– Sokan óva intettek: ne próbálgassam Isten hatalmát, de nekem fontos tudnom, velem van-e az Úr. Rengetegszer tapasztaltam meg, hogy igen. Boszniában, Törökországban vagy épp Afrikában ugyanúgy, mint Kocséron, Debrecenben vagy Kölnben. Sokszor olyan ajándékot is kapok tőle, amelyre egyáltalán nem számítok – vallja meg a világot stoppal járó Szűcs M. Sándor. Így követte végig Pál apostol útját és a protestáns gályarabok menetét Zubogytól Nápolyig. Szerencsejáték-függőből lett Isten utazó evangelizátora.
Meg kellene írni életünk regényét. Tanulságos volna nemcsak magunknak, utódainknak, de mindenkinek, aki olvassa. Nem lenne irodalmi mű, ha volna bátorságunk ilyen visszatekintésre, de életről és halálról, szerelemről, sorsdöntő fordulatokról, helyes és téves döntésekről szólna. Ki irányította az eseményeket? Isten vagy én? Karsay Eszter nyugalmazott lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Nagyon szeretem az irodalmat, az egyetemen azt is hallgatok. A napokban Arany János kötete akadt a kezembe, és belelapoztam. A Tamburás öreg úr régi kedvencem, most eszembe juttatta, hogy a múlt év egy pillanat alatt telt el a számomra. Sokszor roskadtam magamba, vesztettem el a reményt, miközben rohanás volt az életem. De megálltam gondolkodni, hálát adni minden lélegzetvételért és észrevenni azt, hogy újra Isten karjába érkeztem. Zán-Fábián Balázs írása.