Tartalmas estét töltött együtt az a közel száz fiatal, aki csütörtökön este az Ökumenikus Ifjúsági Iroda szervezte imaestre szánta az idejét. A felemelő hangulatú rendezvény immár harmadik alkalommal valósult meg. A helyszín ismét a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa székháza volt. Idén a különböző hátterű fiatalok hitbeli megerősödése és az egymással való testvériség elmélyítése volt a közös imádkozás célja.
Társállat? Lelkes állat? Ez csak állat? Vajon mit gondol ezekről a kérdésekről az a lelkipásztor, aki családtagként kezeli a kutyáját? A gávavencsellői parókia portáján aranyhal, rackajuh, ló, nyúl, tyúk, kutya, macska él Veres Péter családja mellett. Ottlétünkkor nem térünk ki a felelős kutyasétáltatásra, a játszóterek elkerülésének fontosságára vagy arra, miért ülőhelyen foglal helyet a kutya a buszon, de arra rákérdezünk, mi történik a házi kedvencekkel, ha befejeződik az életük, és tarthat-e egy lelkipásztor állatnak gyászszertartást.
Kevés olyan gazdag történelmű, vallási és kulturális szempontból meghatározó városa van a mai Magyarországnak, mint a Bodrog két partján fekvő Sárospatak, amelynek neve összeforrt a Rákóczi családdal, Lorántffy Zsuzsannával és a református kollégiummal. Földrengést is túlélő református temploma több száz éve otthona az ország egyik legrégebbi református gyülekezetének, amelyben a kultúra és a szellemi táplálék legalább olyan fontos, mint a lelki.
A gályarabok története a református egyház egyik legtragikusabb, ugyanakkor legmeghatározóbb időszakát idézi fel. A hitükért szenvedő, életüket áldozó prédikátorok emléke nem csupán a múltra emlékeztet, hanem a ma emberének is erőt adhat, hogy megőrizze hitét a legnehezebb időkben is. A Kardos Péter nyugalmazott lelkipásztorral készített interjúban arra kerestük a választ, miért fontos számunkra a gályarabok emlékezete, és hogyan őrizzük meg történetüket az utókor számára.
A „jóléti evangélium”, más néven „bővölködéstan” tanítása szerint azok, akik igaz hitet gyakorolnak, feltétlenül fizikai és anyagi jólétre tesznek szert ebben az életben. Az irányzat az Amerikai Egyesült Államokban keletkezett a múlt század első felében, azonban gyorsan elterjedt minden kontinensen.
Még a múlt év végén, néhány nappal karácsony előtt nagy jelentőségű régészeti leletet mutatott be a frankfurti Goethe Egyetem és a mainzi Leibniz-intézet régészeti kutatóközpontja. Egy kicsi ezüst tekercsről van szó, amelyet még 2018-ban, egy Frankfurthoz tartozó település római kori temetőjének feltárása során találtak. A tekercs egy Krisztus után 230-270 körül eltemetett, 35-40 év körüli férfi nyakláncában volt, ám az idő annyira megviselte, hogy csak az idén sikerült digitális technikával, virtuálisan „kitekerni”, s ekkor derült ki, hogy tizennyolc soros latin szöveget karcoltak bele kézzel, amely a kutatók meglepetésére a krisztogrammot, vagyis Jézus Krisztus nevének rövidítését tartalmazza.
Az Erdélyi Fejedelemség története kapcsán talán legtöbbször Bethlen Gábor uralkodása, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, esetleg Báthory István és az ő megszerzett lengyel királyi címe jut eszünkbe először mint neves uralkodói az országnak. Mellettük kevesebb szó esik a Rákóczi családban másodikként a fejedelmi székig jutó Györgyről, aki tizennyolc éves országlása alatt sokat tett a református egyház megerősítéséért. Írásunkban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodásának egy-egy epizódját járjuk körül.
Ünnepélyes nyitó istentisztelettel vette kezdetét vasárnap az idei ökumenikus imahét, amely a keresztyén egységért végzett közös imádság és tanúságtétel kiemelkedő, rendszeres alkalma. Az országos eseménynek a Deák téri evangélikus templom adott otthont, ahol a résztvevők együtt emlékeztek arra, hogy hitük közös alapja erősebb minden különbségnél. Idén a hét választott témája: „Hiszed-e ezt?” (Jn 11,26b). Steinbach József református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke hangsúlyozta, hogy az Úr az egyetlen, aki a hatalmával nem él vissza, és aki szeretetében mutatja meg azt nekünk.
– A lelkészi elhívás nem korlátozható jogi határokkal, az az egész földi életre szól, ezért nem befolyásolhatja az sem, mikor hova helyezik az embert, a mi esetükben most éppen nyugdíjba. Én továbbra is lelkipásztornak tartom magamat, ahova lehet, ahova hívnak, megyek – jelenti ki Szabó József, aki feleségével, Szabóné Csökmei Edittel negyven évig szolgált a Nagykunság törökszentmiklósi református gyülekezetében.
A keresztyén világnézet több értékek gyűjteményénél – Isten személyes ismeretéből fakadó, átfogó életfelfogás, amely az élet minden területére hatással van. Tikász Ábel, a Budapest-Klauzál Téri Református Egyházközség lelkipásztora hangsúlyozza, hogy a liberalizmus és konzervativizmus eszméivel való összehangolhatósága kérdéseket vet fel, ám a párbeszéd lehetősége éppúgy jelen van, mint a kihívások.
Az idei ökumenikus imahét fő kérdése, hogyan tudjuk biblikus alapon, ma is érthető módon megvallani a hitünket röviden, tömören – nyilatkozta Steinbach József püspök, a szervező Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, aki ennek a hétnek minden napján más és más dunántúli gyülekezetben hirdeti az Igét.
Mit gondol a mesterséges intelligencia Istenről? Mi okozza a legtöbb stresszt az iskolában? Régen tényleg minden jobb volt, ahogyan a felnőttek állítják? A Z generációt foglalkoztató kérdéseket feszegeti a Szóval Lévay podcast, a miskolci Lévay József Református Gimnázium tanulóinak új beszélgetős műsora. A kezdeményezésről, annak céljairól, lehetőségeiről a csapat szakmai mentora, Kojsza Péter számolt be.
A tengerentúlon a bibliaeladások idén október végéig huszonkét százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakához képest, olyannyira, hogy a The Wall Street Journal üzleti napilap „a bibliakiadás aranykorának” nevezi a jelent. Mindez ráadásul szembeállítva az amerikai nyomtatottkönyv-eladások kevesebb mint egyszázalékos növekedésével ugyanebben a periódusban.
Akkor mi? – vetődhet fel bennünk a kérdés. Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal vezetője szerint a Magyarországi Református Egyház az Úrnak csendben végzett szolgálatainkról ad számot. És a kampány ugyan válasz a múlt esztendőre, de ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bír: az isteni szeretetre mutat.
Sepsy Károly orgonista lelkész 42 éven át hűségesen szolgálta a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközséget, életének 94. évében tért haza Teremtőjéhez. Az egyházközség saját halottjának tekinti, és mély tisztelettel őrzi emlékét.
Szükségünk van arra, hogy jó keresztyénekként összefogjunk, összetartsunk, hirdessük és hitelesen megéljük az evangéliumot. Most annak az időszaka van, amikor ezt megtehetjük és tennünk is kell – vallja Meleg Attila, a Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora, akit az Aliansz Magyar Evangéliumi Szövetség által január ötödikén elkezdett, nyolc napig tartó imahét kapcsán kérdeztünk.
A Tiszántúlon az elmúlt években számos templom újult meg európai uniós támogatásból, köztük az egyetemi is. Tóth-Matolcsi László, a református egyetemi templom kulturális igazgatója kiemelte, hogy a felújítások nem csupán az épített örökség megőrzését szolgálták, hanem a helyi közösségek erősítését és a turizmus fellendítését is. A megújult templomok ma már kulturális és közösségi rendez vények helyszínei, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a térség gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Külön öröm, hogy az elvárt tizenötezer fős látogatószámot lényegesen sikerült túllépni.
A felvidéki reformátusok ezer szállal kötődnek a Kárpát-medencében élő testvéreikhez: egy család tagjai vagyunk. Ami a család egészének jó, az az egyének számára is az. Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke a felvidéki reformátusság idei vezérigéje alapján osztja meg gondolatait.
A Dunántúli-középhegység északi lejtőit járva festői elhelyezkedésű falu bukkan ki a szántóföldekkel megszórt dombok mögül. Az idők során Gyermely közösségének bőven volt része gyarapodásban és túlélésért való küzdelemben is, amelyben a hit, a szorgalom és az összetartás adta a megtartóerőt. Ismerjék meg a község háromszázötven éves református gyülekezetét, ahonnan január 12-én istentiszteletet közvetít a Kossuth rádió!
– Sokan óva intettek: ne próbálgassam Isten hatalmát, de nekem fontos tudnom, velem van-e az Úr. Rengetegszer tapasztaltam meg, hogy igen. Boszniában, Törökországban vagy épp Afrikában ugyanúgy, mint Kocséron, Debrecenben vagy Kölnben. Sokszor olyan ajándékot is kapok tőle, amelyre egyáltalán nem számítok – vallja meg a világot stoppal járó Szűcs M. Sándor. Így követte végig Pál apostol útját és a protestáns gályarabok menetét Zubogytól Nápolyig. Szerencsejáték-függőből lett Isten utazó evangelizátora.