előző nap

„...akik... megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében” Jel 7,9–17

9 Ezek után láttam: íme, nagy sokaság volt ott, minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből, amelyet megszámlálni senki sem tudott; a trón előtt és a Bárány előtt álltak fehér ruhába öltözve, kezükben pedig pálmaágak, 10 és hatalmas hangon kiáltották: Az üdvösség a mi Istenünké, aki a trónon ül, és a Bárányé! 11 Az angyalok mind ott álltak a trón, a vének és a négy élőlény körül, arcra borultak a trón előtt, és imádták Istent 12 ekképpen: Ámen! Az áldás, a dicsőség és a bölcsesség, a hálaadás és a tisztesség, a hatalom és az erő a mi Istenünké örökkön-örökké! Ámen! 13 Ekkor megszólalt az egyik vén, és megkérdezte tőlem: Kik ezek a fehér ruhába öltözöttek, és honnan jöttek? 14 Ezt mondtam neki: Uram, te tudod. Ő így válaszolt: Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek, és megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében. 15 Ezért vannak az Isten trónja előtt, és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában, és a trónon ülő velük lakik. 16 Nem éheznek és nem szomjaznak többé, sem a nap heve, sem más hőség nem bántja őket, 17 mert a Bárány, aki középen a trónnál van, legelteti őket, elvezeti őket az élet vizének forrásaihoz, és Isten letöröl szemükről minden könnyet.

Bibliaolvasó Kalauz – Szép Eduárd igemagyarázata

A nagy nyomorúságból érkezőket látjuk itt, „...akik... megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében” (14). Biztos, hogy Isten országába, csak Jézus Krisztus áldozatáért juthatunk be. Akik ezt az áldozatot komolyan vették, azok Isten közelségében vannak, Neki szolgálnak, biztonságban élnek, a Bárány vezeti őket és megvigasztaltatnak (15–17). Mindezeket nekünk is ajándékba akarja adni a mi Urunk!

RÉ21 196 RÉ 278

Zsoltárdicséret | 197 | Dicsérjétek a menny Urát

„Az Úr angyala így szólt: Indulj, menj el…” 2Kir 1

1 Aháb halála után Móáb elpártolt Izráeltől. 2 Ahazjá Samáriában leesett felső szobájából a korláton keresztül, és megbetegedett. Ekkor elküldött néhány követet ezzel az utasítással: Menjetek, és kérdezzétek meg Baalzebúbot, Ekrón istenét, hogy meggyógyulok-e ebből a betegségből! 3 Az Úr angyala azonban így szólt a tisbei Illéshez: Indulj, menj el Samária királyának a követei elé, és így szólj hozzájuk: Talán nincs Isten Izráelben, hogy ti Baalzebúbot, Ekrón istenét mentek megkérdezni? 4 Ezért így szól az Úr: Nem kelsz föl többé abból az ágyból, amelyben most fekszel, hanem meg fogsz halni! Ezzel Illés elment. 5 Amikor a követek visszatértek a királyhoz, ő megkérdezte tőlük: Miért tértetek vissza? 6 Azok így feleltek neki: Egy férfi jött velünk szembe, és ezt mondta nekünk: Menjetek, térjetek vissza a királyhoz, aki elküldött benneteket, és így szóljatok hozzá: Ezt mondja az Úr: Talán nincs Isten Izráelben, hogy te Baalzebúbhoz, Ekrón istenéhez küldesz, hogy megkérdezd őt? Ezért nem kelsz föl többé abból az ágyból, amelyben fekszel, hanem meg fogsz halni! 7 Ő megkérdezte tőlük: Milyen volt annak a férfinak a külseje, aki szembejött veletek, és ezeket mondta nektek? 8 Azok így feleltek neki: Szőrből készült ruha volt rajta, és bőröv övezte a derekát. A király ezt mondta: A tisbei Illés volt az. 9 Ekkor elküldte Illéshez az egyik parancsnokát ötven emberével. Ez fölment hozzá – mert Illés a hegy tetején tartózkodott –, és ezt mondta neki: Isten embere! A király azt parancsolja, hogy gyere le! 10 Illés így felelt a parancsnoknak: Ha én az Isten embere vagyok, csapjon le tűz az égből, és emésszen meg téged ötven embereddel együtt! Ekkor tűz csapott le az égből, és megemésztette őt ötven emberével együtt. 11 A király elküldte hozzá egy másik parancsnokát is ötven emberével, aki ezt mondta neki: Isten embere! Azt üzeni a király, hogy azonnal gyere le! 12 De Illés így felelt nekik: Ha én az Isten embere vagyok, csapjon le tűz az égből, és emésszen meg téged ötven embereddel együtt! Ekkor Isten tüze lecsapott az égből, és megemésztette őt ötven emberével együtt. 13 Még egy harmadik parancsnokát is elküldte ötven emberével együtt. A harmadik parancsnok azonban alighogy fölért, térdre rogyott Illés előtt, és így könyörgött hozzá: Isten embere! Kérlek, kíméld meg az életem és ötven szolgádnak az életét! 14 Lásd, tűz csapott le az égből, és megemésztette az előbbi két parancsnokot és azok ötven emberét. De most kíméld meg az életem! 15 Ekkor az Úr angyala így szólt Illéshez: Menj el vele, ne félj tőle! Elindult tehát, és elment vele a királyhoz. 16 Így szólt hozzá: Ezt mondja az Úr: Mivel követeket küldtél, hogy megkérdezd Baalzebúbot, Ekrón istenét, mintha Izráelben nem volna Isten, akinek az igéjét megkérdezhetnéd, azért nem kelsz föl az ágyból, amelyben fekszel, hanem meg fogsz halni! 17 Meg is halt az Úr igéje szerint, amelyet Illés mondott. Mivel neki nem volt fia, utána Jórám lett a király, a júdai Jórám királynak, Jósáfát fiának a második évében. 18 Ahazjá egyéb dolgai, amelyeket véghezvitt, meg vannak írva az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben.

Az Ige mellett – Czanik Péter igemagyarázata

(3) „Az Úr angyala így szólt: Indulj, menj el…” (2Kir 1)

Amint láttuk, a prófétaság vegyes jelenség volt, mind Isten embereinek magatartása, mind szolgálatuk fogadtatása tekintetében. Egészét tekintve azonban erősen hozzájárult a hit megtartásához Izráelben, hiszen az Úr prófétái voltak, szemben más megkérdezhető helyekkel és személyekkel. Ebből a mozgalomból emelkedett ki magasan Illés. Kapcsolatban volt a prófétai csoportokkal, de nem tartozott közéjük. Az igaz hitért folyó harc vezéralakja volt. Ahazjá annak az embernek a példája, aki megérzi az emberi teljesítmény végességét, ezért keresi a természetfölötti erőt, de rossz helyen. Az Úr népe tagjának ez nemcsak káros, de tilos is. Ugyancsak példája annak az embernek, aki makacsul ragaszkodik a rosszhoz. Két, szomorúan végződő kísérlet után harmadszor is el akarja fogatni Illést. Ő – újabb angyali szóra (15) – magától hozzá megy, és meghirdeti neki Isten ítéletét. Az Úr gyermekének hűségesnek kell maradnia, akármilyen környezetben él is. Ez olykor nehéz, de ez a feladatunk. Két példa áll előttünk (Illés, Ahazjá), választhatunk.

Május 24