Zengett a kilencvenedik zsoltár 1945-ben Budapesten, miközben a monoriak ráborították a palástot a hatóságoktól visszaszerzett lelkészük vállára, és szekérre ültetve hazaindultak vele. Az egyszerű monori emberek a munka végeztével döntöttek úgy, hogy az nem járja, hogy Fónyad Dezső lelkipásztort, „Dezső apát”, a Soli Deo Gloria diákszövetség korábbi főtitkárát csak úgy elvegye tőlük az új államhatalom, ezért szekerekkel megindultak Budapestre, és amikor a bíróságnál a rendőr megkérdezte tőlük, mit keresnek a szétlőtt fővárosban, annyit feleltek: „Hazavisszük a papunkat.”
A Bibliában különböző szövegkörnyezetben gyakran szerepel a gabona, Jézus is említi példázataiban. Az elvetett búzaszemről szóló igeszakasz az átalakulást mutatja be, jelképezve az újjászületést – véli Pauk János gabonakutató, a Szeged-Újszegedi Református Egyházközség gondnoka. Mindennapi kenyerünk alapja bár apró mag, mégis éltető forrás. Fejlődése példaértékű lehet hitéletünkre nézve.
Július 31-ig lehet jelentkezni az őszi egységes lelkészképesítő, honosító, különbözeti vizsgára, lelkészi képesítés hatályban tartására.
Szeptember 12-én, 13-án a Zsinati Székházba várják azokat, akik valamely teológián oklevelet szereztek, de lelkészképesítő vizsgát még nem tettek. Ez a megmérettetés feltétele annak, hogy valaki a Magyarországi Református Egyház kötelékében lelkészként szolgáljon.
Az alábbiakban szó szerint közöljük Balog Zoltán püspök pápalátogatás kapcsán elmondott imádságát. A fohász a Ráday Házban hangzott el, mivel a Hold utcai Református Egyházközség istentiszteletét a pápalátogatás miatti lezárások következtében át kellett helyezni.
Bár az egyetemes papság nagyon rokonszenves és sokak által gyakorolt elve egyházunkban meglehetősen közismert, az már sokkal kevésbé, hogy előfordult egyház- és színháztörténetünkben az a nem mindennapi eset, amikor ennek gyakorlója országos hírű színész volt.
Nemzetközi szinten jegyzett magyar festőzsenik munkái láthatók egészen szeptemberig a Bibliamúzeumban. A Ráday utcai tárlat – amely egy igerészletet visel címeként: „…körülzártál engem...” – az érintés nélkülözhetetlenségét dolgozza fel több mint harminc alkotó képein keresztül.
Életünket az Istentől kapott talentumok határozzák meg, ezzel tudjuk valóban megszólítani embertársainkat – ezt vallja a Liszt Ferenc-díjas Pál István Szalonna. A Református vagyok első adásának vendége büszkén mesélt szüleiről, életútjáról, valamint arról, mit érez egy viski ember, amikor megpillantja a református templomot.
Mi az evangélium által ébresztett Krisztus-hitet tekintjük elsődlegesnek, az állam pedig a keresztyénség kultúrát és életmódot teremtő erejét. A pápa, mint a katolikus egyház és Vatikán Állam feje, mai beszédében mind a kettőt hangsúlyozta, s ennek kapcsán óvta az egyházat a hatalom túlzott közelségétől.
A Krisztus-hívők szent könyve, a Biblia maga is irodalmi alkotás – át- és átszövik az emberi lélek nyelvi formába öntött érzékeny és tiszta megnyilvánulásai. Váradi Ferenc irodalomtudós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójának írása.
Lezajlott a XV. zsinati ciklus hetedik ülésszaka kedden és szerdán Balatonszárszón, az SDG Konferencia-központ nagytermében. Az egybegyűltek többek között elfogadták a lelkésztörvény, valamint az egyházi bíráskodásról szóló törvénymódosítás első és második olvasatát is.
Korunk nem bővelkedik sokoldalú pedagógusegyéniségekben. Különösen ritka, akinek szerteágazó tevékenységét nemcsak a humán visszaigazolás – régi tanítványok reflexióinak sora, előadásainak mindig nagy publikuma – tanúsítja, hanem az idő ténye is: szakterületeit évtizedek óta töretlenül műveli. Ozsváth Sándor művelődéstörténész, magyarságkutató ilyen egyéniség.
Százéves a Kispest-Wekerletelepi Református Egyházközség. A múlt vasárnapon hálaadó istentiszteletet tartottak ez alkalomból a kilencvenöt éves templomban, Balog Zoltán püspök igehirdetésével. A Reformátusok Lapja ezt megelőzően készített helyszíni riportot, hogy megismertesse az olvasókkal a nevezetes gyülekezet múltját és jelenét.
– A Biblia arra tanít minket, hogy a jövő a béke emberéé. Ferenc pápa a béke embere, és mi, magyarok is azok vagyunk – fogalmazott Novák Katalin a pápalátogatás előtt az Új Ember katolikus hetilapban és a Magyar Kurír katolikus hírportálon megjelent interjúban.
Azért ilyen magas a torony Wekerlén, hogy felhívja a figyelmet arra: üzenetünk van – mondta Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a száz éves Kispest-Wekerletelepi Református Egyházközség ünnepi istentiszteletén vasárnap. A wekerlei reformátusok a háború, a Tanácsköztársaság és Trianon után kezdtek gyülekezetalapításba és templomépítésbe.
Ki alkalmas presbiternek? Mit tegyen, akinek kétségei támadnak? Egyáltalán mi a presbitérium feladata? Bor Imre dunamelléki világi főjegyző, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség tavaly megválasztott elnöke arra emlékeztet, hogy a presbitérium nem csak egy adminisztratív szervezet, legfontosabb feladata a missziói parancs betöltése. Interjúnk a presbiterválasztás előtt.
Minden hónap utolsó péntekjén, elsőként április 28-án jelentkezik a Magyarországi Református Egyház portréműsora, amelyben ismert reformátusok beszélnek életükről és hitükről. A premieradás vendége Pál István Szalonna Liszt Ferenc-díjas népzenész lesz – őt kérdezi Gundel Takács Gábor.
Az egyház és az azt körülvevő, paradigmaváltásokon keresztülmenő kultúra viszonyát újra kell gondolni, a missziós hálót újra kell fonni – véli Pocsaji Miklós, a Budapest-Albertfalva-Kelenvölgyi Református Egyházközség lelkipásztora, a REform – egyház és közélet portál főszerkesztője, aki egy minapi mátraházi tanulmányi héten izgalmas előadást tartott a Budapest-Déli Református Egyházmegye lelkészeinek.
Lelkészeinket sokszor látjuk a szószéken, de hogy hogyan készül egy prédikáció, arról már kevesebbet tudunk. A témában Tikász Ábelt, a budapesti Gyulai Pál utcai református gyülekezet exmisszusát kérdeztük, aki a 2023-as Országos Tudományos Diákköri Konferencián első helyezést ért el Posztmodern és metamodern tendenciák a kortárs homiletikában címmel írt dolgozatával.
Üzenet húsvét után: Jézus nem hagyja az övéit. Utánuk megy, megszólít. Nem aláz meg, nem oktatja ki a tanítványait. A döntést rájuk bízza, komolyan veszik-e vagy sem. Berkesi Gábor, a Budapest-Pozsonyi úti Református Egyházközség lelkipásztorának írása.
– A józanságban megélt szenvedély pedig lehet maga a hit, bármilyen tudatmódosító szer helyett – állítja Bajcsi Norbert, aki hányatatott történetét, a ráckeresztúri drogterápiás otthon lakóinak egyik legmélyebb, legkíméletlenebb életútját tárja fel most megjelent önéletrajzi könyvében.