előző nap

„Minden szabad nekem, de nem minden használ...” 1Kor 6,9–20

9 Vagy nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Isten országát? Ne tévelyegjetek: sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem bujálkodók, sem fajtalanok, 10 sem tolvajok, sem nyerészkedők, sem részegesek, sem rágalmazók, sem harácsolók nem fogják örökölni Isten országát. 11 Pedig néhányan ilyenek voltatok: de megmosattatok, megszentelődtetek, és meg is igazultatok az Úr Jézus Krisztus nevében és a mi Istenünk Lelke által. 12 Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de nem válok semminek a rabjává. 13 Az eledel a gyomorért van, a gyomor pedig az eledelért, de Isten ezt is, amazt is meg fogja semmisíteni. A test azonban nem a paráznaságért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért. 14 Isten ugyanis feltámasztotta az Urat, és hatalmával minket is fel fog támasztani. 15 Vagy nem tudjátok, hogy a ti testetek a Krisztus tagja? Most tehát azok, akik a Krisztus tagjai, parázna nő tagjaivá legyenek? Szó sem lehet róla! 16 Vagy nem tudjátok, hogy aki parázna nővel egyesül, egy testté lesz vele? Mert amint az Írás mondja, „lesznek ketten egy testté”. 17 Aki pedig az Úrral egyesül, egy lélek ővele. 18 Kerüljétek a paráznaságot! Minden más bűn, amit elkövet az ember, kívül van a testén, de aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik. 19 Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek levő Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok, és ezért nem a magatokéi vagytok? 20 Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben!

Bibliaolvasó Kalauz – Mező István igemagyarázata

„Minden szabad nekem, de nem minden használ...” (12). Egyénnek, egyháznak, nemzetnek a külső szabadságát alkotmányunk biztosítja. Mi tudjuk, hogy az Úr Jézusban nekünk adatott új kenyér, az új életünk tápláléka biztosíthat igazi belső szabadságot is, melynek feltétele a szeretet. E szeretet szabadságának Krisztus a mértéke mind felebarátaink, mind önmagunk felé. A szabadság, ami nem használ, kárt okoz valakinek és rabságot eredményez, illetve gyűlöletet is önmagam és társaim felé. Szabad vagyok-e már a bűntől az új életre?

RÉ 40 RÉ21 40 • Zsolt 40

Ének házasságkötésre | 842 | Neked zendül, Istenünk, a hála

„Hébernek is született két fia…” 1Móz 10

1 Ezek a leszármazottai Nóé fiainak, Sémnek, Hámnak és Jáfetnek, akiknek az özönvíz után születtek fiaik. 2 Jáfet fiai: Gómer, Mágóg, Mádaj, Jáván, Túbal, Mesek és Tírász. 3 Gómer fiai: Askenáz, Rífat és Tógarmá. 4 Jáván fiai: Elísá, Tarsís, Kittím és Dódáním. 5 Ezektől ágaztak szét országaikba a szigetlakó népek, mindegyik a maga nyelve alapján, nemzetségeik és népeik szerint. 6 Hám fiai: Kús, Micrajim, Pút és Kánaán. 7 Kús fiai: Szebá, Havílá, Szabtá, Ramá és Szabteká. Ramá fiai: Sába és Dedán. 8 Kús nemzette Nimródot. Ez kezdett hatalmaskodni a földön. 9 Hatalmas vadász volt ő az Úr előtt. Ezért mondják: Hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród. 10 Országa először Bábelben, Erekben, Akkádban és Kalnéban, Sineár földjén volt. 11 Arról a földről ment Assúrba, és építette Ninivét, Rehóbót-Írt, Kelahot 12 és Reszent, ezt a nagy várost Ninive és Kelah között.

13 Micrajim nemzette a lúdiakat, anámiakat, lehábiakat és naftúhiakat, 14 a patrósziakat, a kaszlúhiakat és a kaftóriakat. Innen származtak a filiszteusok.15 Kánaán nemzette elsőszülöttét, Szidónt, azután Hétet, 16 meg a jebúsziakat, az emóriakat, a girgásiakat, 17 a hivvieket, az arkiakat és a színieket, 18 az arvadiakat, a cemáriakat és a hamátiakat. Azután elszéledtek a kánaániak nemzetségei, 19 úgyhogy a kánaániak területe Szidóntól Gerár irányában Gázáig, Sodoma, Gomora, Admá és Cebójim irányában Lesáig terjedt. 20 Ezek Hám fiai nemzetségük, nyelvük, országaik és népeik szerint. 21 Születtek gyermekei Sémnek is, aki Héber összes fiainak ősatyja, Jáfetnek pedig testvérbátyja volt. 22 Sém fiai: Élám, Assúr, Arpaksad, Lúd és Arám. 23 Arám fiai: Úc, Húl, Geter és Mas. 24 Arpaksad nemzette Selahot, és Selah nemzette Hébert. 25 Hébernek is született két fia: az egyiknek Peleg volt a neve, mert az ő idejében váltak szét a föld népei. Testvérének Joktán volt a neve. 26 Joktán nemzette Almódádot, Selefet, Hacarmávetet és Jerahot, 27 Hadórámot, Úzált és Diklát, 28 Óbált, Abímáélt és Sábát, 29 Ófírt, Havílát és Jóbábot. Ezek mind Joktán fiai. 30 Lakóhelyük Mésától Szefár irányában a keleti hegyekig terjedt. 31 Ezek Sém fiai nemzetségük, nyelvük, országaik és népeik szerint. 32 Ezek Nóé fiainak a nemzetségei, származásuk szerint népekre tagolódva. Ezektől ágaztak szét a népek a földön az özönvíz után.

Az Ige mellett – Hodossy-Takács Előd

(25) „Hébernek is született két fia…” (1Móz 10)

A fejezet Noé fiai által a népek családjára tekint. Ez jelzi: bár a bibliai szöveg hamarosan egyetlen családra, majd egyetlen népre (Ábrahám leszármazottaira és Izrael népére) fókuszál, de Isten számon tartja mind a nemzeteket.

A listában az egyik legkülönlegesebb figura Nimród (8–12), a vadász. Őt az ókori irodalom számos hősével, sőt mitikus alakjaival is próbálták már azonosítani. Volt, aki babiloni isteneket keresett alakja hátterében, mások Óriónra, a görög mitológia hősére gondolnak, ismét mások III. Amenhotepre, Egyiptom fáraójára vagy Gilgamesre, a legendák félhomályába vesző királyra. Személyénél érdekesebb, amit a Biblia neki tulajdonít: nagy vadász volt, aki városépítő királlyá lett. Bábel, Akkád, Ninive – a Szentírás lapjain elnyomással, Izrael népének leigázásával forrtak össze ezek a városnevek. Nimród megtestesíti az erőszakot, amit Izrael elszenvedett, rá vezeti vissza a Biblia azt a két birodalmat, mely megrázta, végül megsemmisítette Izrael királyságát: Kr.e. 722-ben az északi országot fővárosával, Samáriával együtt (2Kir 17, asszír fogság), majd szűk másfél évszázaddal később Júdát és Jeruzsálemet (2Kir 24–25, babiloni fogság). Őt is számon tartja Isten? Igen. Minden, ami az ég alatt történik, Urunk kezében van!