Október 31-én a szerzetes Luther Márton, a humanista Zwingli Ulrik, a jogász Kálvin János, a lelkipásztor Bullinger Henrik és a professzor Béza Tódor súlyos alakjai előtt tisztelgünk.
A dél-olaszországi Pugliát, amely az ország jellegzetes csizmájának sarkában található, gyakran emlegetik új Toszkánaként. Lecce, a régió szívében elhelyezkedő, krémszínű mészkőből épült gyönyörű barokk város Dél Firenzéjeként vonult be a köztudatba. Salento levegője különleges, valami megfoghatatlan vibrálás járja át. Legdélebbi csücskében, ahol nyugaton a Jón-tenger, keleten az Adriai-tenger hullámai találkoznak, a tájat kőfalak, csavart olajfák, aranyló fű és vadvirágok díszítik, festői szépséggel körbeölelve a vidéket. Itt él misszionáriusként Vincenzo Coluccia és felesége, Coluccia-Móréh Judit. Korábbi életüket felszámolva költöztek ebbe a különleges régióba, ahol minden jelen van, ami arra késztet, hogy lassítsunk, megálljunk és elmerüljünk a szépségben.
Az élő Ige éve a gyülekezeti alkalmakkal, kivételes pályázati lehetőségekkel, imahéttel, művészeti és fesztiválprogramokkal is szólt a gyülekezeti tagokhoz. Az országos zárórendezvényt a Magyarországi Református Egyház Zsinatának székházában tartották, 2025-ben pedig az ifjúság kerül majd a fókuszba.
Pető-módszerrel evangelizálni? Kis túlzással, de mondhatjuk, hogy a Szatmári Református Egyházmegye így tesz: Isten szeretetét igyekszik közvetíteni a központi idegrendszerükben sérült gyermekeknek, felnőtteknek, valamint hozzátartozóiknak. A terápiás folyamatokba nekünk is betekintést engedtek, ahol egy-egy megrendítő élettörténetet ismerhettünk meg a Királyhágómelléken.
Luther Márton wittenbergi szerzetest bátor lépésre indította az Isten 1517 októberében. Az egyetem teológustanára úgy döntött ugyanis, hogy a vártemplom kapujára kifüggeszti azokat az elképzeléseit, amelyek megvalósításától az akkori egyház reformját várta. A forradalmi változások Európában lavinaként söpörtek végig, Angliától Erdélyig éreztette hatását a német egyházújító tette. A híressé vált kilencvenöt pont ismertetésének napján emlékeznek meg a protestáns közösségekben a reformáció ünnepéről.
A keresztyén és a szekuláris szabadság fogalmai látszólag messze állnak egymástól, de vajon lehetséges-e valódi párbeszéd közöttük? A szabadság mindig is központi kérdés volt, de talán soha nem osztotta meg ennyire a társadalmat, mint most. A nyugati kultúrában különféle formákban jelent meg, és ma már egyesek szerint az egyéni függetlenség hangsúlyozása a totalitarizmus veszélyét hordozza. Füsti-Molnár Szilveszter szerint a keresztyén szabadság nem elszigeteltséget, hanem elköteleződést jelent Isten és embertársaink iránt, és felelős életre hív ebben az értékválságos világban.
Idén október 27-én, a missziói vasárnapon a református egyházközségek perselyadományaikat a Dunaalmási Református Egyházközségnek szánják, a súlyosan megrongálódott templom felújítására.
A Magyarországi Református Egyházban 2024 az élő Ige éve. A tematikus év során számos gyülekezeti, egyházmegyei, egyházkerületi és országos esemény szerveződött az élő Ige üzenete köré. Ezek sorába illeszkedik az október 26-ra meghirdetett Az Élő Ige Napja, amely ennek az évnek az országos eseménye.
Kistarcsa gyülekezetvezetése tudatosan igyekszik tenni a megújulásért. Nemrég olyan egyházközségi diagnosztikának vetették alá magukat, amelyet külső személy alkotott meg és elemzett ki első körben.
Általuk erősödhet a kötődésünk egyházhoz, múlthoz, identitáshoz – mondja 1956 református jeleseiről Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető tanára az ünnepi nagyinterjúban.
A türelem az irgalom gyakorlásának egyik módja, és ugyanígy a tehetség kibontakoztatásának is az útja. Erről hallhatott az idei Reformációi Gálaest közönsége október 20-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az alkalom ezúttal is az október a reformáció hónapja programsorozat keretében, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezésében valósult meg.
A tanév elején felröppent a híre, hogy az egyik nagy egyetem gólyatáborában a szokásosnál is megalázóbban bántak az elsős egyetemistákkal. Kiderült, hogy bár az eset kirívó, de nem először történt ilyesmi, és más egyetemeken sem nagyon különbözik a helyzet. Számtalan, sőt egyre több ilyen történet van manapság, amelyek arról szólnak, hogy valakik, akiknek hatalom adatik a kezébe, ezzel visszaélve arra használják, hogy embertársaik fölé kerekedjenek, és megalázzák az alájuk vetetteket. Nagy Károly Zsolt írása a Reformátusok Lapjából.
Az élő Isten ránk, keresztyénekre bízta, hogy munkáljuk az Isten országát itt, ebben a földi világban, és ebben a szolgálatban az a legnagyobb kihívás, hogy szelíd, határozott krisztusi szeretettel megtaláljuk azokhoz is a kulcsot, akik egészen mást gondolnak a világról – erről beszélt Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnöke egy pénteki nemzetközi konferencián, Budapesten, amelyet az egyház és állam kapcsolatáról tartottak.
Az áldozatban nem önsajnálattal adjuk az időnket, a tudásunkat, a munkánkat Istennek, hanem hálából – emlékeztet bennünket Hajdúné Tóth Lívia. A lovasberényi lelkipásztor szerint az áldozat nem cserebere, hanem olyan ablak, amelyen keresztül beengedjük az Úr áldását az életünkbe. Hangsúlyozza, ha a körülöttünk lévők nem értékelik a teljes odaszánásunkat a szolgálatban, gondolkodjunk el, a helyünkön vagyunk-e.
– Azt szeretnénk mutatni a rádióban is, amilyenek valójában vagyunk, hogy ha valaki véletlenül a következő vasárnapon idejön, ne csalódjon – mondja Nagy János, a Madocsai Református Egyházközség lelkipásztora, akinek igehirdetését október 20-án, vasárnap délelőtt tíz órától közvetíti a Kossuth rádió.
A Generális Konvent ünnepi ülésén mély megrendüléssel értesült Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár hirtelen, mindössze 57 éves korában bekövetkezett haláláról. A Kárpát-medencei református egyházak testülete a feltámadásba vetett hittel emlékezett rá. A püspökök, esperesek és főgondnokok az örök élet reménységéről szóló Ige felolvasásával adtak hálát a nemzetpolitika terén végzett szolgálatáért és életéért. Az Igaznak emlékezete áldott.
Felszentelték Mészáros László protestáns tábori püspököt és Szabó Ferenc püspökhelyettest a Nagyvárad téri református templomban. Az új egyházi vezető Jákob Jánost váltja a püspöki székben. Mészáros László csaknem harminc éve szolgál tábori lelkészként, püspöki megbízatása hat évre szól.
Dicsőítés töltötte be a pápai Malom-tó partját egy szeptemberi szombaton. A Pápai Református Egyházmegye első missziói napjára négyszáz gyülekezeti tag jelentkezett Soprontól Ajkáig, minden korosztályból. Az élő Ige éve jegyében szervezett programba huszonhat gyülekezet kapcsolódott be, hogy megéljék Istennel és egymással a dunántúli kisgyülekezetek fő erősségét, a személyességet. A napon összegyűjtött adományokkal azokat a fiatalokat támogatják, akik az egyházmegyéből a jövő évi Csillagpont ifjúsági fesztiválra szeretnének menni.
– Tábori püspökként sem szeretnék elszakadni a katonáktól, mert engem ez éltet. Ha visszanézek, hogy egy asztalosfiúból hogyan lett tábori lelkész, hogy ment el ezekbe a missziókba, hogy állt oda mellé az Úristen, hogyan adott erőt, amikor emberi veszteséggel néztünk szembe, és hogyan segített abban, hogy az Igével tudjak vigasztalni, akkor azt érzem, ennél nem kell több – vallja Mészáros László ezredes, aki csaknem harminc év tábori lelkészi szolgálat után vezetheti a Protestáns Tábori Püspökséget.