fejeződött be. A munkafolyamatokról és műhelytitkokról beszélgettünk Fekete Károllyal. Illényi Éva interjúja a Reformátusok Lapjából.
Énekeskönyvünk egyik legszemélyesebb Krisztus-élményt nyújtó, legköltőibb, mégis méltatlanul elfeledett éneke! E gyönyörű, hitvallásos éneket eddig azért nem használtuk, mert nem volt ott a dallama, másrészt a megadott dallam sem közismert.
Többféle - névnapi és anyáknapi - szöveggel ismert ez az újesztendőt köszöntő ének, mely arra is alkalmas, hogy az új évben sorra kerülő - óvodai, iskolai vagy munkahelyi - első találkozások, szokásos koccintás alkalmával is elénekeljük.
Az új énekeskönyv már kis és nagy méretben is elérhető. Kérjük vásárlóink szíves megértését a továbbra is várható átmeneti készlethiányokkal kapcsolatban, amely a nyomdaiparban tapasztalható anyagbeszerzési problémákból ered. A beérkező megrendeléseket teljesítjük, amint lehetséges. Kérjük, a megrendeléseket központi e-mail címünkre (kalvin.kiado@kalvinkiado.hu) vagy postacímünkre (1113 Budapest, Bocskai út 35.) küldjék. Köszönjük!
Horváth Gáspár, az Irie Maffia társalapítója, a Kelemen Kabátban billentyűs-dalszerzője, zenei producer és DJ református teológusból lett zenész.
2021. május 19.
„Ha bármilyen gazdagságot kaptunk az Úrtól, azt azért kaptuk, hogy tovább adjuk.” A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke ugyan nem Kárpátalja szülötte, de immár tizenöt éve segíti az ott élőket.
2021. május 15.
Hozzatok dalt emlékül, a hajdan / Lomb- s virággal gazdag tájirúl; / Zengjétek meg a jövőt, ha majdan / E kopár föld ujra felvirúl. (Tompa Mihály: A madár, fiaihoz)
Kapás Csilla
A Reformátusok Szárszói Konferenciáján megkezdődött a Kárpát-medencei Magyar Református Nemzetstratégia nyilvános megvitatása. Cikkünkben az egyik kiscsoportos témafeldolgozás reflexióit foglaljuk össze.
„Katalin” című novellájával Busch Péter, aki jelenleg a Pápai Református Teológiai Akadémia végzős hallgatója, nyerte az ötödik alkalommal megtartott „Álljon meg egy novellára!” pályázatot. A …
A megszokott sablonokon túl szólítja meg az embert Farkas Gergely lelkipásztor, aki eldöntötte, hogy soha nem szeretne unalmasan beszélni a szószéken sem. Gyerekkori csodás gyógyulása …
Június 12-én a nemzeti összetartozás napja alkalmából, anyaországi és felvidéki szomszédos gyülekezetek közösen adtak hálát és imádkoztak Isten megtartó szeretetéért, és hallgatták a Kodály Zoltán …
Augusztus 14-én vasárnap délután a Hejőbábai Református Egyházközség tagjai közösen adtak hálát az új templomtetőért, a jubiláló konfirmandusokért és az új kenyérért!
