„...Isten igazságát nem értették meg, hanem a maguk igazságát igyekeztek érvényesíteni, nem engedelmeskedtek Isten igazságának” Róm 10,1–13
1 Testvéreim, én szívemből kívánom, és könyörgök értük Istenhez, hogy üdvözüljenek. 2 Mert tanúskodom mellettük, hogy Isten iránti buzgóság van bennük, de nem a helyes ismeret szerint. 3 Mert azzal, hogy Isten igazságát nem értették meg, hanem a maguk igazságát igyekeztek érvényesíteni, nem engedelmeskedtek Isten igazságának. 4 Mert a törvény végcélja Krisztus, minden hívő megigazulására. 5 Mózes ugyanis azt írja a törvényből való igazságról, hogy „aki megcselekszi azokat, él általuk”. 6 A hitből való igazság pedig így szól: „Ne mondd szívedben: Ki megy fel a mennybe?” Azért tudniillik, hogy Krisztust lehozza. 7 Vagy: „Ki megy le az alvilágba?” Azért tudniillik, hogy Krisztust a halálból felhozza. 8 Hanem mit mond? „Közel van hozzád az ige, a te szádban és a te szívedben”, mégpedig a hit igéje, amelyet mi hirdetünk. 9 Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. 10 Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk. 11 Az Írás így szól: „Aki hisz őbenne, nem szégyenül meg.” 12 Nincs különbség zsidók és görögök között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és ő bőkezű mindazokhoz, akik segítségül hívják őt, 13 mert „aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül”.
Bibliaolvasó Kalauz – Nyilas Zoltán igemagyarázata
„...Isten igazságát nem értették meg, hanem a maguk igazságát igyekeztek érvényesíteni, nem engedelmeskedtek Isten igazságának” (3). Mennyi önigazolással élő ember él körülöttünk. Az igében olvasható hamis út ránk is jellemző lehet: a magunk igazának szajkózása és a tökélyre fejlesztetett cselekedeteink összessége lett életünk fő műve. Ez keresztyén életünk kudarca is. A valóságról a próféta szól: „...minden igazságunk olyan, mint a szennyes ruha” (Ézs 64,5). Ezért nekünk is csak Krisztus igazsága alá kell állnunk, és meglátjuk a kereszt értelmét, Isten szeretetét.
RÉ 242 RÉ21 566
Húsvéti ének | 514 |Győzelmet vettél, ó, Feltámadott!
„…Inkább essünk az Úr kezébe, mert nagy az ő irgalma.” 2Sám 24,11–17
11 Reggel, amikor Dávid fölkelt, így szólt az Úr igéje Gád prófétához, Dávid látnokához: 12 Eredj, és mondd meg Dávidnak: Ezt mondja az Úr: Három lehetőséget adok neked; válassz közülük egyet, és én azt teszem veled. 13 Bement tehát Gád Dávidhoz, és tudtára adta ezt neki. Megkérdezte tőle: Hét esztendeig tartó éhínség jöjjön országodra? Vagy három hónapig kelljen menekülnöd a téged üldöző ellenség elől? Vagy három napig tartó dögvész legyen az országodban? Gondold végig, és döntsd el, milyen választ vigyek annak, aki engem küldött! 14 Dávid ezt felelte Gádnak: Igen nehéz helyzetben vagyok. Inkább essünk az Úr kezébe, mert nagy az ő irgalma. Csak ember kezébe ne essem! 15 Az Úr tehát dögvészt bocsátott Izráelre aznap reggeltől fogva a kiszabott időig, és meghalt a nép közül hetvenezer ember Dántól Beérsebáig. 16 De amikor az angyal Jeruzsálem ellen nyújtotta ki a kezét, hogy elpusztítsa, bánkódni kezdett az Úr a veszedelem miatt, és ezt parancsolta az angyalnak, aki a nép között pusztított: Elég! Most már hagyd abba! Az Úr angyala ekkor éppen a jebúszi Arauná szérűje mellett volt. 17 Amikor Dávid meglátta az angyalt, amint a népet irtotta, ezt mondta az Úrnak: Bizony én vétkeztem, és én követtem el bűnt, de az én nyájam nem követett el semmit. Sújtson le kezed inkább énrám és az én rokonságomra!
Az Ige mellett – Csűrös András igemagyarázata
(14) „…Inkább essünk az Úr kezébe, mert nagy az ő irgalma.” (2Sám 24, 11–17)
Dávid bűnt követ el, amiért az egész népnek bűnhődnie kell. Igazságtalannak tűnik, de az uralkodók, az országok vezetőinek hibáiért egy egész népet sújt a rossz. Így volt ez mindig, így van ma is. A nagyobb befolyású, hatalmú embernek nagyobb hatása van a világra. Akire többet bízott az Úr, attól többet is kér számon. Nemcsak a nagy embereknek kell felelniük a felelősségükkel, hanem többek között a szülőknek is: hogyan nevelték gyermekeiket! Ezért használ Dávid többes számot: essünk az Úr kezébe. Ami őt sújtja, az a népet is, ami a rá bízottakat, az őt is. Így vagyunk mi is szeretteink körében. Az egyikünk gondja, öröme mindnyájunké. Igénkben elkezdődik a járvány. Ezzel a korábbi népszámlálás eredménye semmissé vált. „Inkább essünk az Úr kezébe, mert nagy az ő irgalma.” Az Úr kezébe esni megnyugtató. De itt az Úr ítélő kezébe esnek. Sokszor látjuk Isten ítéletét népeken, emberek életében is. És mintha még többször látnánk elmaradt ítéletet. Miért? Mert „nagy az ő irgalma”! Az Ószövetség ítéleteinek, dögvészeinek súlyát Jézus Krisztus magára vette és elhordozta helyettünk. Mert nagy az ő irgalma. Nem csupán „szerencsésebb” korban élünk, hanem Krisztus irgalmában is. Isten irgalma felülről jön, de a szívünkben talál otthonra. Boldog, aki megkapta Isten irgalmának ajándékát!