„Milyen hatalommal cselekszed ezeket, és ki adta neked ezt a hatalmat, hogy ilyeneket tegyél?” Mk 11,27–33
27 Ismét bementek Jeruzsálembe. És amikor Jézus a templomban volt, odamentek a főpapok, az írástudók és a vének, 28 és így szóltak hozzá: Milyen hatalommal cselekszed ezeket, és ki adta neked ezt a hatalmat, hogy ilyeneket tegyél? 29 Jézus pedig így válaszolt nekik: Kérdezek tőletek valamit, feleljetek rá, és akkor megmondom nektek, milyen hatalommal cselekszem ezeket. 30 Vajon János keresztsége mennyből való volt-e vagy emberektől? Válaszoljatok nekem! 31 Azok pedig így tanakodtak egymás között: Ha azt mondjuk, a mennyből, azt fogja mondani, akkor miért nem hittetek neki? 32 Vagy talán mondjuk azt: emberektől? De féltek a sokaságtól, mert Jánosról mindenki úgy gondolta, hogy valóban próféta volt. 33 Ezért így feleltek Jézusnak: Nem tudjuk. Jézus pedig ezt mondta nekik: Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal cselekszem ezeket.
Bibliaolvasó Kalauz – Magyarné Balogh Erzsébet igemagyarázata
Jézus számára a templom most is az imádság háza. A tekintélyes vezetők azonban nem ezért vannak ott. Ők Jézust figyelik, neki akarnak csapdát állítani. A céljuk nem az, hogy választ kapjanak kérdéseikre. Sokszor ugyanez történik velünk. Nem válaszokat kérünk Istentől, hanem igazolást saját válaszainkra. Isten nélkül meghozott döntéseinkre akarunk hitelesítő pecsétet. Az áldás mint végső biztosíték kell, hogy a magunk oldalára állítsuk Istent. A csapdából egyetlen kiút van: Jézusra nézni. Így sohasem maradsz válasz nélkül.
RÉ21 542 RÉ 368
Pünkösdi ének | 542 | Jövel, Szentlélek Isten, Tarts meg
„Eltávolíttatta az idegen oltárokat és az áldozóhalmokat, összetörette a szent oszlopokat, és kivágatta a szent fákat… Épített Júdában erődített városokat…” 2Krón 14
1 Ászá azt tette, amit jónak és helyesnek lát Istene, az Úr. 2 Eltávolíttatta az idegen oltárokat és az áldozóhalmokat, összetörette a szent oszlopokat és kivágatta a szent fákat. 3 A júdaiaknak pedig megparancsolta, hogy őseik Istenét, az Urat keressék, és teljesítsék a törvényt és a parancsolatokat. 4 Eltávolította Júda összes városából az áldozóhalmokat és a tömjénező oltárokat, és uralkodása alatt béke volt az országban. 5 Épített Júdában erődített városokat, mert béke volt az országban. Nem viseltek ellene háborút azokban az években, mert nyugalmat adott neki az Úr. 6 Ezt mondta a júdaiaknak: Építsük ki ezeket a városokat, vegyük őket körül fallal, lássuk el tornyokkal, kapukkal és zárakkal, amíg a mienk az ország, mert kerestük Istenünket, az Urat, és ő nyugalmat adott nekünk mindenfelől. El is végezték sikeresen az építkezést. 7 Ászá haderejét háromszázezer júdai pajzsos és kopjás, továbbá kétszáznyolcvanezer benjámini könnyű pajzsot viselő íjász alkotta. Ezek mind vitéz harcosok voltak. 8 Kivonult ellenük az etióp Zerah egymilliós haderővel és háromszáz harci kocsival, és megérkezett Márésá alá. 9 Ászá is kivonult ellene, és csatarendbe álltak a Cefatá-völgyben Márésánál. 10 Akkor Ászá így kiáltott Istenéhez, az Úrhoz: Uram, neked nem nehéz megsegíteni az erőtlent a sokasággal szemben! Segíts meg bennünket, Urunk, Istenünk, mert rád támaszkodunk, és a te nevedben vonultunk e tömeg ellen! Uram, te vagy a mi Istenünk, mutasd meg, hogy ember nem tehet ellened semmit! 11 És megverte az Úr az etiópokat Ászá és Júda előtt. Megfutamodtak az etiópok, 12 Ászá és hadinépe pedig egészen Gerárig üldözte őket. Elestek az etiópok, senki sem maradt életben közülük, mert összetörtek az Úr és az ő serege előtt. A júdaiak igen sok zsákmányt ejtettek. 13 Megvertek Gerár környékén minden várost, mert az Úrtól való rettegés fogta el azokat. Kifosztottak minden várost, mert sok zsákmány volt bennük. 14 A jószágok aklait is lerombolták, és rengeteg juhot és tevét hajtottak el. Így tértek vissza Jeruzsálembe.
Az Ige mellett – Kovács Mihály igemagyarázata
(2, 5) „Eltávolíttatta az idegen oltárokat és az áldozóhalmokat, összetörette a szent oszlopokat, és kivágatta a szent fákat… Épített Júdában erődített városokat…” (2Krón 14)
A krónikák második könyve Júda királyainak történetét idézi fel, Salamon királyságától kezdve nyomon követhetjük utódainak viszontagságos életét, Isten előtt kedves és bűnös cselekedeteinek sorozatát. Minden ennek a sajátos ténynek a következménye. Salamon halála után a választott nép országa kettészakad, az északi rész Izráel, a déli pedig Júda néven. Ez utóbbi, déli ország harmadik királya Ászá, akiről bibliai részünk tudósít. Negyvenegy évi uralkodását (911–870) leginkább két szóval lehetne jellemezni: lerombolt és épített. Leromboltatta a pogány magaslatok kultuszlakhelyeit, és elrendelte: a népet tanítsák meg az Úr törvényére! Mindezek mellett gondja volt Júda városainak védelmére is, amire akkor nagy szükség volt, mert etióp csapatok támadták meg Júda déli részét. A király bizodalma az Úrban van, imádságos szavait meghallgatja Isten, és elűzi az ellenséget. Mindeme nehéz idők mellett húsz évet békességben tölthetett el. Erre az időszakra esett a pogány oltárok lerombolása és az építés. A keresztyén ember hitéletének fő feladata lerombolni a bűnöket, küzdeni a kísértések ellen, és épülni, növekedni a Krisztusban (Jn 3,30).
