Ma már egyre többen elismerik a Szentírás tanította igazságot – az érzelmi gyógyulás és a lelki növekedés elsősorban a személyes kapcsolatok összefüggéseiben történik. Akik elmenekülnek a kényelmetlen vagy fájdalmas emberi viszonyok elől, újra működésképtelen kapcsolatokat létesítenek. Ám akik maradnak, és elkötelezik magukat, növekednek önismeretben, az Istenhez és embertársaikhoz fűződő kapcsolatukban, a házasságukban, a gyülekezetben. Egyszóval a közösség megtartó erejű.
„A teológia, a prédikáció, a kegyes életvezetési könyvek és a dohányzás elítélésének összekapcsolása meglehetősen régi műfaj.” Petrőczi Éva írását ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
Gyakran erőszakos, részeg, káromkodó emberekkel kell szót érteniük a hajléktalanellátásban segítőknek. A református egyház hajléktalanmisszióját működtető Tiszta Forrás Alapítvány idén 30 éves, évente több mint 1200 ember fordul meg náluk. Az elmúlt három évtizedet Márkus Gábor misszióvezető összegzi.
„A gyülekezet nem valami idealizált, virtuális közösség, hanem én meg te, meg az összes többi hittestvér.” Derencsényi István nyugalmazott esperes, volt tiszántúli főjegyző gondolatait ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
„Az emberi életről szóló bibliai igazságokkal meg kell ismertetnünk azokat az anyákat, akik azon gondolkoznak, hogy elvetessék megfogant gyermeküket. Ha pedig már megtörtént a terhesség-megszakítás, akkor elsődleges küldetésünk feléjük a bűnbocsátó szeretet és az elfogadás hirdetése” – mondja Krasznai Csaba clevelandi református lelkipásztor, püspök, Magyarország tiszteletbeli konzulja.
A Roe kontra Wade ítélet hatályon kívül helyezése generációk óta az egyik legjelentősebb bírósági fordulat, amelynek messzemenő következményei lesznek. Hét államban már tilalmat vezettek be, és az elkövetkező hónapokban az államok több mint felében várható szigorú korlátozás.
Hogyan lehet az öröm független a külső körülményektől? – erre is keresték a választ a dunántúli református egyházi napok résztvevői július első hétvégéjén Pápán.
„A teljességet keressük, így fedezzük föl egyre több névben és dologban a hiányt. A jelek által keltett űrt a jelentéssel kell kitöltenünk.” Vitéz Ferenc főiskolai docens, tanszékvezető, újságíró gondolatait ajánljuk figyelmükbe a Reformátusok Lapjából.
„Hiszem, hogy gyülekezetünk magyar református egyházunknak történelmi irányultságú, helyi jellegű, mégis országos kitekintésű missziói-hitmélyítő műhelye lehet” – vallja a Magyar Örökség Díjas Vizsolyi Református Egyházközség lelkésze. Kovács Zsolt Levente szerint a református emlékek helyszínein a gyülekezetek a következő nemzedék nevelésével a tágabb értelemben vett missziós céljaikat is megvalósíthatják.
Missziójának tekinti a keresztyénség és a jogi hivatás összehangolását Badacsonyi Zoltán, a Keresztény Jogakadémia szakmai igazgatója, a Zsinati Hivatal Jogi és Közigazgatási osztályának vezetője. Megítélése szerint a megtérő bűnös számára azért születhet meg a felmentő ítélet, mert ugyan elismeri és bevallja bűnét, de a büntetést már valaki más, Jézus Krisztus elhordozta.
Sokan várták Fábián Tibor Ilyenek voltunk című könyvének újabb kiadását, hiszen a 2020-ban megjelent kötet pár hónap alatt elfogyott. A baróti Tortoma Kiadó tavaszi könyvújdonságként jelentette meg a szerző népszerű tárcanovelláit, amelyek az erdélyi nyolcvanas évekbe röpítenek vissza, egy kisfiú szemén keresztül. Mészáros Zoltán Endre könyvajánlója.
Az idei, „Mi, reformátusok – magyar református nemzetstratégia" című tanácskozást augusztus 11. és 14. között tartják. A konferencia megújult formában várja az érdeklődőket.
Református teológiánk szerint a Szentlélektől ugyanazt a hitet kapják a gyermekek, mint a felnőttek, gondolkodásunk különbözik csupán. Szabóné László Lilla lelkipásztor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának adjunktusa szerint hitünknek hetvenévesen is van hova fejlődnie, hiszen Isten végtelen.
A református egyház nemzetstratégiájáról és a veszélyek korában nyújtott lelki támogatásról tárgyalt Balog Zoltán és Orbán Viktor, írja az MTI. A református nemzetstratégia lesz egyébként a témája ebben az évben a Reformátusok Szárszói Konferenciájának is.
A magyar költészet világirodalmi rangú nagysága, a magyar nyelv páratlan művésze, Arany János lírájából kínálunk a héten egy gyöngyszemet az olvasónak, becses figyelmébe ajánlva egyúttal e Biblia világától áthatott költészet egészét. Tartsanak velünk ezúttal is, olvassunk, értelmezzünk verset együtt!
Hogyan válhat a református tárgyi örökség igehirdetéssé? Hogyan szólalnak meg több száz éves úrvacsorai kannák, és mutatnak a hitre? Fazakas Gergely Tamás irodalom- és művelődéstörténész gondolatai református múzeumi kincseinkről és egy kiállításról a Múzeumok Éjszakája margójára.
Annak ellenére, hogy Dél-Korea népessége csak hatoda az Egyesült Államok lakosságának, szorosan a kontinensnyi ország mögött áll kiküldött misszionáriusainak számát tekintve. A Koreai Világmissziós Szövetség szerint 2021-ben több mint húszezer koreai misszionárius szolgált a világon. Közéjük tartozik Jeong Chae Hwa, a budapesti koreai presbiteriánus gyülekezet lelkésze, a Koreai Presbiteriánus Egyház (PCK) magyarországi missziói munkatársa: „A koreaiak teljes örömmel adják tovább az örömhírt, hiszen az evangélium hatására lettünk a Han folyó csodája.”
Könnyed nyári olvasmánynak és mélyen átélhető műnek is szánta könyvét Bódis Kriszta író, pszichológus, dokumentumfilm-rendező, aki Zsindelyné Tüdős Klára kalandos életútjáról készít regényfolyamot. A nemrég megjelent első kötet, az „Istenhegy I. – Kisasszonyképző” nem keresztyén könyv, regényként fikciót is tartalmaz, a szerző szándéka mégis az, hogy a kötetek az első női filmrendező, a jelmez- és divattervező, miniszterfeleség és a református nőszövetség megszervezője, Zsindelyné Tüdős Klára életének nagy pálfordulására mutassanak.
Nyitott, de nem csodaváró a körmendi református gyülekezet. Nagy hagyománya van ott a vendéglátásnak. A Rába-parti város reformátusai tettre készek, és missziós lehetőséget látnak azokban a kulturális programokban, amelyeket szervezni szoktak. Így készültek június harmadik vasárnapjára is: 11 év után újra a körmendi református templomból szólt Isten Igéje a Kossuth rádió hullámhosszán.
Korea példája a keresztyénség terjedésének történetében ritkaság: a helyi lakosság terjesztette az evangéliumot, s az rövid időn belül széles körben ismertté vált a félsziget egész területén. Magyarországon keveset tudunk Dél-Korea keresztyén vallási közösségeiről, pedig számos különleges, egyedi vonást hordoznak. A Fülöp-szigeteket leszámítva egyetlen ázsiai ország sem fogadta akkora lelkesedéssel a keresztyén hitet, mint a négy évezredes pogány vallási és kulturális hagyományokkal rendelkező Korea.