Ha az Úr nevünkön szólít, akkor minden kétség, félelem, magabiztosság, bármi, ami betölt bennünket, érvényét, erejét veszti, s elfoglalja helyüket a válaszadás felszabadult öröme: „Rabbuni… Mester”, „én Uram és én Istenem!” (Jn 20,16.28) Mert akit nevén szólít az Úr, annak azt üzeni: „...megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” – Balog Zoltán dunamelléki református püspök húsvéti üzenete.
B. Tóth Klára, a méltán ismert és elismert református festőművész és művésztanár, prózaíró és költő A Fény felé című húsvéti olajképének lényege így foglalható össze, a kép alkotójának és e sorok írójának egybefűzött szavaival: „A középkori erődtemplom előtt a hívek, balra az üdvözültek emelkednek egyre feljebb, jobbra, fent pedig a hívogatóan zúgó harang látható, benne a betlehemi születés felsejlő jelenetével.” – Petrőczi Éva gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Jézus Krisztus tökéletes kezessé vált, hogy az ember Éden óta felhalmozott bűneinek számláját kiegyenlítse. Egyedül ő tudta ezt megtenni, aki emberré lett az eltemettetéséig. A sírban fekvő Krisztus örök vigasztalás a számunkra, mert ezzel megszentelte az ember nyughelyét. – Fekete Károly tiszántúli református püspök nagyszombati üzenete.
A mindenkori keresztyénség a virágvasárnapot követő egyre sűrűbb evangéliumi események felidézésével, azaz a passióval eleveníti fel és éli át évről évre a megváltás történetét. Hogyan zajlott ez a kezdetekkor, és milyen szerepe van a passióknak a protestáns egyházak történetében? Prózában hangzottak-e el, vagy mindig is zenével? Mi a mai református gyakorlat? Mindezekre Papp Anette egyházzenésztől, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának tanárától vártuk a választ.
Hogyan épülhet az a gyülekezet, ahol kevés az igei szolgálattevő és így az alkalom? Lelkigondozással! Ezt tartja a közösség építőkövének Gergelyfi György lelkipásztor. Emődről nagypénteken közvetít istentiszteletet a Kossuth rádió. Náluk jártunk és megnéztük, mi van a házuk tájékán.
Nagypéntek megváltásunk örömünnepe, amelyre Isten húsvétkor ütötte rá a pecsétet. A nagypénteki evangéliumot hirdeti az a tény is, hogy Jézus halálakor a templom kárpitja kettéhasadt, megnyílt. – Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének írása a Reformátusok Lapjából.
Kipróbáltuk a Jeruzsálem: Anno Domini nevű társasjátékot, és nem csalódtunk. A kezdő játékosoknak elsőre letaglózó szabályok megértése után egy logikus és összetett rendszert találunk, amivel igazán ügyesen bánni nehéz, de ez is inkább hozzáad az élményhez. Az utolsó vacsora történetét táblára vivő társas nem akar szájbarágós lenni, finoman mutat rá arra a férfira, aki megváltoztatta a történelem menetét.
A Biblia üzenetét úgy tudjuk hitelesen képviselni, ha belátjuk méltatlanságunkat. Ennek a csodának a titka az újjászületésben rejlik, hogy az élő Ige tükrébe nézzünk és meglássuk magunkat. Ez a szembesítés az egyetlen út az életünkben és halálunkban. Az élő Igét lehet meghallani és nem meghallani. Egy dolog nem lehetséges: meg nem történtté tenni – fogalmaz Füsti-Molnár Szilveszter, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem főiskolai tanára, akivel az élő Ige évének hitéleti hátteréről beszélgettünk.
Jézus a mi bűnünkbe és kárhozatunkba szállott alá a mennyből. Vállalta és vállalja velünk a közösséget, mégis együtt eszik velünk, együtt márt velünk a tálba, még ha ez a vacsora számára árulást jelent is! Az egyháznak nemcsak hirdetnie kell a Krisztust, hanem láthatóvá kell tennie, bele kell élnie Krisztust a világba, az emberi társadalomba, a földi élet minden örömébe és bajába. – Pásztor Dániel tiszáninneni református püspök nagycsütörtöki gondolatai.
Egy tavaszi (és nem csak tavaszi) hétvégén érdemes Nyírbátor felé venni az irányt, ahol a gyülekezet kölcsönözhető biciklikkel, szállással és hangulatos kávézóval várja a betérőket. A Retour legfrissebb adásából sok más mellett kiderül, milyen titkokat őriz a Báthori család történetéből Magyarország egyik legnagyobb református temploma, de Fazakas Ferenc lelkipásztor és felesége azt is elmesélik, hogyan lesz egy tikkasztóan forró nyári nap végén lánykérés a Csillagponton.
Egy évig a párizsi Notre-Dame orgonistagyakornokaként tanulta a mesterséget, később szintén egy évet töltött el Japánban, a Szapporói Kitara Koncertterem rezidens orgonistájaként. Kevés olyan székesegyház van Magyarországon, ahol ne ült volna az orgonapadban a Junior Prima díj birtokosa, Tabajdi Ádám. Az orgonaművésznek bevallottan hiányzik a liturgikus környezet, 2026-ra pedig nagyszabású Gárdonyi Zoltán-emlékévet szervez. Interjúnkból az is kiderül, miért kell speciális cipő az orgonáláshoz.
– Senki és semmi nem érheti el nálam, hogy lelki hajléktalan legyek – szögezi le Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, aki tízévesen még egészen tehetségtelennek tűnt edzői szemében. A vele készített interjúban főleg rendkívüli sportsikereire és azok lélektani vonatkozásaira közelítünk rá, amelyekből számos tanulságot vonhat le magának minden olvasónk.
Simon András a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza kuratóriumának tagja is volt. Ő alkotta meg az intézmény logóját. A művész egyetlen vonallal megrajzolt illusztrációi új utakat nyitottak a magyar grafikusművészetben. A grafikus, költő március 23-án hajnalban, családja körében lépett át a földi létből az égi világba.
A keresztyén ünnepek megértésében kiemelt szerepe van a keresztyén történelemszemléletnek. Ünnepi alkalmaink reakciók valamilyen korábban megtörtént eseményre – állítja Márkus Tamás András lelkipásztor a Világ/nézet következő adásában. A műsor az előttünk álló húsvétot és annak üzenetét, fontosságát helyezi a középpontba.
Az Úrban nem csalódhatunk, olykor mégis így érezzük. Összetörnek az istenképeink, elmaradnak a kért nagy csodáink, és visszatérünk az örök kérdéshez: Atyánk, miért nem vagy érinthető közelségben? – Édes Árpádot, a Pestszentimrei Református Egyházközség lelkipásztorát erről és hasonló kérdésekről faggattuk. Kitérünk arra is, a csodák hogyan hatnak a hitünkre.
A lelkipásztorok jogállásáról szóló törvény, a hittanoktatási törvény és szabályrendelet módosítása, megemlékezés a 150 éves Nemzetközi Lepramisszió munkájáról és a protestáns tábori püspök megválasztása: ilyen időszerű feladatai is lesznek az április 24–25-én Balatonszárszón ülésező Zsinatnak, amely dönt a zsinati lelkészi elnök tisztségéről is.
Rácsodálkozunk, ha beszélgetőtársaink velünk egyazon nemzedékhez tartoznak, és a gyerekkorban kialakult zsigeri ingerek, élmények nagyon hasonlók. Furcsa, de már mi is látjuk, hogy a maiak mennyire máshogy nőnek fel. Húsz-huszonöt év a különbség, de a közösség megélésének módja, az ahhoz való viszonyulás egész más, nagyrészt virtuális, szükségessége mégis pótolhatatlan. A digitális hálózatok előtt természetes részei voltak a közösségek a fiatalok életének. Ma pedig, ahogy bizonyítja ezt a Református Fiatalok Szövetsége idén harmincöt éves fennállása is, soha nem volt szükség annyira a hús-vér emberek közösségeire, mint most.
– A nyelvtanárom azt mondta, ha Magyarországon szeretnék élni, akkor olvassam a Bibliát – mondta Yong Ping Zhou, az egyik Budapesten működő protestáns kínai gyülekezet lelkipásztora, aki hazánkban lett hívő. Munka után, esténként készült a teológiai tanfolyamra, hogy lelkész lehessen. A gyülekezet a Budapest Külső-Józsefvárosi Református Egyházközség templomában tartja istentiszteleteit és más alkalmait, és a helyi közösséggel is élő kapcsolatuk van, a járvány idején például a többi kínai gyülekezettel 56 millió forintot gyűjtöttek össze a Szent István Kórháznak.
A betegség, amely világszerte több millió nőt érint, nem csupán a testet, de a lelket is könyörtelenül megviseli. Vajon milyen szinteken és hogyan jelenhet meg az orvos hite a kezelési tervben? Milyen okai vannak, és mi jelentheti a gyógyulást ebben a szinte népbetegségnek nevezhető kórban? Az endometriózis hónapja alkalmából Bálint Balázs szülész-nőgyógyász szakemberrel, a Pátyi Református Egyházközség presbiterével beszélgettünk.