Vasárnap este kezdődik a 2022-es futball-világbajnokság Katarban, az első muszlim országban, amelyik ilyen eseményt rendezhet. A világverseny apropóján most néhány olyan ember történetét idézzük fel, akik maradandót alkottak a futballban vagy az evangélium hirdetésében, esetleg mindkettőben.
Hit, élet, közösség jelszavakkal rendezték meg az idei országos katechetikai konferenciát november 18–19-én Budapesten, a Ráday Házban. 2022-ben kiemelten foglalkoznak a hitoktatással a Magyarországi Református Egyházban. Ennek egyik fontos állomása volt a mostani kétnapos rendezvény a Református Pedagógiai Intézet szervezésében.
Gyökössy Endre a pasztorálpszichológia magyarországi úttörőjeként vonult be a református egyház történelmébe. A pszichológiát és pedagógiát is végzett professzor Budapesten, Debrecenben, Bázelben és Zürichben tanult. Lelkészi szolgálatát a Kálvin téri gyülekezetben kezdte 1939-ben. A református lelkészre emlékezünk halálának huszonötödik évfordulóján.
A hit a viharok ellenére is kiegyensúlyozott életet biztosít. Nagy István agrárminiszter a kihívások között tapasztalta meg, hogy a hétköznapok igazi próbatételeiben Isten szeretetére építhetjük az életünket. Ha meggyőződésünk nem látszik a tetteinkből, akkor teret engedünk a hamisságnak és annak a világnak, amelyet valójában magunk sem szeretnénk.
Már akkor is tartottak teremtésvédelmi ünnepet Telkibányán, mielőtt az meghonosodott volna a református egyházban. Az állandóságot kedvelő gyülekezet szinte egyidős a magyarországi reformációval, miközben templomuk hétszáz éves, temetőjük pedig különleges hagyomány őrizője. Most újra egy egész ország figyel majd az egykori bányavárosra, november 20-án ugyanis a vártemplomból szól Isten Igéje a Kossuth rádió hullámhosszán.
Így felelt a 25 éves lelkész a Gestapo tisztjének, aki megszakította a prédikációját. Varga Zsigmond többek között emiatt került a német titkosrendőrség fogságába, majd pedig koncentrációs táborba, ahol 1945 márciusában életét vesztette. Cikkünkben a református mártírra emlékezünk.
Nem mindig volt kedvelt hangszer az orgona a református templomokban. Hogyan vált mégis azzá? Improvizáltak vagy korálból játszottak a kántorok anno? Arra is fény derül, milyen állapotban vannak ma az orgonák, ugyanis Dosek Domokos egyházzenész kíváncsiságból fölmérte a Szatmári Református Egyházmegye hangszerállományát.
„Az ember tragédiájából ismert humanista bölcselőtől kezdve az Istennel egyenlő ellenségként küzdő hatalmasságon keresztül az ügyefogyott mókamesterig számos torz formában jelenik meg kultúránkban a Sátán személye”. Pataki András írásából többet is megtudhatunk a minket fenyegető ellenségről.
Ebben az évben is megrendezi a Magyarországi Református Nőszövetség a Kárpát-medencei imanapját. December első vasárnapján imádkozik együtt a nemzetért a tíz egyházkerület nőszövetsége, amire szeretettel hívnak és várnak mindenkit. A liturgia anyagát idén a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház Nőszövetsége állította össze.
Ha egy elbeszélést ezzel a formulával kezdünk: „Egyszer volt…” vagy „Valamikor régen…”, vajon megtörtént-e mindaz, amit elbeszélünk? A mesék világán át a csodákig kalauzolja az olvasót Vitéz Ferenc a publicisztikájában, amelyben arra is választ kapunk, hogyan lesz az „egyszer volt”-ból mindörökké.
Hatalmas visszhangot váltott ki Németországban és a nemzetközi sajtóban, hogy a zöldpárti német külügyminiszter utasítására eltávolították a keresztet a münsteri történelmi városháza Béke-terméből.
Nemrég jogásznak készülő fiatal egyetemistákkal beszélgettem olyan alapkérdésekről, mint az élet, szabadság, bűn, szeretet. Ezek ismerete alapvető és életformáló jelentőségű, mégis idegenkedéssel találkoztam. Isten szava már kevés ahhoz, hogy meggyőzzem őket, láttam, de talán a példa, a megtapasztalt, átélt csoda hatással lehet. Az MRE Zsinati Hivatal jogi osztályának vezetője, Badacsonyi Zoltán gondolatai.
Bernard Nathanson orvosként jelentős szerepet vállalt az abortusz széles körű elfogadtatásában. Az ultrahang megjelenése után azonban életvédő aktivista, majd keresztyén lett. Isten keze című könyvében számolt be arról, hogy Isten hogyan találta meg és emelte ki bűneiből.
A 2022. évi díjátadót november 10-én tartották a budapesti Ybl-villában. A rangos állami kitüntetésben idén két református teológus, Bogárdi Szabó István püspök, egyetemi tanár és Adorjáni Zoltán egyetemi professzor részesült.
Megtartották a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának szociáletikai konferenciáját, amelyen az orosz és ukrán ortodox egyházak viszonya mellett szó esett a politikai polarizálódásról, a kultúrharcról, valamint a békességteremtés keresztyén küldetéséről is.
Honnan tudhatjuk, hogy magyarok vagyunk? Tíz percig tudnánk folyamatosan káromkodni anélkül, hogy kétszer használnánk ugyanazt a szót – tartja a vicc. Hívő emberként azonban nem teszünk ilyet. De vajon az, hogy nem használunk trágár kifejezéseket, máris azt jelentené, hogy teljesen krisztusi a beszédünk?
Ha keresztyén szemmel fordulunk a tudományos eredmények felé, azok megerősítik a hitünket, ha nem keresztyénként, akkor nem térítenek meg – tartja Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója. Privilégiumnak véli, hogy tudósként beleláthat a teremtés folyamatába.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az éhezők száma 2021-ben 828 millióra emelkedett a világon. Ez 46 millióval több, mint egy évvel korábban. A Bibliában gyakran olvasunk éhezésről, de sokszor csupán átvitt értelemben magyarázzuk, mert bele sem gondolunk, hogy a kenyérkérdés sokaknak ma is mindennapos küzdelem.
A Bibliával kel és fekszik, a Szentírás kitölti a napjai jelentős részét. Huszonötször tanította már végig a Bibliát a hallgatóinak, és a mai napig fedez fel benne új dolgokat. Hodossy-Takács Előd református lelkész, egyetemi tanár azt mondja, hogy önmagával mindig szigorúbb, mint a hallgatókkal, konokságát pedig egyáltalán nem bánja, sőt talán kicsit büszke is rá.