B. Tóth Klára hitről, hűségről, műveltségről tanúskodó kötete egyszerre kincseskamra és ugyanakkor – festőművészi és írói énjéhez illően – sok színben villódzó kaleidoszkóp is gyerekkora helyszínéről, a Duna főága és a Szentendrei-Duna által közrefogott, állandó lakosait tekintve kicsi, de sok jelentős magyar írónak, költőnek, képzőművésznek alkotó körülményeket nyújtó Kisorosziról.
A keresztyének közt vannak a legpletykásabb, legsérültebb, legbántóbban viselkedő, önmagukat mindig jónak feltüntető személyek. Persze én jó keresztyén vagyok, sőt a legjobb. Vagy lehet, hogy csak azért figyelem annyira a mások szemében lévő szálkát, mert nem vettem még észre a sajátomban a gerendát?
Az élet kérdéseire adott elméleti keresztyén válaszaink a krízisben válnak kézzelfoghatóvá – vélekedik Prikler György vállalkozó, tanár, kenutúra-vezető. Felesége, Ágnes pedagógus, aki az öniróniát Isten ajándékának véli, amellyel megalázó helyzeteket is átvészelhetünk. A Szeged-Újszegedi, valamint a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség tagjait a Szigetközben látogattuk meg.
Apja elvesztése miatt már egészen fiatalon a családfenntartó szerepébe kényszerült, de tehetségét akkor sem tékozolta el Mészáros János Elek. Az agrármérnökből lett énekes Isten elhívására és barátai biztatására jelentkezett a Csillag születik című tehetségkutatóba, amit meg is nyert. Azóta sok minden megváltozott az életében, de a legfontosabb nem: ugyanúgy Jézus követője maradt.
„A »homo religiosus« alkotó fölismerni és megérteni szeretne (a Krisztus-történet eseményében, a megváltásban látva meg a teremtett szépet), versében pedig az a megismerési folyamat tükröződik, ahogy a teremtés ismeretéből istenismeret lesz” – írja Vitéz Ferenc, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének vezetője a Reformátusok Lapjában.
Milyen kérdések mentén nem szabad szétszakadnia egy gyülekezetnek, illetve mely témákban nem köthet kompromisszumot egy keresztyén közösség? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ bibliai példák alapján.
Hogyan válhat Isten eszközévé egy temetésen elmondott prédikáció? Melyek a klasszikus evangelizáció legjelentősebb akadályai manapság? Molnár Sándor lelkipásztorral beszélgettünk tapasztalatairól.
Amikor szert teszek egy Bibliára, mindig az az első, hogy elolvasom belőle János evangéliumának az elejét – mondja Sándor Levente, aki tízévesen kapta első Szentírását. Azóta eltelt harmincöt év, a fiúból lelkipásztor lett, aki felnőtt fejjel gyűjteni kezdte őket. Riportunkból az is kiderül, milyen gyakorlati haszna van egy százötven példányos bibliagyűjteménynek.
„A hetedik nap célját és értelmét maga Isten éli elénk, és ebbe szeretne bevonni minket. Szó szerint így lehetne ezt lefordítani: Isten megszűnt munkálkodni, és vett egy hosszú, mély lélegzetet” – írja Édes Árpád, a Budapest-Pestszentimrei Református Egyházközség lelkipásztora.
Bálint Balázs szülész-nőgyógyász hitbéli meggyőződése miatt soha nem végzett abortuszt, és meggyőződése, hogy azok a kollégái, akik vállalják a beavatkozást, legfeljebb szükséges rosszként tekintenek a terhességmegszakításra. A református orvossal Molnár Ambrus beszélgetett a Világ/Nézet legutóbbi adásában.
„Titan és Titanic – ezek a hajónevek eleve a hübrisz megnyilvánulásai, hiszen a titánok óriási termetű és erejű ősistenségek voltak, az ég istenének a fiai” – írja Faggyas Sándor, a Magyar Nemzet szerkesztője, a Protestáns Újságírók Szövetsége elnökségének tagja a Reformátusok Lapjában.
A déli harangozás szokása szorosan összefügg az 1456. július 22-én kivívott nándorfehérvári diadallal, ez a harangszó hívta ugyanis könyörgésre a keresztyén Európát az oszmán veszéllyel szemben. A török sereg veresége volt az önálló Magyar Királyság egyik legfényesebb győzelme, amely után hét évtizeden keresztül elhárult egy mindent elsöprő újabb oszmán támadás veszélye az országról. Még akkor is, ha 1456-ot követően is jó párszor kellett megvédeni hazánkat a török támadásától.
Hitünkkel is kapcsolatos dokumentumfilm született Szederkényi Olga rendezésében. A nyilvánosság elé ősszel kerülő alkotás egyszerre szól Heinrich Böll keresztyén német íróról, feleségéről, a második világháborúról és hazánkról. Sorköteles katonaként Böll, sebesülésből lábadozva, hónapokat töltött Sepsiszentgyörgyön, Debrecenben és Szentesen. A magyar városokból hitvesének írt levelekre alapozó film rendezője a Budai Református Egyházközség tagja.
Vidéki lelkipásztor szeretett volna lenni, így is lett. A jogászképzés és a budapesti teológia után egy nyolcszáz fős, elöregedő falucskában helyezkedett el. Tóth-Imre Zita ambiciózus személyiség, de „isteni mércével” és nyomógombos telefonnal. A dunaszentbenedeki lelkipásztor úgy véli, nőként gondoskodásra teremtetett, ezért fiatalként magához vette nagymamáját és egy gyermeket. Ahogy fogalmaz, nem volt egyoldalú a jótett, az áldás visszaszállt rá.
A Balaton-környéki Szóládon az egyébként is aktív gyülekezeti életet magyar és holland nyaralók színesítik. A Somogy vármegyei településen a tradicionális református közösséghez számos, városból beköltöző család csatlakozott, így a helyi gyülekezet egyszerre tükrözi a reformátusság népegyházi és úgynevezett „hitvalló” arcát.
Újra fel kell fedezni az ünnepeket, a tudatos leállást, a kilépést a sikerorientált, élménygyűjtögető mókuskerékből, különben a depresszió és a kiégés fogja uralni a mindennapjainkat. Erre figyelmeztet Szász Lajos budafoki lelkész a Reformátusok Lapjában megjelent cikkében. „A tízparancsolat több évezredes távlatból hirdeti, hogy a hétről hétre megélt ünnep és a tudatos visszaemlékezés Isten teremtő és megváltó munkásságára méltó keretek közé rendezi a hatnapos munka emberi alkotásait” – emlékeztet minket a szerző.
Ma már inkább az a furcsa, ha egy gyerek nem játszik videójátékkal, egymásnak is ajánlják ezeket, és olyan „színesek és szagosak”, hogy nehéz nem érdeklődni irántuk – mondta el Király Orsolya, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet adjunktusa, aki Molnár Ambrus lelkipásztor beszélgetőpartnere volt a Világ/Nézet legutóbbi részében.
A templom felépülése bizonyság Isten hatalmáról és munkálkodásáról ott, ahol a katonákat fegyverforgatásra tanítják, és arról, hogy Istenünk ebben a környezetben is jelen van, ügye van – mondja Dudás Ferenc százados, a Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár református tábori lelkésze a hódmezővásárhelyi Hunyadi-kápolnáról.
Sokat olvashatunk manapság a mesterséges intelligenciáról és a ChatGPT-ről. Jézus-szimulátorral és olyan vallási irányzattal is találkozhatunk az interneten, amely szerint Jézus a mesterséges intelligenciával jön el. A sokszor hajmeresztő történések, új etikai dilemmák között vajon vannak-e biblikus válaszaink, amelyek mentén világíthatunk? Ballagi Áron, a Széchenyi István Egyetem Automatizálási és Mechatronikai Tanszékének docense, a győri gyülekezet presbitere szerint csak a környezet változik, ha szeretettel, nyitott szívvel, bölcsességgel viseltetünk mások iránt, akkor majdnem mindegy, milyen gépek vesznek körül bennünket.