„...jobb neked, ha egy testrészed vész el,...” Mt 5,27–32
27 Hallottátok, hogy megmondatott: „Ne paráználkodj!” 28 Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében. 29 Ha a jobb szemed visz bűnre, vájd ki, és vesd el magadtól, mert jobb neked, ha egy testrészed vész el, mint ha egész tested vettetik a gyehennára. 30 Ha pedig jobb kezed visz bűnre, vágd le, és vesd el magadtól, mert jobb neked, ha egy testrészed vész el, mint ha egész tested vettetik a gyehennára. 31 Megmondatott ez is: „Aki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet!” 32 Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét, paráznaság esetét kivéve, az házasságtörővé teszi őt, és aki elbocsátott asszonyt vesz feleségül, az házasságtörést követ el.
Bibliaolvasó kalauz – Pótor Imre igemagyarázata
„...jobb neked, ha egy testrészed vész el, mint ha egész tested vettetik a gyehennára” (30). Mivel Jézus Krisztus drága vére árán vásárolt meg magának mindnyájunkat, gyermeki bizalommal fogadjuk el őt Megváltónknak. Térjünk meg bűneinkből, szegődjünk a szolgálatába. Hiszen ő azt akarja, hogy aki hisz, „...annak örök élete legyen őbenne” (Jn 3,15). Boldog és áldott élete van annak, aki inkább enged Isten szavának, mint konok, megátalkodott, gonosz szíve szándékának. Szívleld meg ezt a felszólítást és ígéretet: „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe” (ApCsel 16,31).
RÉ 285 RÉ 21 436
Napi ének Jézus Krisztus messiási küldetéséről 441 Dicsérjük Istent e mai napon
„…arra a helyre, amelyet kiválaszt Istenetek…” 5Mózes 12,20–31
20 Ha majd kiterjeszti határodat Istened, az Úr, ahogyan megígérte, és arra gondolsz, hogy jó volna húst enni, mert húst kívánsz enni: egyél húst, amikor csak kívánod. 21 Ha messze lesz tőled az a hely, amelyet kiválaszt Istened, az Úr, hogy oda helyezze nevét, akkor is vághatsz marháidból és juhaidból, amelyeket neked adott az Úr, ahogy megparancsoltam neked, és megeheted a lakóhelyeden, amikor csak kívánod. 22 De úgy edd meg, mintha gazellát vagy szarvast ennél: tisztátalan és tiszta ember egyaránt ehet belőle. 23 De abban légy állhatatos, hogy vért ne egyél, mert a vér lélek. Ne egyél lelket a hússal együtt! 24 Ne edd meg azt, hanem öntsd a földre, mint a vizet. 25 Ne edd meg azt; akkor majd jó dolgod lesz neked és utódaidnak, mert azt tetted, amit jónak és helyesnek lát az Úr. 26 De ha valamit az Úrnak szentelsz, vagy fogadalomként felajánlasz abból, amire szert teszel, vidd el majd magaddal arra a helyre, amelyet kiválaszt az Úr: 27 égőáldozataidat – húsával-vérével együtt – Istenednek, az Úrnak oltárán mutasd be, véresáldozataidnak a vérét pedig Istenednek, az Úrnak az oltárára kell öntened, hogy a húsát megehesd. 28 Tartsd meg engedelmesen mindezeket az igéket, amelyeket neked megparancsolok; akkor majd jó dolgod lesz neked és utódaidnak mindenkor, mert azt tetted, amit jónak és helyesnek lát Istened, az Úr. 29 Ha majd kiirtja előled Istened, az Úr azokat a népeket onnan, ahova bemégy, hogy elfoglald azok birtokát, és ha elfoglaltad a birtokukat, és a földjükön laksz, 30 vigyázz, nehogy csapdába ess azokat követve, akik kipusztultak előled. Ne kérdezősködj isteneik felől, és ne mondd: Hogyan tisztelik ezek a népek az isteneiket? Én is úgy akarok tenni! 31 Te ne úgy tégy az Úrral, a te Isteneddel! Mert azok csupa olyan dolgot műveltek isteneik tiszteletére, ami az Úr előtt utálatos, és amit gyűlöl. Még fiaikat és leányaikat is elégették isteneiknek!
Az Ige mellett – Steinbach József igemagyarázata
(12,11) „…arra a helyre, amelyet kiválaszt Istenetek…” (5Mózes 12,20–31)
Mit kezdhet a ma embere az Ige kizárólagosságával, miszerint egyetlen üdvözítő hely, személy, Krisztus adatott nekünk, ahol megoldást találhat az életünk? Folytassuk a tegnapi üzenet kifejtését.
Tudom, sokféle ez a világ, sokszínű. Ez jól is van így, ha rendben, minden szín magát képviseli. Vagyis a sokféle színskálában minden szín csakis a saját, Istentől kapott árnyalatát képviselheti. Ha az adott szín megtagadná önmagát, akkor lenne igazán szürke, összemosódottan szürke, „egyforma” a világ. Ez a „mindenhol, minden ugyanaz” tapasztalata. Ismerős?
A mai Igében ennél is többről van szó. Arról van itt szó, hogy a mennyei világ nem a sokféleségétől és a sokszínűségétől lesz sokkal jobb mindennél (Filippi 1,23). Hanem éppen ellenkezőleg, a mennyei világ attól lesz sokkal jobb mindennél, hogy végre megszűnik minden olyan sokféleség, ami itt gyötrelemmé lett számunkra.
A sokszínűség az itteni nyomorúságos világ jellemzője, mert az egyik szín mindig a másik fölé akar kerekedni, miközben minden mindennel összemosódik, miként ez az én gyerekkori vízfestményes „alkotásaimon” gyakran megtörtént: egy uralkodó szín megfolyt és mindent összemosott.
A mennyei világ nem sokszínű. De ez nem azt jelenti, hogy a mennyei világ szürke lenne, hanem azt, hogy az „egységes” lesz, a Jézus Krisztusban.
Erre várunk, amikor az Ő egyetlen helye, jelenléte, megváltó szeretete betölt mindent, ahol végre nyugtunk és örömünk lesz (12,10). Ott már nem lesznek áldozatok, szabályok (12,13–18), mert azok a szívünkbe íródnak.
Addig pedig vigyázzunk magunkra (12,13), és ne hagyjuk magukra az Úr szolgáit sem, akik az egység helyét, ezt az egyetlen, megváltó helyet, Jézus Krisztus keresztjét és üres sírját mutatják és hirdetik nekünk! (12,19)