Több mint negyven éve indult el az a baráti kezdeményezés, amely mára a holland és magyar református közösségek élő, szerves kapcsolatává nőtte ki magát. A Mátraházán kétévente megrendezett lelkésztalálkozók nem csupán teológiai eszmecserék, hanem olyan alkalmak, amelyeken a gyülekezeti tapasztalatok megosztása, a személyes barátságok ápolása és az egymástól való tanulás egyszerre van jelen.
Az államalapítás ünnepének és a III. Protestáns Sokadalom előestéjén ökumenikus istentiszteletet tartottak a budavári evangélikus templomban a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezésében. Az alkalom vezérigéje a Zsoltárok könyvéből hangzott el: „Legyen áldásod népeden!” (Zsolt 3,9) Az igehirdetők között Steinbach József református püspök is szólt a hívekhez, aki arra emlékeztetett: az élet több a világi javaknál, mert annak teljessége Jézus Krisztusban és az örök életben található meg.
A jól szervezett nemzeti lét: istenkeresés – fogalmazza meg Kovács Kálmán Árpád történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár történész munkatársa a keresztyén államot alapító István királyunk ünnepén. Interjúnk augusztus 20. alkalmából.
Az idei augusztus 20-i állami kitüntetések között református kötődésű személyek is elismerésben részesültek, jelezve a hitélet és a közösségszolgálat megbecsülését.
Kiürülő tájak, eltűnő gyülekezetek – ezzel a főcímmel tartották a Reformátusok Szárszói Konferenciáján a szombati nap előadásait és kerekasztal-beszélgetését, több oldalról is körüljárva a kérdést, hogyan kapcsolódnak össze a demográfiai folyamatok és a gyülekezetek sorsa, valamint hogy milyen teendői vannak az egyháznak. Egyáltalán kell-e aggódni? Vasárnap pedig úrvacsorás istentisztelettel zárult a konferencia.
Miért idegenednek el a fiatalok a gyülekezeteinktől? Elkerülhetetlen a feszültség a nemzedékek között? Ha igen, létezik híd, amely összeköt? A különbségek feltárása nem hoz azonnali békét, de elindíthat a megértés és együttműködés útján. Írásunkban az egyes generációk sajátosságait, értékrendszerét, munkahelyi viselkedését, társadalmi elköteleződését és jövőre gyakorolt hatását tekintjük át a Biblia szemszögéből.
Egyre több olyan gyerek jelenik meg a szakrendelőkben, akinek nem valódi a figyelemzavaruk, csak túlingerlés lép fel. A Bethesda Gyermekkórház és más szakmai szervezetek képernyőidő-csökkentő programja ezt a jelenséget igyekszik kezelni, megelőzhető károkra irányítva a figyelmet negyven szakmai szervezet összefogásával. Azt javasolják, hároméves kor alatt egyáltalán ne nézzenek képernyőt a gyermekek, hatéves kor alatt is csak fél órát.
Kitűnő szórakozást ígér az államalapítás ünnepének előestéjén kezdődő, augusztus 20-án egész napos programmal, könyv- és kirakodóvásárral „dúsított” III. Protestáns Sokadalom a budai Várban.
Ha egy közösség jól működik, eltűnnek a generációs különbségekből adódó ellentétek. A református együvé tartozás felülírja a különböző korosztályok problémáit, ugyanakkor érdemes foglalkozni a kérdéssel – összegezték az előadók a Reformátusok Szárszói Konferenciájának második napján, ahol az előadások, a pódiumbeszélgetés megszólalói és a csoportfoglalkozások is azt járták körbe, hogy milyen hatással van a gyülekezetekre, az iskolákra, a családra és az egyházra több generáció együttélése.
„Kisdebrecennek” is hívják, de használják rá a „Berettyó-parti Athén” nevet is. Nemcsak a nagytemplomot, de az ókönyvtárat, iskolát, kollégiumot és különböző, izgalmas kiállításokat is magáénak tudhat a mezőtúri gyülekezet. Az itteni egyház a reformátusok egyik fellegvárának is nevezhető, mégis keveset hallunk róla. Lelkipásztorai, Mihalina László, az egyházközség lelkészelnöke és felesége, Mihalináné Lipták Judit lelkésznő arra törekednek, hogy a hagyományok ápolása és az intézmények gondozása mellett egy élő hitű, érett és pezsgő gyülekezetet vezessenek.
A generációk közötti viszonyok, a különbségek és kapcsolódási lehetőségek voltak a Reformátusok Szárszói Konferenciájának nyitónapjának fókuszában. Az ifjúság szolgálatának évében, az idei konferencián kiemelt hangsúlyt kapnak a fiatalokkal kapcsolatos egyházi és társadalmi feladatok is. A nyitóáhítaton Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnöke az Isten által véghezvitt formálódásról, az örök fiatal Krisztusról prédikált.
A református lelkészi szolgálat fontos része a jegyesoktatás és az esketés. A felkészítés során a lelkész jobban megismeri a párt és a jegyesek is jobban is megismerik a házasság teológiai hátterét. Áttekintik, hogyan tudnak majd hitben együtt, egymásért élni – és legalább ennyire fontos, hogy megértsék az esküvő szövegét, átérezzék annak súlyát, teljes tudatában legyenek az Isten nevére tett fogadalom jelentőségével.
Elkezdődött a Reformátusok Szárszói Konferenciája, amely az egyházunkhoz kötődő értelmiségiek nagy hagyományú évenkénti, többnapos rendezvénye a Balaton partján, előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, csoportos témafeldolgozásokkal, illetve a programot keretező áhítatokkal és bibliaköri foglalkozásokkal. A nyitóáhítatot Steinbach József püspök, zsinati lelkészi elnök tartotta.
Mintegy nyolcmilliárd ember él a Földön, minek még egy baba?! – Mert Isten az élők Istene – szól Szőke Ágoston válasza élete egyik legfontosabb kérdésére. Arra már mi vagyunk kíváncsiak: miért tízévnyi küzdelem, amikor örökbe is fogadhattak volna egy gyereket? – Nem a szülőség, hanem emberek hiányoznak az életünkből. Mióta megszületett Dani, pontosan tudom, rá vártam – fogalmaz Ágoston neje, Győri Katalin. A Szőke családdal, a gazdagréti gyülekezet tagjaival, a tíz esztendeig tartó gyermektelenségükről beszélgettünk budai lakásukban.
A Reformátusok Lapja olyan írásokkal is jelentkezik, amelyek a szellemi áramlatokat a Szentírás fényében vizsgálják. A cél: útmutatást nyújtani a biblikus alapokon nyugvó tájékozódáshoz. A Jehova Tanúinak nevezett szervezet kizárólag az Atyát ismeri el Istennek. Határozottan elutasítja a keresztyén hagyomány szentháromságtanát. Nem hisz sem Jézus istenségében, sem az örök kárhozat valóságában. Tanítása alapjaiban mond ellent az evangélium üzenetének.
Mindenkinek vannak félelmei, ám ezek némelyeknek az életét egy idő után eluralják, és szorongássá alakulnak. A pszichiátriai betegségek között ez a leggyakoribb kórkép. De mit mond az Ige az állandó aggódásról? Hogyan nézhet szembe a hívő a szorongás óriásával? Erre keres választ a vezércikk, hangsúlyozva: Jézus Krisztus arra szólítja fel a követőit, szorongás helyett szemlélődjenek. Arra hív: inkább vegyük észre az Isten gondviselését.
Végre egy református embriológus, akinek kényesebbnél kényesebb kérdéseket tehetnénk fel, feszegethetnénk az etikai határokat, ütköztethetnénk az embriók életének és halálának aspektusait! Mégsem tesszük. Korlátokba ütközünk, és eközben mégis kinyílik előttünk egy élet. Az embriológusé, aki Istentől kapott lehetőségként éli meg, hogy egy meddőségi centrum laboratóriumában dolgozhat. Nagy Edinával beszélgettünk Budapesten.
A gyülekezeti riport a Heves vármegyei község kicsiny, de élő kálvinista közösségét mutatja be, amely nem számokban, hanem jelenlétben méri önmagát. Hűségben, figyelmességben, csendes kitartásban. Az egyházközség – élén Komróczki Sándorné Kádár Margit lelkipásztorral – a hit megtartó és közösségformáló erejében hisz. Aki itt marad, hűséges. És a hűség sokszor többet ér, mint a létszám – vallják.
A Heves vármegyei Tiszanána református gyülekezete kicsi, de élő közösség, amely évszázadok óta meghatározó lelki erőtérként van jelen a település életében. A gyülekezet tagjai – élükön Komróczki Sándorné Kádár Margit lelkipásztorral – a hit megtartó és közösségformáló erejében hisznek. – Nem a program a lényeg, hanem hogy kinek a nevében találkozunk – vallja a lelkésznő. Riportunkban bemutatjuk, hogyan őrzi és újítja meg hitéletét egy falu, ahol a templom tornya ma is iránytűként szolgál a mindennapokban.
Szabó Lajosné Ittzés Virág családja és gyülekezetei felé való szolgálatát egész életében Krisztus dicsőségére végzi. Rendkívüli életútjában őszintén vall a háborús gyermekkorától a társadalmi kirekesztettség megéléséig, a lelkészfeleség szerepéről, valamint az időskor hívő megéléséről.