Nem lesz dráma – közölte még telefonos egyeztetésünkkor, mégis nehezen hihető, hogyan lehet trauma nélkül megélni, ha az embernek hiányzik a bal karja. László Hedvig lelki egyensúlya Istenben gyökerezik, és bármilyen gúnyos vagy kínos helyzetet is hozzon az élet, megtanult nemcsak nevetni rajta, hanem világítani is benne. A debreceni hittanoktatót nem az határozza meg, amije nincs, hanem az, amit Istentől kapott.
Kik voltak az első keresztszülők? Ma miért van szükség keresztszülőre? Mire tesznek valójában fogadalmat? Mitől lesz jó egy keresztszülő? Kérdéseinkre Pető-Veres Kata református lelkész, doktori hallgató, kétgyermekes édesanya válaszolt.
A Biblia világossá teszi: a tisztaság forrása maga Isten – mondja Bogárdi Szabó István. A Károli-egyetem rektorhelyettesével, professzorával arra keressük a választ – egy értékeinket számba vevő interjúsorozat részeként –, mit jelent a tisztaság a keresztyén hit fényében, miért vált ez kényelmetlen témává, és hogyan nyerhet mégis mély, életformáló jelentőséget a mai ember számára.
Országszerte jelentős károkat okozott a tegnapi szélvihar. A legtöbb esetben kidőlt fák, leszakadt faágak miatt riasztották a tűzoltókat. Volt olyan település is, ahol a lakóházak tetőszerkezete rongálódott meg, de a templomokat sem kímélte a viharos erejű szél.
A Reformátusok Szárszói Konferenciája idén a nemzedékek közös szolgálatára irányítja a figyelmet. A találkozóról Gér Andrást, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosát Hegedűs Bence újságíró kérdezte. A rendezvényen teológusok, társadalomkutatók, lelkipásztorok és intézményvezetők keresik a választ arra, hogyan lehet a különbözőségből áldás, a próbatételekből közösségformáló erő.
Bethlen Kata, a XVIII. század egyik legjelentősebb magyar írója nem csupán saját életének krónikása volt – műve bizonyságtétel. Marjai Éva írása a Reformátusok Lapjából.
Hazatért megváltó Urához 2025. június 18-án Apostol Aranka, aki hosszú éveken át szolgált hűségesen az iszákosmentő misszióban és a Magyar Kékkereszt Egyesületnél.
Búcsúztatását július 12-én, 14 óra 30 perckor tartják a Csepel-központi református templomban.
Komáromi Csipkés György neve ma kevesek számára ismerős, pedig életműve a XVII. századi magyar protestáns szellemiség egyik legkiemelkedőbb teljesítménye. A tudós lelkész nemcsak bibliafordítóként alkotott maradandót, hanem tanárként, prédikátorként és szerzőként is példaértékű munkát végzett.
A rákoshegyi református gyülekezet minden korosztályt megszólít. A helyi reformátusok száz éve fejezték ki saját templom iránti óhajukat, templomuk 1934-re készült el. A Reformátusok Lapjában megjelent cikken keresztül az olvasó is betekintést nyerhet a helyi reformátusok eleven közösségi életébe.
Az augusztus 14–17. közötti balatonszárszói találkozó fókuszában korunk kulcskérdése, a generációk együttélése és együttműködése áll. Arra keressük közösen a választ, hogyan kapcsolódnak és mi választhatja el a különböző nemzedékeket egyházunkban.
A megpihenés gondolata már az Ószövetség első lapjain megtalálható. A teremtés részeként Isten megszentelte a nyugalom napját. Ennek következménye, hogy az Úr napjának ünneplése a keresztyén életritmus keretévé vált. Mai kultúránkban azonban olyan többletkihívásokkal szembesülünk a munka és a pihenés témakörében, amelyeket érdemes biblikus szempontból is megvizsgálni. Mit tanít a Biblia a munkáról? Milyen szerepe van a modern kori munkaszabadságnak, nyaralásnak az ember életében? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a cikkben.
Isten létéről és jóságáról bizonyságot tenni a hétköznapi életben folyamatos tudatosságot, lelki éberséget igénylő feladat. Bölcsességet, folyamatos önreflexiót igényel lelkiismeretünk szerint igaz életet élni, akkor szólni, amikor szólnunk kell, és akkor hallgatni, amikor azt Isten akarja. Gacsályi Sára írása a Reformátusok Lapjából.
Mikor váltson az ember gyülekezetet? Egyáltalán lehet-e gyülekezetet váltani? Bűn-e a gyülekezetváltás? Hogyan váltsak gyülekezetet, ha már elkerülhetetlen? Keresztyén létünk egyik fontos kérdése ez, hiszen az életünket általában nem egy gyülekezetben töltjük el. Czeglédi Péter Pál lelkipásztor gondolatai.
Több mint három évtizedig volt a néhány száz lelket számláló dunántúli falu református gyülekezetének lelkipásztora. Az ötvenes évek politikai viharai között hitvalló keresztyénként ez lett számára az elérhető legmagasabb „pozíció”. Négy település pásztorolását végezte a legnagyobb hűséggel. Orbán József lelkipásztor szolgálatára emlékezik a Reformátusok Lapja szerzője.
Miért roppan össze valaki a nyomás alatt, míg más képes megőrizni a belső tartását? Hogyan maradhatunk tisztességesek nehéz helyzetekben – nemcsak emberileg, hanem keresztyénként is? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Tomka János professor emeritus, vezetői mentor nemrég megjelent Erkölcsi reziliencia című könyvében. A kötet nem elméleti fejtegetés, hanem mélyen gyakorlati útkeresés – azokhoz szól, akik nem akarnak meghasonulni, akiknek fontos, hogy a hitük a döntéseikben is tükröződjék, még akkor is, ha ez kényelmetlen vagy kockázatos.
„Mert nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk” – Szentgyörgyi László esperes beiktatási Igéjének a sárvári templom mennyezetén található mondatot választotta. Már huszonhét éve szolgál a dunántúli városban, ahol korábban kevésen múlt a gyülekezet fennmaradása. A lelkipásztor úgy véli, hogy sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy választhatnánk a könnyebb utat, de ha megmaradunk az Ige igazsága mellett, akkor az Úristen megadja az erőt és a lehetőségeket. Esperesként rögtön ilyen helyzet elé állította Isten, hiszen az egyházmegyében a gyülekezetek harmadában lelkészt kell választani.
– Nekem voltak lelki kárvallásaim, emiatt tanultam meg értékelni az életet, és ezért óvom a belső embert magamban, ami az Istené – vallja Gál-Győri Márta dalszerző és előadóművész, lelkipásztor, valamint élménypedagógus. Debrecenbe utaztunk, hogy megtudjuk, mik voltak ezek a kárvallások, és hogyan befolyásolták alkotóként.
Gyimóthy Ádám nem eredeti szakmájában dolgozik, visszatért ősei paraszti életformájához. Akkoriban – húszas évei második felében – hitre is jutott, így a természettel összhangba került kenyérkeresetét, sorsát, küldetését már hívő szemmel látja. Riport egy tapolcafői presbiter kisgazdaságából.
Hogyan vigasztaljuk az élet és halál mezsgyéjére érkezett hívek szeretteit? Mit emeljünk ki Jézus tanításai közül a koporsó mellett megállni kényszerülő családtagoknak? Mennyire fogékonyak ebben a sérülékeny lelki állapotban az örök élet megnyugtató üzenetére? Ezeket a kérdéseket a lélek pásztorai gyakran felteszik maguknak hivatásuk gyakorlásakor. Miként vélekedik erről a leendő lelkészeket oktató teológiai tanár és lelkipásztor felesége? Gaál Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Missziói és Felekezettudományi Tanszékének vezetője, egyetemi docens, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese és Gaál Sándorné, a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség lelkipásztora három évtizede szolgálja az Urat és a gondjaikra bízott közösségeket. Az egyik legnagyobb feladat, egyben valódi küldetés megtalálni azokat a szavakat, amelyek közvetítenek Isten és ember között.
Több mint három évtizede működik már a Magyarországi Református Egyház könyvkiadója, a Kálvin Kiadó. Legfontosabb feladata a magyar nyelvű Szentírás kiadása és terjesztése, de a polcokon megtalálható minden olyan irodalom, amely segít megérteni és napjainkban is aktuálissá tenni a Biblia üzenetét.