Hiánypótló kiadványnak nevezte a Túlélőkészlet a Biblia olvasásához című könyvet Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója. A Magyar Bibliatársulattal közös könyvet nemcsak a fiataloknak, hanem minden hitében elinduló embernek, így minden korosztálynak ajánlják. A könyvbemutatót a Bibliamúzeumban tartották.
Az Országos Református Tanáregyesület (ORTE) alapításának 120., újjászervezésének 30. évfordulója alkalmából kétnapos konferenciát tartanak a Debreceni Református Kollégium dísztermében, április 21-22-én.
Molnár Ambrussal, a Dunamelléki Református Egyházkerület Lelkésztovábbképző Intézetének vezetőjével beszélgettünk a lelkésztovábbképzés céljáról, formájáról és a lelkipásztori hivatás évéről. Beszámolt arról is, hogy 2023-ban milyen tematikával készültek, valamint elárulta, a jövőben teológiai tudásbázis kiépítésével, illetve bibliai szoftverrel is szeretnék támogatni a lelkipásztorok munkáját.
Ezért vagyok én roma nő címmel tartott előadást Maszlag Fanni szociológus a roma integrációs napon a Ráday Házban. Úgy véli, a vallás és a kultúra a cigány identitás megtartó dimenziói a legfiatalabb generációnál.
Sorsunk gyakran eszköz valakinek a kezében. Isten írja azt, mi csak szereplők vagyunk benne, és az összefüggéseket később olvassuk ki – vallotta Kovács Mihály nyugalmazott református esperes. A lelkipásztort hétfőn helyezték örök nyugalomra.
Pszichológusszemmel olvassa a Bibliát, hisz a láthatatlan világban és a Szentlélek vezetésében. Veres Sándor identitáskutató, pszichológus, teológus szerint ha az énképünkben nincs helye istenkapcsolatunknak, akkor az csupán emberi konstrukció. A bibliai definíció szerint az identitásunkat Isten határozza meg, nevet is ő adott nekünk. A Szentírásnak van pszichológiája, nem kell kitalálnunk.
Budapesten tartotta április 15-én országos választói közgyűlését a Magyarországi Református Nőszövetség. A Zsinat üléstermében a küldötteket és a vendégeket P. Tóthné Szakács Zita, a nőszövetség elnöke köszöntötte. Egyben látni, egyben tartani, egységbe szeretni – fogalmazta meg az ülésen Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a nőszövetség feladatát, munkáját és elhívását.
Teológiai vagy épp a hétköznapi élettel kapcsolatos kérdéseket is megválaszol Csűrös András református lelkipásztor az egyház új műsorában. A Hiszed vagy sem? minden hétfőn 19 órakor jelentkezik a Facebookon és a YouTube-on, de bármikor vissza is nézhetők az adások.
Még ha bóknak szánták is a költői kérdést, inkább sértésként fúródik az egyedülálló szívébe. Mindegy, hogy jó szándékú barát vagy rokon száját hagyja el a kellemetlen érdeklődés, mindenképpen azt feltételezi, nem vagyunk egészen rendben. Egyedülállóként ki ne élte volna át azt a szorongató helyzetet, amikor harmadikként vagy ötödikként kellett feltalálnia magát egy párokból álló csoportban.
Bár sokszor nem egyezik a boldogságról alkotott képünk az istenivel, de közelíthet hozzá. Örömteli és az örömöt nélkülöző helyzeteink szemlélésére Földvári Tibor pasaréti lelkipásztor a „kegyetlen-központú” megközelítés helyett a kegyelemközpontút ajánlja. Úgy véli, bármi történjék, az életünk különböző eseményein keresztül az Istentől kapott szabadság örömét élhetjük meg, mint a sas a levegőben.
A művészi kivitelezésű tárgyak mindig őriznek valami titokzatosat, vonzót, amitől jóval többek, mint az otthonunk, irodánk csillogó dekorációi. A különleges formákban, színekben, a rétegek megtervezésében az alkotó egész lénye benne él. Hónapok óta csodálom az interneten a „Szívhez Szóló Ajándékokat”, amelyeknek saját történetük van. Hogy pontosan mik ezek, magától az alkotótól tudhatjuk meg. Szabóné Demény Monika műhelyében igazi csodák készülnek: templomkazetta, festett énekmutató szekrény, menyasszonyi láda, fali áldás, könyvjelző, mécses, karácsonyi díszek, tojásfára festett apróságok.
A program a két hivatalos bibliafordítás, a napi igemagyarázat, a hitvallások és a hírek mellett ezentúl az új Református Énekeskönyvet is tartalmazza.
A jó sajtó alapvetően az élettel akar foglalkozni. Ha nincs benne konfliktus, feszültség, probléma, dráma, akkor az fizetett vagy fizetetlen hirdetés – vallja Ablonczy Bálint, a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Károli Interdiszciplináris Akadémia műhelyvezetője. Az újságíró úgy véli, lehetetlen, hogy mindig minden olvasó elégedett legyen, még akkor is, ha a világ legszelídebb tartalmával, legelésző báránykákkal és aranyos kutyuskákkal töltjük fel a hasábokat.
Gyermekként ismerte meg a zene és a közös éneklés erejét, amely az Istennel folytatott személyes párbeszéd megfogalmazásában is segíti Géczy Katalint. Az újpalotai református gyülekezet kórusvezetőjének a gitár a legkedvesebb hangszer, mert bensőséges élményt nyújt, akár egyedül, akár közösségben szolgál az Úrnak. Zenetanárként is hangsúlyos célja, hogy a fiatalok átéljék a zenélés örömét.
Régészeti feltárásokkal is bővített négyéves felújítás után ismét ódon és hatalmas templomában tarthatja istentiszteleteit a dunapataji református gyülekezet. A XV. században épült, gótikus, barokk és klasszicista jegyeket őrző, a Dunamelléki Református Egyházkerületben az egyik legrégebbinek számító templomot valaha többször átalakították, ám utoljára 162 éve újították fel érdemben. A lelki hajlék hosszas, kényszerű mellőzése után hálaadó istentiszteletet tartottak virágvasárnap Balog Zoltán dunamelléki püspök igehirdetői szolgálatával.
Összeegyeztethető-e a lelkészi hivatás és a költőiség? Netalán bűn lenne az alkotás? Vagy lehet, hogy a művészet éppen a Biblia parafrázisa? Mi a közös egy imában és egy verseben? Jelentős magyar költők vallásos művészetfelfogását gyűjtöttük csokorba cikksorozatunk harmadik részében.
„A kenyér és a bor mint jelkép elválaszthatatlan részét képezik egyházi ünnepeinknek – így a húsvétnak is –, bár előfordul, hogy nem tudunk élni a szent jegyekkel.” Margit István történeti visszatekintése a tilalommal terhelt húsvéti alkalmakra.
„Ha úgy akarjuk érteni Isten akaratát, ahogy Jézus, ha úgy szeretnénk tenni a jót, ahogy ő, ha arra vágyik a szívünk, hogy mi is áldássá legyünk a körülöttünk élőknek, ahogyan ő: csak a Lélek uralma alatt tapasztalhatjuk meg ennek a valóságát.” Pataki András Dávid lelkipásztor írása.
A húsvéti hit a feltámadott Jézus Krisztusba vetett, a Szentíráson alapuló, életet elnyerő hit – fogalmaz húsvéti írásában Steinbach József dunántúli püspök, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy Jézus Krisztus nélkül nincs megoldás, válasz, értelem, cél, nincs megtisztulás és újrakezdés, nincs élet.
Írásunkban a húsvéti események történelmi alapjait vizsgáljuk, amelyek a keresztyén hitet támasztják alá: hogy a Názáreti Jézus nagypénteken meghalt a kereszten majd pedig harmadnapra feltámadt és sokaknak megjelent. Milyen tények erősítik ezt? Milyen érveket lehet felhozni az evangéliumi beszámolók hitelessége mellett? Miben van konszenzus a kutatók között? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.