előző nap

„Menjetek!” Mt 8,28–34

28 Amikor a túlsó partra, a gadaraiak földjére ért, két megszállott ment elé, akik a sírboltokból jöttek elő; annyira veszedelmesek voltak, hogy senki sem mert azon az úton járni. 29 És egyszerre felkiáltottak: Mi dolgod velünk, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt meggyötörj minket? 30 Tőlük távolabb egy nagy disznónyájat legeltettek. 31 Az ördögök pedig ezt kérték tőle: Ha kiűzöl minket, küldj a disznónyájba! 32 Ő pedig ezt mondta nekik: Menjetek! Akkor azok előjöttek, és belementek a disznókba. És íme, a meredekről a tengerbe rohant az egész nyáj, és beleveszett a vízbe. 33 A legeltetők pedig elfutottak, és a városba érve elhíreszteltek mindent, azt is, ami a megszállottakkal történt. 34 Ezután az egész város kiment Jézus elé, és amikor meglátták, kérték, hogy menjen el a határukból.

Bibliaolvasó Kalauz – Mucsi Zsófia igemagyarázata

Két történetben két váratlanul előtörő veszélyforrás szerepel: a természeti katasztrófa és a megbomlott elméjű, közveszélyes emberek fenyegetése. Isten minden képzeletet felülmúló hatalmáról biztosít minket mindkét elbeszélés. Az utóbbi – minden furcsaságával együtt – egy mementó arról, hogy Jézusnak azok felett is hatalma van, akiket mi, a közösség, a társadalom jogos önvédelemből csak elzárni, korlátozni tudunk.

RÉ21 721 RÉ 470

Napi ének | 775 | Jézus a mi oltalmunk, erősségünk

„Békében fekszem le […]!” Zsolt 4

1 A karmesternek: Húros hangszerre. Dávid zsoltára. 2 Hallgass meg, ha hozzád kiáltok, igazságos Istenem! Szorult helyzetemből adj nekem kiutat, könyörülj rajtam, hallgasd meg imámat! 3 Ti, emberek! Meddig gyalázzátok dicsőségemet? Meddig szeretitek az üres beszédet, meddig törekedtek még hazugságra? (Szela.) 4 Tudjátok meg, hogy az Úr csodákat tesz hívével! Meghallgat az Úr, ha hozzá kiáltok. 5 Ha felindultok is, ne vétkezzetek! Gondolkozzatok el fekvőhelyeteken, és csillapodjatok le! (Szela.) 6 Igaz áldozattal áldozzatok, és bízzatok az Úrban! 7 Sokan mondják: Bár jó napokat látnánk, és ránk ragyogna orcád világossága, Urunk! 8 Nagyobb örömöt adsz szívembe azokénál, akiknek bőven van búzájuk és boruk. 9 Békében fekszem le, és el is alszom, mert csak te adod meg, Uram, hogy biztonságban élhessek!

Az Ige mellett – Bogárdi Szabó István igemagyarázata

(9) „Békében fekszem le […]!” (Zsolt 4)

A Károli-fordítás használóit talán meglepi, hogy a 4. vers (kedveltjévé választott az Úr) az új fordításban egészen másként szól: az Úr csodákat tesz hívével. A bonyolult magyarázat helyett olvassuk el a Zsolt 17,7-t, ahol Dávid Isten megkülönböztetett kedvezéséért, csodálatos kegyelméért könyörög. Csodálatos kegyelem, hogy Isten őt választotta ki és különítette el királyi dicsőségre (1Sám 16), hogy gazdagsággal és jóléttel áldotta meg! De mindezeket felülmúló öröme (8), hogy imádságát meghallgatja, kiutat ad neki szorult helyzetéből, sőt, tágas teret nyit számára (vö. Zsolt 118,5), és éjszakáit nem életerőit felemésztő szorongásban kell töltenie (vö. Zsolt 32,4), hanem elrejtőzhet Isten oltalmában. A szövetségi hűség áldását idézi: „az örök Isten a te menedéked”, és „biztonságban lakhat Izráel” (5Móz 33,27.28). Vagyis nem sztoikus nyugalomra hív, hogy közönyösen zárjuk ki életünkből a nehézségeket és a félelmeket, ezzel ugyan hiába áltatnánk (és altatnánk) magunkat. Istenbe vetett hitre és bűnbánatra szólít: „beszéljetek szívetekkel” (5., Károli-ford.). Mert az Úr álmukban is eleget ad azoknak, akiket szeret (Zsolt 127), s ha ő velünk, ki ellenünk (Róm 8,31). Titkos csoda: ha Istennel megbékülünk, megszűnünk önmagunk ellensége lenni. Ez a sorrend.

Július 24