Nagy ünnepek alkalmával gyakran láthatunk az egyházközségekben teológusokat prédikálni. Ők így segítik a helyi lelkészeket a szolgálatban, gyakorlatot szereznek, emellett lelki és anyagi támogatást kapnak a tanulmányaikhoz. De hogy milyen érzés legátusnak lenni, először felmenni a szószékre, mi a libellus és milyen próbatételek várhatnak egy lelkésznek készülő huszonévesre, arról ritkán hallunk. Éppen ezért összeszedtem hat év legátusi tapasztalatait.
Mit ad nekünk a sport? Gémesi Csanád olimpiai bronzérmes kardvívó szerint az egyik legfontosabb tulajdonságot, a kitartást erősíti bennünk. A versengés sokoldalúsága mellett arról is beszélt, hogyan befolyásolja a sport az élet különböző területeit, és miért fontos ez profi és amatőr sportolók számára egyaránt. A sportoló Molnár Ambrus vendége volt a Világ/nézet legutóbbi adásában.
Fiatalemberként még összeférhetetlennek tartotta a felekezeti különbözőséget a házasságban. Hosszas vívódás és tizenegy évnyi házasság után ma már úgy véli, emberileg szőhetünk elméletet arról, mi és hogyan működne jól a családunkban, de Isten tervei nem feltétlenül az elképzelt utainkon valósulnak meg. Jánossy Gergely reformátusként és felesége, Sára katolikusként a mindennapokban is megélik, hogy a lelki egység nem felekezeti kérdés. Otthonukban, Budakalászon kerestük fel őket.
Bő fél évszázada kezdte ugyanabban a gyülekezetben, ahol most is szolgál. Volt ugyan öt év kihagyása, miután hatvanöt évesen nyugdíjba ment, de két éve a terület ellátatlanul maradása miatt visszatért a Szecsődi és Hollósi Református Társegyházközség élére. Ferentzi Sándornak, a Rába menti Magyarszecsőd, Molnaszecsőd és Egyházashollós tiszteletesének rengeteg pásztori leleménye, élménye és tapasztalata van – ezekből merített a Reformátusok Lapja egy riportra valót.
Június 19. ma már nemzeti emléknap, június utolsó szombatja pedig a magyar szabadság napja.
És mi történt egyházunkban azokban a júniusi napokban? Éppen a június 21. és 30. között megtartott II. Magyar Református Világtalálkozó előkészületei zajlottak. T. Németh László történész, újságíró gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Kettészakadt családok, elhagyott otthonok, félelem az ottmaradtakért vagy aggódás az elmenekültekért. Karácsony, amikor nem egy fa körül ülnek le a családtagok, egy nyári szünet, amikor nem lehet meglátogatni a nagymamát és az állandó bizonytalanság, hogy mi is lesz holnap. A menekültek világnapján gondoljunk azokra a kárpátaljai magyar, ukrán vagy más nemzetiségű emberekre, akik arra kényszerültek, hogy elhagyják az otthonukat! Publicisztika egy buszról, nehéz sorsokról és egymást segítő emberekről.
Akárcsak a művészek, a lelkészek is a lélek hangszerén játszanak, és talán több is a hasonlóság közöttük, mint azt elsőre gondolnánk. Sorozatunkban lelkipásztorainkat kérdezzük művészeti élményeikről, tevékenységeikről, számukra kedves alkotókról, általában a művészetekhez való viszonyukról. Timár Gabriella Ulla vallomása.
Mint minden emberi tulajdonságról, a kedvességről is eltérő elképzelések élnek mindnyájunkban. Emlékek emberekről, akik szívélyesek voltak velünk, jóleső gesztusokról vagy olyan személyekről, akiktől a mi kedvességünkre jött igenlő válasz. Bárhogyan definiáljuk is, egészen bizonyos, hogy kedves emberek társaságában jobban érezzük magunkat. Marjai Éva írása a Reformátusok Lapjából.
Szeptembertől önálló honlappal jelentkezik a Reformátusok Lapja, a magazin teljes terjedelemében digitálisan is elérhetővé válik az előfizetők számára. Az inspiráló történetek, teológiai tartalmak, lelki útmutatások, igemagyarázatok minden digitális eszközön, bárhol és bármikor olvashatók lesznek.
„Ne panaszkodj már!” Sokszor hallottam ezt a mondatot családtagtól, baráttól, munkatárstól, de előadásban is. Mondta ismerős és ismeretlen, mondtam én is ismerősnek és ismeretlennek. Ha romokat látunk magunk körül, ezt fogalmazzuk meg Istennek. Még akkor is, ha van reménységünk az újjáépítésre. Megvan az ideje a panasznak. Bella Péter lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
A zürichi lelkipásztor, Ulrich Zwingli ismertsége két kortársa, Luther és Kálvin tevékenysége miatt háttérbe szorult. A két említett reformátor hatása vitathatatlanul nagyobb, mint Zwinglié, ő viszont komoly befolyást gyakorolt a reformáció tanainak elterjesztésével, különösen Svájc keleti részén.
– Az én világomban a keresztyénség nem egy „szexi” dolog – mondja Kéri András, az Irie Maffia énekese. A zenész közel tíz évvel ezelőtt jelentkezett be jegyesoktatásra a monori gyülekezetbe, és ott is ragadt. Megtérésére folyamatként gondol, ami még most is tart, mindenesetre már presbiterként szolgálja a közösségét. A hit nyújtotta biztos talajról, zenész létről és apaságról beszélgettünk az előadóval.
Egymaga pótol egy kisebb kutatóintézetet – vélekednek Fekete Csaba könyvtárosról régi kollégái. E szakma, azon belül az egyházi könyvtárak kiemelkedő személyisége immár fél évszázada megszakítás nélkül dolgozik a Debreceni Református Kollégiumban, az 1990-es évek óta jelentős részben kutatásainak élhet. Ő „a református egyház talán utolsó polihisztora”, mint a Tiszántúli Református Egyházkerület nyugalmazott gyűjteményi igazgatója, G. Szabó Botond mondta róla.
Új sorozatunkban a Magyarországi Református Egyház vagy valamelyik egyházkerület fenntartásában működő üdülők közül mutatunk be néhányat. Elsőként az ukrán határ mellett fekvő kis falu, Beregdaróc református szálláshelyét, a Hét Csillag Üdülő és Konferencia-központot ismerhetik meg olvasóink Deák-Király Györgyi ügyvezető, Katona Ilona turisztikai szakértő és Deák Attila csoportvezető segítségével.
Egyház és közélet, hamis és igaz, segítségnyújtás és felelősségvállalás viszonyáról és a bibliai értelemben vett óember, vagyis az ego szerepéről is levonta a tanulságokat Balog Zoltán dunamelléki református püspök, aki a kegyelmi ügy kapcsán először adott nagyinterjút a 777blog.hu-nak. – K. Endre felesége keresett meg, és én lelkészként próbáltam segíteni neki – fogalmazott a Zsinat volt lelkészi elnöke, aki részletesen beszélt az ügyről, arról, hogy felelősséget érez a köztársasági elnök lemondásában, valamint felhívta a figyelmet a református egyház következő időszakának kihívásaira is.
Háromszázötven évvel ezelőtt kezdődtek el azok a perek, amelyekben protestáns, főként kálvinista prédikátorokat ítéltek gályarabságra. A szenvedések közepette erős, hitükért kiálló közösséggé formálódtak a meghurcolt lelkipásztorok, tanítók és egyházi elöljárók. Emlékezetünkben leginkább a szenvedésük történetét őrizzük, pedig szabadulásukat követően folytatták szolgálatukat, ezzel is példát mutatva az utókornak. Csorba Dávid irodalomtörténésszel, teológussal beszélgettünk.
Örök nyugalomra helyezték Varga Antalné Nagy Juditot, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának egykori gazdasági vezetőjét június 12-én. A Rákoskeresztúri új köztemetőben tartott temetésen családján kívül szerettei, számos barátja, rokona és munkatársa vett részt. A szertartáson Bogárdi Szabó István református lelkipásztor, volt dunamelléki püspök hirdetett Igét.
Egy életet biztosan megmentett az öngyilkosságtól Kunhegyes nyugdíjba vonuló vezető lelkipásztora. Nagy Kálmán úgy látja, már ezért megérte fölvenni a palástot. Negyvenévnyi szolgálata alatt több csodát is megélt, ehhez mindig belépett az Isten által kinyitott ajtókon, amelyekkel az Úr mindannyiunkat próbára tesz.
Átadták az ifjúsági házat és a megújult református templomot Kákicson, valamint megnyitották a Kiss Géza Ormánysága című kiállítást a lelkipásztor, néprajzkutató egykori parókiáján. Újra élettel telt meg a kákicsi református templom és az egykori lelkészlak, a korábbi csűrből kialakított ifjúsági szálláshely is fogadta első látogatóit az elmúlt napokban.
Népszerű pedagógus házaspár Biatorbágyon Kontra Imre és Kontráné Sípos Réka. A biai
református gyülekezet által fenntartott egyházi iskolában e tanév végén már a harmadik
alsós, közösen vitt osztályukat adják tovább a felső tagozatnak. Az intézmény alapító tanítópárosát egyaránt faggattuk szakmájuk szépségeiről, fortélyairól és hitük megéléséről.