Sokáig imádkoztak új lelkipásztorukért a dudari reformátusok, úgy tűnik, Isten végül meghallgatta a könyörgésüket. Deák László Olivér új lendületet hozott a közösségbe, amelynek fókuszába az elmúlt években a gyermekek és a családok kerültek, nem megfeledkezve az idősebb generációról sem. A bakonyi falu és a gyülekezet négyszáz éves történetének első tévés istentiszteletére készül, amelyet a Duna World közvetít majd május 26-án, délelőtt 11 órától.
Még egy napraforgóvirág is üzenhet nekünk, például azt, hogy tanítványnak lenni jó, és azt is, hogy nagyszerű gyermeknapi programmal készül a Pannonia Reformata Múzeum Pápán. Az intézmény vezetőjét, Halászné Kapcsándi Szilviát egyebek mellett közelgő programjaikról faggattuk, miközben azt is megtudtuk: a napraforgó a tanítványság jelképe.
Harminc éve hozták létre a Szentírás Szövetség Alapítványt Magyarországon a nemzetközi Scripture Union kezdeményezésére, támogatásával, annak hazai tagjaként, amely azonban önállóan működik. Az alapítók között találjuk Szűcs Ferenc református teológiai tanár nevét is, de sokan Komlósi Erzsébetét fűzik hozzá, aki hosszú ideig meghatározó szerepet játszott a szervezet életében. A Szentírás Szövetség jelenlegi vezetőjét, Győrffy Eszter református lelkészt kérdeztük az elmúlt három évtizedről, de különösen a jelenről és a tervekről.
Évről évre egyre több hátrányos helyzetű, lelkileg sérült gyermeket kell kiemelni a családjából és elhelyezni nevelőszülőknél. Nagy fokú elköteleződés őket az otthonunkba fogadni. A gyermekvédelmi szolgálatban Isten is jelen van, hiszen a nevelőszülők arra törekednek, hogy szeretetet és reményt adjanak a csemetéknek. Molnár Norbertet, a Kelet-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ új lelkészi vezetőjét első tapasztalatairól és a nevelőszülői hálózat munkájáról kérdeztük.
Jézus képes megszabadítani a személyiségzavarból, a szorongásból, a depresszióból és az okkultizmusból, az alkoholizmusból és a dohányzásból is, vallja tapasztalatai alapján Pintér Szilvia. Gyülekezete lelkigondozással, imádsággal és böjttel harcolt érte, amikor már-már az őrület határán járt.
Vasárnap a többi között fellépett a Sebő együttes, a Jazzation és a Makám. A XIX. Református Zenei Fesztivál záró istentiszteletét a Nagyvárad téri templomban tartották.
A tipikusan – mégsem átlagosan – modern felfogású rákoskeresztúri gyülekezetben teszünk látogatást, ahol nyolcvan–száz önkéntes szolgál különböző munkaágakban. Jellemző rá a befogadó, szeretetteljes és őszinte légkör. Lelkipásztora azt vallja, a gyülekezetet nem ő, hanem Isten építi.
A többi között fellépett a Lóci játszik, orgonamaratont és moldvai csángó táncházat tartottak, valamint izgalmas előadásokkal várták az érdeklődőket a XIX. Református Zenei Fesztivál második napján.
Merre tovább, hogyan tovább? – mostanában ez volt egyházunkban a leggyakrabban feltett kérdés. Nem kellett kimondani hangosan, kérve-kéretlenül jöttek a válaszok, ötletek, tanácsok. Pünkösd küszöbén így várjuk Isten egyházat megújító, egységet teremtő és megerősítő Lelkének kiáradását. Hodossy-Takács Előd lelkipásztor gondolatai.
Mivel osztálykirándulások kedvelt helyszíne, Szerencs olyan település, ahol sokan jártak már életükben legalább egyszer. Ők valószínűleg megnézték a Rákóczi-várat és többen felsétáltak a XIII. században épült, többször átalakított református templomhoz is. Múltjuk jelentőségével tisztában vannak a szerencsi reformátusok is, akik annak méltó ápolása mellett hittel élik meg jelenüket, és gondolnak a Jézussal közös jövőjükre is.
„Koncentráljunk arra szolgálatunk minden területén, ami egyetlen feladatunk, Isten megváltó, életet kiteljesítő, üdvözítő szeretetének hirdetésére és megélésére; mégpedig mindenki felé azon a módon, ahogy ő azt leginkább befogadhatja.” Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnökének pünkösdi videóüzenete.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa rendhagyó pünkösdi istentisztelete valódi hagyománnyá érett az elmúlt tizenhárom évben. Idén május közepén, a tanács budai kápolnájának kertjében rendezték meg a különleges hangulatú, fiataloknak szóló pikniket. Keresztyén szervezetek expója, könnyűzenés dicsőítők, babzsákokon pihegő fiatalok, tavaszi természetközeliség és egy kivételes istentisztelet élménye várta a kilátogatókat.
Rézfúvósokkal startolt a Kálvin térről a tizenkilencedik Református Zenei Fesztivál. A hagyományok szerint zenészek kísérték az érdeklődőket a Bakáts térig, ahol szabadtéri istentisztelettel majd könnyűzenei koncertekkel nyitott a rendezvény. Az élő Ige éve programjába illeszkedve idén Isten szava van a rendezvény középpontjában, a zene és az áhítat több programban is összeér.
Rézfúvós felvonulással, istentisztelettel, koncertekkel és zenés áhítattal telt a XIX. Református Zenei Fesztivál első napja. A szervezők egész hétvégén hat helyszínen, negyven ingyenes programmal várják az érdeklődőket. A cikket megnyitva az esemény első napjáról készült képes beszámolónkant is megtekinthetik.
A híres Bethlen-kastély falujában, Bonchidán született a Kolozsvárott tanult festő, grafikus és selyemfestő Zsombori Erzsébet, aki 1987-ben települt át Magyarországra. Először színésznő akart lenni, játszott is a kolozsvári Stúdió Színpadon. Végül mégis a képzőművészet lett a hivatása nagynénje, a festőművész, színész, szavalóművész és operaénekes Póka Zsombori Erzsébet hatására.
A Végtelen című könyv úgy fogalmaz meg imádságokat, hogy olvasója őszinte, szívből szóló párbeszédet folytathasson Istennel. Elidőzhessen a jelenlétében. A színes és sokatmondó illusztrációk a szöveges imák mellett segítenek jobban elmélyülni az aktuális élethelyzetünkben. Csoma Zsuzsanna Éva református lelkipásztorral, a könyv szerzőjével beszélgettünk.
A bűn azonban, mint mindenre a teremtettségben, a tudományra is kihat, kezdve azon, ha a teremtett világról tett felfedezések után Isten nem kapja meg a hódolatot. Szilágyi Imre Miklós írása a Reformátusok Lapjából.
Elhelyezték az Építőipari Nívódíj tábláját a budapesti Ráday Ház falán. Az épületegyüttes szakrális középület kategóriában nyert elismerést nemrégiben.
Isten nem csak lelkészeket hív el az ő szolgálatára. Akár nemzedékek egész sora lehet tanító, kántor vagy harangozó. A sokadik generációs lelkészek mellett talán kevés szót ejtünk róluk, pedig munkájuk nélkülözhetetlen, a közösségben betöltött szerepük pedig meghatározó. A kárpátaljai Dercenben élő Bíró Giza néni és felmenői már több mint kétszáz éve harangozók az ottani református gyülekezetben, szolgálatuk szinte egyidős a templommal. Giza néni már a kilencvenedik életévét tapossa, de a mai napig nem használ szemüveget: a templom falán lévő emléktábla segítségével könnyen felidézte azt a nyolc lelkészt, aki élete során Dercenben szolgált.