A presbiteri tisztség tartást ad, de nem társulhat hozzá elbizakodottság, az Isten melletti elköteleződés pedig fontosabb, mint a hitbeli érettség – véli Molnár János főgondnok, a Magyarországi Református Egyház presbiteri elnöke, aki hasznosnak tartja a presbiterképzést, és szívesen látja a nőket is az egyházi tisztségviselők között. Június harmadik hétvégéjén ünnepeljük a presbiterek vasárnapját.
Ki is a nyáj? Sorban jöttek elő az arcok. A bibliakör tagjai, majd a gyülekezet, a dicsőítő csapat, a presbitertársak. Egyszer csak megálltam, és majdnem hangosan kérdeztem: hát ki vagyok én? Szerencsére nem volt a közelemben senki – vagy mégis? A Szentlélek szólhatott, mert belém hasított a felismerés: presbiter. Ráadásul a legpresbiterebb presbiter (amennyiben a szó azt jelenti, hogy az idősebb férfi, hiszen a testület legkorosabb férfi tagja vagyok).
„…menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem!” – olvashatjuk a gazdag ifjúhoz intézett jézusi szavakat Márk evangéliumában. A történetet mind ismerjük, sok prédikáció született róla, amelyekben hallhatunk pénzről, lemondásról meg az Istennek átadott élet örömeiről. Ezek mellett talán kevésbé figyeltünk a mondat végi egyszerű meghívásra: „Kövess engem!”
Át- és átszövi életünket, mégis nehezen vesszük észre, és még bonyolultabb feladat szavakba önteni, mi a kegyelem. Pedig hitünk olyan elemi megéléséről beszélünk, amely nélkül nincs keresztyénség, sem üdvösség. Segítségképpen Némethné Sz. Tóth Ildikó balatonkenesei lelkipásztor a bibliai háttér és a hittételek felől körvonalazta számunkra ezt a fogalmat, Barta Zsolt, a Pápai Teológiai Akadémia tanára, soproni lelkipásztor pedig az istentiszteleti liturgia szempontjából segít átgondolni, hol a helye a kegyelemnek a gyülekezet életében.
Majdnem húsz év után hálával vonul vissza Tóth János, a Magyarországi Református Egyház Gyökössy Endre Intézetének alapító intézetvezetője. Az itt végzett lelkigondozói pályafutása lezárásaként szerkesztésében jelent meg az Emberexegézis című könyv, amit május 31-én mutattak be a Ráday Házban, azon a konferencián, ahol az intézet elért eredményeiről számoltak be a résztvevők. A hálaadó szakmai napra a szervező Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálata meghívta Székely-Gyökössy Szabolcsot, Gyökössy Endre unokáját is. A közgazdász, üzletember megindító történeteket mesélt oldalunknak lelkipásztor, pszichológus nagyapjáról.
Hálaadó istentiszteleten adták át 2024. június 2-án a Tiszafüredi Református Egyházközség új látogatóközpontját – adta hírül a ttre.hu. A létesítmény célja, hogy felhívják a figyelmet a térség református turisztikai látványosságaira, és összekössék azokat a látogatóközönséggel.
Kacagott, máskor könnyezett, olykor talán még szégyellte is magát a közönség, de a rendezők alkotásai bizonyosan megmozgatták a lelkünket. A 12. Ökumenikus Diákfilmszemlén szép sikereket értek el a református iskolák növendékei, ebből adunk most rövid ízelítőt. Továbbá, hogy jobban megismerhessük a filmkészítés művészetét, a zsűri tagjai közül Nyulász Melinda animációsfilm-rendezőt, illusztrátort, művészeti oktatót faggatjuk a rendezői munka fortélyairól és a szemle tapasztalatairól.
Az Operaház adott otthont idén a Református énekek című koncertnek, amelyre a Kárpát-medence minden tájáról érkeztek kórusok. Az izgalmas főpróbát követően a Református énekeskönyvből jól ismert dalokat hallgathatta meg a közönség, és a szokásokhoz híven egy-egy versszak éneklésébe be is kapcsolódott. – A koncert egyben istentisztelet is, célja, hogy a templomból világi környezetbe vigye a református énekeket és üzenetüket – mondta Böszörményi Gergely, az esemény főszervezője.
Sportol, kertészkedik, szereti a művészetet, de leginkább az életet. Ifjúkorától lelkésznek készült, majd harmincöt év lelkipásztori és tizenhat esztendő püspöki szolgálat után már a nyugdíjba vonulását tervezte. Az Úristen azonban még tartogatott számára egy új fejezetet: Steinbach József dunántúli püspököt a Zsinat a tavaszi ülésén lelkészi elnöknek választotta.
Balassi Bálint elcsábulhatott volna valamely nyugat-európai királyi udvarba, ám neki
az volt fontos, hogy bebizonyítsa, magyarul is lehet igényesen verselni – állapítja meg
Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész nagy reneszánsz poétánkról, aki szerelmi
vívódásai mellett hitbeli tusakodásait is gyönyörű költeményekben tárta fel, illetve megteremtette irodalmunkban a vitézi idillt.
Idéntől új célokkal, egyéni és csoportos segítő szolgálatok formájában viszi tovább a 2005-ben alapított Gyökössy Endre Lelkigondozói és Szupervízori Intézet, majd Szolgálat örökségét a Magyarországi Református Egyház Gyökössy Endre Intézete. Az elmúlt csaknem húsz év eredményeit felmutatva hálaadó szakmai napot tartottak május 31-én a Ráday Házban, ahol az alapítók és az intézményben végzett szakemberek tartottak előadást.
A lelkünkben még mindig él a paradicsomi állapotok lenyomata – vallja Szabó László lelkipásztor. Vele és biológus feleségével, Meltzer Kingával párhuzamba állítjuk az Éden kertjebeli és a jelen időket, és beszélgetünk egyebek között „a tiltott fa gyümölcséről”, a bűnesettel összefüggő tévhitekről, lelki meztelenségről, szégyenlősségről, a nászéjszakáról, a házasság isteni eredetéről, Cortés (Cortez) hajóiról.
Lehet-e a lelkipásztor étteremvezető, állattenyésztő vagy látogatóközpontot, cukrászdát üzemeltető gazdasági szakember? Erről beszélgetett Mihályi Jeromos bencés szerzetessel, Szpisák Attila evangélikus és Sohajda Levente református lelkipásztorokkal Dabóczi Kálmán, a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom elnöke és az Integritás Hatóság alelnöke a VI. Országos Keresztény Vállalkozói Konferencia Szólj be a papnak! elnevezésű programján.
Jézus mindenkori tanítványai azt a küldetést kapták, hogy evangelizáljanak. James Innell Packer angol teológus szerint erre a feladatra akkor képes a keresztyén ember, ha teljes hite van Isten szuverenitásában és kegyelmében. Az evangelizáció és Isten szuverenitása című könyvében azt a kérdést járja körül, hogy mi az összefüggés az ember felelőssége és Isten szuverenitása közt, hogy mindennek milyen hatása kell, hogy legyen a keresztyének feladatára, az evangelizációra. Első cikkünkben ennek a kérdésnek a teológiai oldalával foglalkozunk.
A Szentírás eleje azzal az örömhírrel szembesít minket, hogy a mi technikai civilizációnkban egyre nehezebben megélhető intimitás forrása sem csupán a szex – ahogy férfiasságunké és nőiességünké sem –, hanem kapcsolatunk a három-egy Istennel. Őbenne találunk igaz önmagunkra, bocsánatra és gyógyulásra, igaz életre és igazi szexualitásra. Harmathy András szentendrei lelkipásztor cikke a Reformátusok Lapjából.
Megtekinthetők a 12. Ökumenikus Diákfilmszemle díjazott alkotásai. Idén a szolgáló szeretet témájában nevezhettek dokumentumfilmeket a diákok, valamint a szabadon választott kategóriát is meghirdették.
Szabadulások, megváltozott emberi életek, megtérések tanúskodnak arról, hogy a külső-kelenföldi gyülekezetben valóban – ahogy Molnár Sándor lelkipásztor mondja – lelkeket mentenek. A Retour legújabb adásában ismerjék meg azt a gyülekezetet, ahol néha kifejezetten a farmer a dress code az istentiszteleten. Miközben az ifisektől megtanuljuk a legújabb szlenget, beszélgetünk arról is, teheti-e felszínessé a dicsőítő zene a hit megélését.
Júniustól novemberig minden hónap első vasárnapján tizennyolc órától orgonaművészek szólaltatják meg a hangszerek királynőjét a Debreceni Református Nagytemplomban.
Miért fontos egy férfinak a család, és mit tehet az, akinek nincs? – merült fel a kérdés a Világnézet férfiszerepekkel foglalkozó legújabb részében. Az adásban szó esett még a férfikötelességekről, a barátságok fontosságáról, valamint arról, milyen változásokat okozott a városiasodás a férfiak életében. Bedő Imre közgazdász, a Férfiak Klubja alapítója volt Molnár Ambrus műsorvezető vendége.
Minden emberi cselekvés mögött összefoglalható egyfajta teológiai, filozófiai látásmód, amely minden esetben az ember eredetére vonatkozó állásfoglalással kezdődik. Vagyis arra a kérdésre, mit jelent helyes és jó, illetve helytelen és rossz tetteket cselekedni, csak azután válaszolhatunk, ha előzőleg meghatároztuk, honnan származik az ember, és mi a célja az életének.