Református lelkészként és a Gyökössy Intézet munkatársaként a böjti idő számomra is kihívás: hogyan lesz tartalma, jó gyakorlata ennek az időnek, és nem marad csupán a naptárban elkülönített idő? Már azt is észrevettem, hogy ha nem gondolok erre tudatosan, akkor ez a pár hét egybefolyik az év többi részével. Hogyan lehet minőségi idő, miért lehet hasznos, mire ad lehetőséget a böjt? Hogyan segít az Istennel való kapcsolatunkban? A kérdések megválaszolásához nézzünk rá, mit olvasunk a Bibliában a böjtről. Fekete Márton gondolatai.
– Számos jelenség van, amiért aggódhatnánk, de bízunk az Úrban, ő elrendezi. Ezért – sokak szerint logikátlanul – békességem van, nem azért, mert nem érdekel, hanem mert tudom, hogy Isten elé vittem a kérdést. Rábízom magam, úgy lesz, ahogy Isten akarja – vallja Detki-Mozsár Szilvia. Ő és férje sokat tanult a türelemről, a hitről és a bizalomról, megtapasztalhatták Isten emberéleteket formáló erejét is megismerkedésük időszakában.
A Magyarországi Református Egyházban 2024 az élő Ige éve. A programok mellett egy új zenei válogatás is segíti a gyülekezeteket ennek megélésében. A tematikus évhez kapcsolódó honlapra felkerült az a gyűjtemény, ami az énekeskönyvből válogatva, mai hangszerelésben mutatja be e mottó szellemiségét az évszázadokra visszanyúló református zenei kincs által. Alkalmas egyéni zenehallgatásra, de a gyülekezetek akár kíséretként is használhatják alkalmaikon.
Mostanában egyre divatosabb lett hazánkban is az angol nyelvterületről származó work-life balance kifejezés, amely életünk két fő területe, a munka és a magánélet közötti egyensúlyt jelenti. Nem új keletű fogalommal van dolgunk. Identitásunk formálására a magánéleti helyzetünkön kívül kereső tevékenységünk is nagy hatással van, viszont erőforrásaink korlátozottak. Keresztyén Eszter írása a Reformátusok Lapjából.
Mindaddig könnyű megítélni valakit, amíg nem ismerjük az élete történetét. Zsófia a jegyességét bontotta fel; István elvált, és ennek lelki mélységében talált rá Istenre. Kérdések és kételyek előzték meg az újraházasodást: vajon mit mond erről a Biblia, és az mit jelent a gyakorlatban? Erre nem adunk választ, viszont megismerhetik a Margit házaspár hétköznapi, de nem mindennapi történetét.
Több száz ismert és ismeretlen nő története elevenedik meg a Magyar menyasszony című kiállításon. A tárlaton látható féltve őrzött ruhák, kellékek, szerelmeslevelek mind a női szerepek és az esküvőhöz, házassághoz fűződő viszony átalakulásáról mesélnek. Hogyan változott a nők szerepe menyasszonyként? Miként alakultak a színek, motívumok az elmúlt századokban? Mit tartott meg ezekből a mai menyasszony? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Simonovics Ildikó divattörténésszel.
A böjti időszakot megelőző utolsó estét kihasználva 2024. február 13-án a Ráday Házban megrendezték a második Ráday-bált a keresztyén egyetemista fiataloknak – írta meg a parokia.hu portál.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy – a kényelmességünkön túl – mi minden akadályoz bennünket az igazi, értékes párbeszédek elindításában. Mi nehéz nekünk például az Istennel való beszélgetésben? Gacsályi Sára írása a Reformátusok Lapjából.
A böjt minden nagyobb vallásban megtalálható gyakorlat, már jóval Jézus előtt jelen volt az emberek életében. Krisztus követői kezdetben ugyan nem böjtöltek, de Jézus még életében figyelmeztetett rá: „De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölni fognak.” (Mt 9,15) A reformátusok böjtfővel, vagyis a hamvazószerdát követő első vasárnappal kezdik meg a lelki munkát, az úrvacsorával kísért vasárnapok mindvégig fontos napjai a húsvétot megelőző időszaknak. Szabóné László Lilla lelkipásztorral, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójával beszélgettünk.
Véssey Miklós a Képmás magazinban megjelent rövid írásai egyfajta naplóként követik végig egy fiatal férfi apává válásának lépéseit. A példás tömörségű, két-három oldalas írások többsége az apai nézőpontból mutatja be a várandósság, a szülés, a gyereknevelés és a szülői hozzáállás különböző formáinak kellő arányérzékkel váltogatott ironikus-játékos, lírai-érzelmes, emelkedett és főleg őszinte történeteit.
Nem is lehetne korszerűbb jelmondata az idei házasság hetének. A folyamatos megújulás, a változatos élmények keresése része a hétköznapoknak. A növekedés természetes nehézségei mellett egy-egy betegség, veszteség, munkahelyváltás is újrarendezi életünket. A „mindig új” hajszolása azonban nem tanít meg rá, hogy a meglévőért tudjunk lelkesedni, a jól ismertet újítsuk meg. A felszín fodrozódik, a víztömeg változatlan… Kapcsolatunk kettősének a mélyben kell változnia az igazi megújuláshoz.
„Állandó megújulásban” – ez idén a házasság hetének magyarországi mottója. A több mint húsz éve az Egyesült Királyságból indult kezdeményezést mára négy kontinens 21 országában ünneplik. De mit jelent megújulni a párkapcsolatunkban, és egyáltalán hogyan érhető ez el a temérdek súlyos teher alatt, amelyek napjainkban a családokra nehezednek? Az egyik nagy múltú budai református gyülekezetben, a pasarétiben több házascsoport is működik.
Kaland és nyomozás egy keresztyén gyermekkönyvben? A Magyarországon élő holland misszionárius Anka és barátai című gyermekkönyvsorozatának első kötetét Borbás Réka ajánlja szülőknek és nagyszülőknek, azoknak, akik ezt a könyvet választják majd az iskolás gyerekeiknek, unokáiknak.
A debreceni Nagytemplomban kezdődött meg a házasság hete országos rendezvénysorozata február 11-én. A következő napokban ötven településen mintegy kétszáz hivatalos eseményt szerveznek meg hazánkban a különböző felekezetek és civil szervezetek, ezenfelül számos gyülekezet csatlakozik saját programokkal a kezdeményezéshez – számolt be a ttre.hu.
– Az Úr hajlékát, egy szakrális helyet csak szeretetből lehet építeni. A mi szakrális helyünk is így újult meg, Isten szeretetéből, amelynek mi voltunk az eszközei – vallja Zichy Emőke, a Keszthelyi Református Egyházközség lelkipásztora, akinek külön toronyavató Igéje is van. A Balaton-parti gyülekezet templomából istentiszteletet közvetít a Kossuth rádió február második vasárnapján, amelyre nem csak a lelkész, a gyülekezet is odaadással készül.
– Lelkészként édesanyának lenni épp olyan fontos, mint bármely más foglalkozású nőként. Nekünk ugyanúgy ott kell lenni a hasfájós, dackorszakos vagy érettségiző gyermekünk mellett. Ez véget nem érő szolgálat, legfőbb küldetésem, életem alfája és ómegája – vallja Taracköziné Nemes Mónika lelkipásztor, nyolc gyermek édesanyja, háromszoros nagymama.
– Isten útmutatása szerint engem teológusként akart használni, emiatt éreztem kötelességemnek, hogy az egyházat írásaimmal is segítsem. Mert egy egyházat sokféleképpen tönkre lehet tenni, például azzal, hogy elzárjuk saját irodalmától, lehetetlenné tesszük, hogy könyvei szülessenek – indokolja Czanik Péter nyugdíjas lelkipásztor, az Aranyokleveles Teológus Díj birtokosa, miért tartotta fontosnak, hogy ne csak a szószéken állva munkálja az Úr ügyét. De nem csak így segítette azt, a rendszerváltás előtt például Bibliákat és énekeskönyveket csempészett Erdélybe, ami a román hírszerző szolgálatnak is szemet szúrt.