Magyar református keresztyén – így jellemzi magát. Konzervatív gondolkodó, az elmúlt években publicisztikák százait írta meg, munkáit folyamatosan szemlézik a világi lapok is. Felvállalja a vitákat, és nem fél attól sem, hogy besorolják valamelyik politikai párt mögé. Köntös László református lelkipásztor, publicista úgy fogalmaz, hogy bármiről ír, minden mögött a legfontosabb témája áll: az egyház és a keresztyénség.
A Magyarországi Református Egyház vezetősége nyilatkozatban biztat arra, a hívek éljenek demokratikus jogaikkal, és vegyenek részt az április 3-ai választáson. „A megváltás nem emberi erő által, hanem Jézus Krisztus által történik. Ezért szabadok vagyunk azt vizsgálni, kinek az értékrendje és cselekedetei állnak közelebb a Szentíráshoz, tudva, hogy az emberi hibáktól és bűntől egyetlen kormányzat sem mentes, mint ahogy mi magunk sem” – áll a közleményben, amelyet egészében közlünk.
Hetek óta tart az orosz–ukrán háború, Kárpátalja az egyetlen biztos menedéke most Ukrajna lakosságának. Sokan, köztük számos kárpátaljai is elhagyta az országot a harcok kezdetekor. Kacsó Dóra hitoktató, négygyermekes édesanya maradt Bátyúban, most ő is a menekültek vigasztalója.
Bach koráljai a református egyházzenében fontos szerepet töltenek be. Alább összeválogattunk néhány olyan, az új Református énekeskönyvben szereplő éneket, amely a lipcsei mester keze nyomán, feldolgozásában csendülhet fel istentiszteleteinken. Reméljük, cikkünk nyomán „újabb”, nagyheti használatra is szánt énekeket ismerhetnek meg gyülekezeteink.
Päivi Räsänen finn parlamenti képviselőt minden vád alól felmentette a Helsinki Kerületi Bíróság. Döntése szerint a keresztyén politikus a törvényi kereteken belül járt el. A pert óriási nemzetközi érdeklődés övezte, hiszen nyilvánvaló volt: ha a véleménynyilvánítás szabadságát megkérdőjelezhetik Finnországban, amely a harmadik a véleménynyilvánítás szabadságának nemzetközi rangsorában, miért ne történhetne meg más országban.
Bruckner László négygyermekes édesapaként saját bőrén is tapasztalta iskolarendszerünk előnyeit és hátrányait. A szakképzésben eltöltött harminc év kiérlelte benne azt az irányt, amelyet követni szeretne a református egyház oktatási szolgálatának főigazgatójaként. A tanárok és a vezetők fejlesztését elsődleges feladatnak tartja, a diákoknak pedig olyan kompetenciákat adna, mint a kritikus gondolkodás és a csapatmunkára való képesség.
Hetven éve kezdte tanári pályáját, nemzedékeket tanította a kultúra szeretetére. Családjából életre szóló útravalóként hozta magával a kötelességteljesítés fontosságának gondolatát. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárával, Széchenyi-díjas klasszika-filológussal hitről, angyalokról, az ókori kultúra értelméről beszélgettünk.
Pszichológia – korunk ópiuma? címmel újabb vitaesttel folytatódik a fővárosban a Szólj be a papnak eseménysorozat. A pszichológia és a keresztény hit kapcsolatáról várják a közönség őszinte kérdéseit lelkészek és papok a Grundon, március 29-én 19 órától. A korábbi esemény tapasztalatairól és a mostani előtt érzett várakozásról írtunk.
„Épült Isten dicsőségére az 1794. évben” – hirdeti a márványtábla a soltvadkerti református templom bejárata felett, ám az eltelt több mint kétszáz esztendőnek nyoma sincs a város első kőtemplomán. Itt gyűltek össze március utolsó vasárnapján a város reformátusai, hogy hálát adjanak Istennek a műemléki épület megújulásáért, a gyülekezeti központért és azért, hogy lelkipásztoruk, Sípos Ajtony Levente húsz éve szolgál az alföldi közösségben.
„A Szentírás sok helyen időzik el a kérdés mellett: a világhoz, Istenhez képest hogyan aránylik az emberi test, lélek, életidő. A hasonlatnál maradva: a térképen is úgy igazodhatunk el, ha tisztában vagyunk annak léptékével, és – jó esetben – iránytűvel is rendelkezünk.” Váradi Ferenc publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
Folytatódik országjáró magazinunk. A Veszprém, Kálvin János parki gyülekezetet bemutató videónkban bekukkantottunk a Kerekítő gyerekfoglalkozásra, majd Závodi Zsuzsanna lelkipásztorral arról beszélgetünk, hogyan lehet egy eklézsia vezetője egyben édesanyja is a közösségnek.
Lukács evangéliumát bibliatudósok sokasága nevezi a világ legszebb könyvének. Az írás üde, felemelő, mégis gyakorlatias, ráadásul a görög nyelv legnemesebb változatát használja. A görög felmenőkkel rendelkező író művének történelmi hitelessége és pontossága számtalan gondolkodó embernek nyújtott már segítséget.
Tavaly ismerte el a Nőszövetség Zsindelyné Tüdős Klára-díjjal országos titkárának, Gilicze Andrásnénak, a Szentes-Felsőpárti Református Egyházközség lelkipásztorának szolgálatát. Ez alkalomból készítettünk interjút vele.
„Isten beszél. Ez az egyik legelső vonása, amelyet megtudunk róla a Bibliából. [...] Ezért létfontosságú nekünk, akiknek a léte és a jóléte belőle fakad, hogy meg tudjuk különböztetni azt, amit ő hirdet magáról attól, amit mások vélelmeznek róla. Hiszen ki beszélhetne az ő dolgairól hitelesen rajta kívül?” – elmélkedik írásában Pataki András Dávid, református lelkipásztor. A Reformátusok Lapja cikkét ajánljuk olvasásra.
Még egy olyan fontos emberi dokumentum sem szolgálhat közös alapként, mint az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, mert az ilyen nyilatkozatok szétporladnak, amikor elkezdik őket értelmezni. A mi alapunk a Szentírás – mondta Balog Zoltán dunamelléki püspök, a zsinat lelkészi elnöke Kecskeméten, ahol A Szentírási Közös úton - Szeretet, Egység, Nemzeti összetartozás címmel rendeztek konferenciát.
Hogyan beszélhet egy háború sújtotta országból menekülő szülő a gyermekének arról, ami Ukrajnában történik? Mit mondhat az, aki Magyarországon él, és gyermeke hallja a híradásokat? Hajdú Erzsébet tanácsadó szakpszichológussal biztonságról, megértésről és a legfőbb kommunikációs formáról: az imádságról beszélgettünk. Miben különbözik ebben a helyzetben egy keresztyén család egy nem hívőtől?
Kedden és szerdán tartották meg Esztergomban a Nemzeti Vallásturizmus Fórum első ülését, ahol különböző felekezetek vezetői és világi szakemberek kétnapos rendezvényen vitatták meg a vallásturizmus fejlesztésének lehetőségeit. A tanácskozásról Fekete Károly tiszántúli püspököt kérdeztük.
„Az elmúlt évek világjárványának, s most ennek a háborúnak, amely semmilyen indokkal nem tehető elfogadhatóvá, ez a nyitott kérdése: változik-e, javára változik-e majd a világ, amikor elmúlik a szörnyűség? Változunk-e mi magunk?” Balog Zoltán püspöknek, az MRE Zsinata lelkészi elnökének írása a Mandinerből.
„...éppen Istenre utaltságunk bevallásában ismerhetjük fel az ő végső hatalmát és az ember üdvösséges jövőjén munkálkodó megtartó és megváltó szeretetét. Ahogyan a Heidelbergi Káté olyan szépen megfogalmazza: »Úgy megőriz, hogy mennyei Atyám akarata nélkül egy hajszál se hullhat le fejemről, sőt mindennek üdvösségemre kell szolgálnia.«” Köntös László gondolatai.
Huszonhat évig tartott az ország legrégibb falusi templomának rekonstrukciója. A református épületet a nemzeti örökség egyik legnagyszerűbb kincsének nevezte az ünnepi istentiszteleten Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Református Egyházkerületének püspöke.