„Nekem itt már semmi dolgom!” – hangzott el a mentőtiszt szájából, amikor egy református szolgálati autóban Jáhn Boglárka világra hozta harmadik gyermekét, miközben férje, Némedi-Varga Dávid ott bábáskodott mellette. A házaspár életében a várandósságok, gyermekeik mindennapinak nem nevezhető születése nemcsak a családi életüket formálta, de hitet alakító út is volt – igaz, olykor voltak benne nagy kanyarok.
Van, amikor tudnunk kell bővölködni, van, amikor tudnunk kell szűkölködni. Legyen mind a kettőre szabadságunk! – biztat Literáty Zoltán lelkipásztor, akivel a Pénz és egyház című hiánypótló tanulmánykötet megjelenése okán készítettünk interjút. A könyv szerkesztője és társszerzője a többi között arról beszél: az egyház anyagi önállóságának növelése és a gyülekezeti önfenntartás jegyében növekednie kell az adakozás szerepének, miközben a közfeladatokat ellátó, társadalmi igényt kielégítő egyházi intézményeink állami normatív támogatása teljesen helyénvaló.
Kilencvennégy éves korában visszaadta életét teremtő Urának Victor István református lelkipásztor, vallástanár. Temetése május 23-án 11 órától lesz Hejcén.
A drasztikusan emelkedő lakbérek és lakásárak, a magas megélhetési költségek és az alacsony kezdőbérek miatt ma Magyarországon a fiatal felnőttek jelentős része még a szüleivel él. A szakemberek szerint azonban a „mamahotel-jelenség” mögött nemcsak anyagi, hanem lelki és társadalmi okok is állnak. Erről beszélgetett Oláh Gergő énekes, Bedő Imre, a Férfiak Klubja és a Férfi-Nő Akadémia alapítója, valamint ifj. Márkus Mihály, a Pápai Református Egyházmegye esperese Cseh Ádámmal a Mélyvíz – mentőöv mindenkinek legújabb adásában.
Negyedszer teremtett lehetőséget a hittanoktatók lelki közösségének megélésére és szakmai fejlődésére a Dunamelléki Katechetikai Támogató Szolgálat a Ráday Házban. A generációk kapcsolódása állt a nap fókuszában.
A Debrecen-Széchenyi kerti református gyülekezet temploma lakótelepi házak ölelésében található, mégis sokaknak lelki oázis: olyan hely, ahol nemzedékek, szolgálatok és életutak találkoznak. Történetében egyszerre van jelen a templomépítés emlékezete, a szociális gondoskodás, a gyermek- és ifjúsági munka lendülete, valamint a konfirmáció kaput nyitó öröme. A Kossuth rádió május 17-én, a konfirmáció vasárnapján közvetít istentiszteletet az egyházközségből, ez pedig különös hangsúlyt ad annak az üzenetnek, hogy a fiatalok nem csupán a gyülekezet jövőjét, hanem már a jelenét is jelentik.
Léteznek az életünkben „köztes idők”. Olyan szakaszok, amikor a régi kapaszkodók már nincsenek ott, az új ígéret pedig még távolinak tűnik. Molnár Zsolt református lelkipásztor szerint ezek a bizonytalan napok nem üresjáratok, hanem a legfontosabb jellemformáló műhelyek. A várakozás ugyanis nem passzív beletörődés, hanem aktív spirituális jelenlét, amely képes az emberi büszkeséget alázattá, a türelmetlenséget pedig krisztusi kitartássá nemesíteni. A pünkösdi várakozás tíz napján keresztül keressük a választ: hogyan maradhatunk hűségesek ott is, ahol Isten látszólag hallgat?
Bő fél év múlva, 2026. december 31-én lejár a Magyarországi Református Egyház tisztségviselőinek hatéves megbizatása, ezért idén ősszel tisztújító választást tartanak. Cikkünkben ennek a folyamatnak a menetét mutatjuk be.
Életének 79. évében, múlt hét pénteken elhunyt Imre Mihály Károli Gáspár-díjas irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium egykori tanára. A neves Szenci Molnár Albert-kutatót a magyar irodalomtörténet-írás és a református közösség egyaránt gyászolja.
Budapest legnagyobb ingyenes művészeti rendezvénye, a Református Zenei Fesztivál idén is nagyot és mindenkinek szól majd: a cserkészfoglalkozástól a zenés áhítatokon át a számos külföldi nagyszínpadot megjárt Platon Karataev fellépéséig válogathat mindenki kedvére. A kikapcsolódás mellett a bekapcsolódás is nagy hangsúlyt kap, vagyis az, hogy a közönség ne csak szemlélője, de aktív résztvevője is legyen a református programoknak.
A budapesti Ráday Ház ad otthont 2026. május 16-án a Bárka Akadémiának. Az idei tavaszi szakmai nap központi témája a közösség, mint a fiatalok legfőbb motivációs bázisa. Kovács Nikolettával, a református egyház Bárka programjának szakmai vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan válhat egy elszigetelt fiatalból egy csapat értékes tagja, és miért kulcskérdés a közösségépítés a mai ifjúsági munkában.
Újabb fontos mérföldkőhöz érkezik az őszi vizsgaidőszak az önálló református lelkészi szolgálatra készülőknek. Július 31-ig lehet jelentkezni az egységes zsinati lelkészképesítő, valamint a különbözeti és honosítási vizsgára, illetve a lelkészi képesítés hatályban tartásával vagy visszaállításával kapcsolatos elbeszélgetésre.
Lehet-e stressz nélkül élni a XXI. században? Mi a különbség a gyermek és a felnőtt felelőssége között, ha a világ válságairól van szó? Hogyan válhat a csend és a rend gyógyító erővé? A budapesti Scruton közösségi térben rendezett Szólj be a papnak! kerekasztal-beszélgetésen Beszterczey András református lelkipásztor, Mihályi Norbert Jeromos bencés perjel, valamint Szik Mátyás mentálhigiénés segítő és interdiszciplináris családtudományi szakember keresték a kiutat mindennapi szorongásainkból.
Gyermeket nevelni izgalmas – ebben is egyetértenek azok az édesanyák, akik annak idején a debreceni Refibe jártak. Néhány éve internetes csoportot hoztak létre – ez az Anyák Klubja – ahol bármilyen nehézséget és örömöt kendőzetlenül megoszthatnak egymással, legyen szó munkahelyi gondokról, politikáról, házasságról – a leggyakoribb téma viszont természtesen a gyermeknevelés. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának volt diákjai – köztük a cikk írója is – anyák napjára készülve ezúttal az anyaságról beszélgettek.
Az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a mesterséges intelligenciát használók száma: ma már világszerte több mint egymilliárdan alkalmazzák különböző formákban. Sokan nyelvoktatóként, személyre szabott magántanárként, vásárlási tanácsadóként, de akár digitális társként is. Emberi alkotásként emberi mintákat tükröz vissza: előfordul, hogy téved, terel, ugyanakkor képes bocsánatot is kérni. De tudjuk-e már, mit is hozott létre az ember? Erről szól a Mélyvíz – mentőöv mindenkinek legújabb része Kovács Áron énekessel, Szűts Zoltán kutatóval és Bedekovics Péter református lelkipásztorral.
A mesterséges intelligencia ma már nemcsak a munka, az oktatás, a tanulás vagy a mindennapi ügyintézés világát alakítja át, hanem egyre inkább megjelenik az egyházi és gyülekezeti közösségek életében is. De hol lehet valódi segítség, és hol kezdődik az a határ, ahol az eszköz már nem támogat, hanem helyettesíteni akarja az embert? Csáki-Hatalovics Gyula Balázs, a Károli Gáspár Református Egyetem kancellárja szerint a mesterséges intelligencia akkor lehet hasznos, ha tudatosan és felkészülten használjuk. Az oktatásban, a szervezésben és a kommunikációban sokat segíthet, a személyes felelősséget, a kritikus gondolkodást és a lelki-szellemi hitelességet azonban nem helyettesítheti.
A sydney-i Szent Erzsébet Otthon idős lakóinál szolgált április 29-én Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, aki az Ausztráliai Magyar Református Egyház fennállásának 76. évfordulója alkalmából érkezett Ausztráliába. A Kárpát-medencei és diaszpórában működő magyar ajkú református közösségeket összefogó Magyar Református Egyházhoz egy éve csatlakoztak az ausztráliai reformátusok. A látogatás célja a köszönetnyilvánítás, egyben a személyes kapcsolatok és a közösségek fontosságának megerősítése.
Isten folyamatosan tisztítja és hitvallóbbá érleli az ő népét, hiszen ő az események Ura is – hangsúlyozza Steinbach József. A Zsinat lelkészi elnöke jó viszonyra, építő, közös szolgálatra számít az új kormányzattal. A közösségét ért kritikákról, a közbeszéd állapotáról, a sebek gyógyulásának közös felelősségéről is beszélt a püspök a reformatus.hu-nak adott nagyinterjúban.
Az ausztráliai reformátusok meghívására érkezett az országba 2026. április 24-én Fekete Károly tiszántúli püspök. A melbourne-i volt az első magyar református gyülekezet, amelyet az Ausztráliába érkező menekült magyarok 1949-ben alapítottak. Fekete Károly rendkívüli presbiteri ülésen találkozott a gyülekezet elöljáróival, akikkel gyülekezetépítési és missziói kérdésekről folytatott intenzív megbeszélést.