„…az Úr fénysugarat küld nekem a sötétbe” 2Sám 22,26–51
26 A hűségeshez hűséges vagy, a feddhetetlen emberhez feddhetetlen. 27 A tisztához tiszta vagy, de a hamisnak ellenállsz. 28 Az elesett népet megsegíted, de ha kevély embert látsz, azt megalázod. 29 Te vagy, Uram, a mécsesem, az Úr fénysugarat küld nekem a sötétbe. 30 Veled a rablóknak is nekirontok; ha Isten segít, a kőfalon is átugrom. 31 Isten útja tökéletes, az Úr beszéde színigaz. Pajzsa ő mindazoknak, akik hozzá menekülnek. 32 Van-e Isten az Úron kívül, és van-e kőszikla Istenünkön kívül? 33 Isten az én erős menedékem, ő vezeti útján a feddhetetlent. 34 Lábamat a szarvaséhoz hasonlóvá teszi, magaslatokra állít engem. 35 Ő tanítja kezemet a harcra, karjaim ércíjat feszítenek. 36 Oltalmazó pajzsodat átadtad nekem, és sokszor meghallgattál engem. 37 Biztossá teszed lépteimet, nem inognak bokáim. 38 Üldözöm és elpusztítom ellenségeimet, nem térek vissza, míg nem végzek velük. 39 Végeztem velük, szétzúztam őket. Nem kelnek föl többé, lábaim elé hanyatlottak. 40 Felruháztál erővel a harcra, térdre kényszerítetted támadóimat. 41 Megfutamítottad ellenségeimet, gyűlölőimet elpusztíthattam. 42 Széjjelnéznek, de nincs szabadító, az Úrra néznek, de ő nem válaszol. 43 Összezúzom őket, mint a föld porát, összetiprom, széttaposom, mint az utca sarát. 44 Megmentettél lázadó népemtől, megőrzöl, népek fejévé teszel, oly nép szolgál nekem, melyhez nem volt közöm. 45 Idegenek hízelegnek nekem, engedelmesen hallgatnak rám, 46 mert elepednek az idegenek, reszketve bújnak elő rejtekükből. 47 Él az Úr, áldott az én kősziklám, magasztaltassék Isten, szabadító kősziklám! 48 Bosszút áll értem az Isten, és népeket vet alám. 49 Kiszabadítasz ellenségeim közül, támadóim fölé emelsz, megmentesz az erőszakosoktól. 50 Ezért magasztallak, Uram, a népek között, zsoltárt éneklek nevednek, 51 mert nagy győzelmet adtál királyodnak, hűséges maradtál fölkentedhez, Dávidhoz és utódaihoz örökké.
Bibliaolvasó kalauz – Balla Péter igemagyarázata
„…az Úr fénysugarat küld nekem a sötétbe” (29). A 18. zsoltárból is ismert sorokban bepillanthatunk Dávid király életébe. Mennyi fájdalom, szenvedés, életveszély! Imádságát mégis a hálaadás határozza meg, nem feledkezik meg az Úr szabadító tetteiről. Életünket egyéni és társadalmi szinten is veszélyezteti a sötétség. Jézusban Isten világosságot küldött számunkra (Jn 8,12), és mi is ezt a világosságot, Jézust vihetjük a környezetünkbe (Mt 5,14)
RÉ 50 MRÉ 50
„…úgy tántorodnak el a ti gondolataitok is a Krisztus iránti őszinte és tiszta hűségtől.” 2Korinthus 11,1–15
1 Bárcsak elviselnétek tőlem egy kis esztelenséget, sőt viseljetek el engem is! 2 Mert Isten féltő szeretetével féltelek titeket: mivel eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy tiszta szűzként állítsalak benneteket Krisztus elé. 3 Félek azonban, hogy amint a kígyó megcsalta Évát ravaszságával, úgy tántorodnak el a ti gondolataitok is a Krisztus iránti őszinte és tiszta hűségtől. 4 Mert ha valaki odamegy hozzátok, és más Jézust hirdet, nem akit mi hirdettünk, vagy más lelket fogadtok be, nem akit kaptatok, vagy más evangéliumot, nem amelyet elfogadtatok, azt szépen eltűritek. 5 Pedig úgy gondolom, hogy semmivel sem vagyok alábbvaló a legfőbb apostoloknál. 6 Ha az ékesszólásban iskolázatlan vagyok is, az ismeretben nem, és ezt mindig minden tekintetben nyilvánvalóvá tettük előttetek. 7 Vagy talán bűnt követtem el, amikor megaláztam önmagamat, hogy ti felmagasztaltassatok, mert ingyen hirdettem nektek Isten evangéliumát? 8 Más gyülekezeteket fosztottam ki, amikor támogatást fogadtam el tőlük a nálatok végzendő szolgálatra. 9 Amikor pedig nálatok voltam, és hiányt szenvedtem, nem terheltem meg senkit, mert hiányomat a Makedóniából jött testvérek pótolták, és minden tekintetben tartózkodtam és tartózkodni is fogok attól, hogy terhetekre legyek. 10 Krisztus bennem levő igazságára mondom, hogy ez a dicsekvésem Akhája vidékén sem fog bennem elnémulni. 11 Miért? Mert nem szeretlek titeket? Isten jól tudja azt! 12 De amit teszek, azt ezután is tenni fogom, hogy elvegyem a lehetőséget azoktól, akik minden alkalmat megragadnak a dicsekvésre, hogy ők olyan apostolok, mint mi. 13 Mert az ilyenek álapostolok, szélhámosok, akik Krisztus apostolainak adják ki magukat. 14 Nem is csoda, mert maga a Sátán is a világosság angyalának adja ki magát. 15 Nem meglepő tehát, hogy szolgái is az igazság szolgáinak adják ki magukat; de a végük cselekedeteikhez méltó lesz.
Az Ige mellett – Steinbach József igemagyarázata
(3) „…úgy tántorodnak el a ti gondolataitok is a Krisztus iránti őszinte és tiszta hűségtől.” (2Korinthus 11,1–15)
Milyen gyarlók vagyunk! Milyen könnyen eltántorodnak a gondolataink a Jézus Krisztus iránti őszinte és tiszta hűségtől (3). A gondolat összevissza csapong – leginkább itt vagyunk kísérthetők –, de éppen abban mutatkozik meg a hitünk, hogy csak az Istennek kedves gondolatainkból lesznek szavak és tettek; miközben a mi Urunk hatalma még a gondolatainkat is megtisztítja és megőrzi a Krisztusban (Filippi 4,7).
A korinthusiaknak nemcsak a gondolataik, hanem a szavaik és a tetteik is eltántorodtak Jézus Krisztustól, ahogy gyakran mi is hasonlóképpen bukunk el. A korinthusiak nyitottak voltak, mindenre nyitottak voltak; és aki mindenre nyitott az életveszélyes állapotban van, testi és lelki értelemben egyaránt. Ez a nyitottság maga a kár és a halál. Igenis van, amibe soha nem szabad belegondolni; van, amit soha nem szabad kimondani és soha nem szabad kipróbálni… Aki annyira szabad a nyitottságában, hogy még az erősáramú vezetéket is megragadja, az biztosan ottveszik (3–6; 12–15).
A korinthusiak, a Pál által hozott evangélium mellett más evangéliumra, más Krisztusra, más lélekre is nyitottak voltak. Már az első keresztyének idején ugyanazokkal a problémákkal küzdöttek, amivel ma küszködünk. Ahol hirdetik Jézus Krisztust, az Ő evangéliumát, a Lélek által; ott azonnal „idegen hatalmak” is munkálni kezdenek, amelyek abban is megmutatkoznak, hogy maguk a hívők is versengésbe kezdenek: az én evangéliumom az igazi, a másiké hamis; én vagyok az igazi hívő, meg még ő, ezek meg nem igaz hívők. Valaki egyszer azt mondta nekem egy lelkészre: „Az csak ezüst, nem arany…”
Ennek a megkülönböztetésnek persze nagyon is lehet alapja. De mi a kritérium, amivel azt mondjuk: ez a valaki más Jézust hirdet; más lélek által, más evangéliumot szól (4). Egy ilyet biztosan megfogalmazhatunk: Hamis evangélium az, amikor hozzátesszük, hogy üdvözülni fogsz, „ha…” Jézus Krisztus evangéliumában nincs: „ha”. Zákeusnak sem mondta az Úr: „Szeretni fog téged az Isten, ha vagyonod felét a szegényeknek adod!” Amikor Zákeus befogadta az Isten megváltó, üdvözítő szeretetét, akkor vagyona felét a szegényeknek adta, mert Isten Lelke erre indította őt, amikor vette az evangéliumot. Isten feltétel nélkül szeret, ezt mutatta meg a Krisztusban.