Tizenhét éves püspöki szolgálatom alatt a legnagyobb ajándék a Kárpát-medencei Magyar Református Egyház létrejötte volt 2009-ben, amely aztán magához ölelte az európai és a tengerentúli magyar református testvéreket is. Ez a közösség élő: azóta is rendszeresen találkozunk, és megtapasztaljuk, milyen nagy szükségünk van egymásra. Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnökének gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Böszörményi-Nagy Gergely legújabb könyve, A mindenség algoritmusa nem a jövő technológiájáról, hanem a múltból fakadó emberi bölcsességről szól. A Protestáns Újságírók Szövetségének májusi klubestjén Nagy Katalin műsorvezetővel hitről, szépségről, honvédelemről beszélgettek, de szó volt arról is, hogy a világ értelmes és rendezett, ha van szemünk és bátorságunk azt meglátni.
A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek intézménye a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa Magyarország különdíját vehette át a 28. Múzeumok Majálisán. Az elismerést a Pannonia Reformata Múzeum stratégiai alapú megújításáért, a vallási közösségek kulturális örökségének példaértékű megőrzéséért, továbbá a hit és a liturgia témáinak hagyományt és innovációt egyesítő múzeumi feldolgozásáért kapta.
A szenvedéséről szóló Jézus mellett jól elbeszélgetünk arról, melyikünk a nagyobb. Vagy a szenvedő Krisztust látva vigadunk, kockát dobva eljátsszuk az Úr köntösét, sorsot vetünk: a kocka el van vetve, mi pedig fel vagyunk dobva. Vagy kigúnyoljuk a szenvedés valóságát és eljátsszuk, hogy egy megvert embert megkoronázunk tövissel, majd elégedetten szemléljük művünket. Barnóczki Anita lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Nyolcvan éve ért véget a második világháború Európában, de Magyarországnak nem hozott valódi felszabadulást – az egyik megszállást a másik követte. A református egyház eközben a romjaiból próbált újjáépülni. Ravasz László püspök 1945-ös jelentésében nemcsak a gazdasági és erkölcsi pusztulásról, hanem az isteni gondviselésbe vetett reményről is tanúságot tett.
Annyi mindent kaptunk teremtő Urunktól, amin keresztül megcsillanhat, felragyoghat az ő csodálatos lénye, áttetszhet „arca” – mindazokon át, amik istenképűségünk részletei. Képesek vagyunk alkotni, gondozni, érezni, adni és legfőképpen szeretni. Anyának lenni ilyen ajándék! Sokan egyenesen azt állítják, leginkább az anyai szeretet hasonlít vagy emlékeztet Isten szeretetére.
A magyar református egységnaphoz kapcsolódó gálaműsort rendeztek 2025. május 23-án a debreceni Kölcsey Központban. Az összművészeti program zsoltárokkal, egyházi énekekkel, tánccal és versekkel mutatta be a református kultúra sokszínűségét. A műsort a keresztyén ünnepek jegyében állította össze Katona Gábor rendező, koreográfus.
Vajon szorongónak születünk, vagy a körülményeink, esetleg életmódunk tesz azzá? Hogyan segíthetjük ítéletmentesen, bibliai alapokon gyülekezeteink mentálisan küzdő fiataljait? Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológust a modern népbetegségről, a szorongásról kérdeztük.
Mit kezd a vezető a megtöretéssel? Hogyan válik a krízis formáló erővé, és mikor kezdődik a valódi helyreállás? Szolgálat, bűnvallás, kegyelem, közösség és újrakezdés – ezek a kulcsszavai annak az útnak, amelyről Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke beszél a megállás, az újragondolás és az irányváltás fényében. Az elmúlt év megrendülései után nemcsak külső fordulatra, hanem befelé figyelésre is szükség volt, és ebből a folyamatból születhetett meg valami új: helyesebb látás, mélyebb kapcsolódás és letisztultabb szolgálat.
Major Ádám mindössze kilencéves, de nap mint nap megküzd az életéért. A gyógyíthatatlan Duchenne-féle izomdisztrófia nemcsak a kisfiú, hanem az egész család életét gyökerestül felforgatta és mindörökre megváltoztatta. Hároméves korában az önfeledt gyermekkort felváltották a kórházi kezelések, a gyógytorna és a folyamatos harc a betegséggel. Szülei minden mozdulatában ott rejlik a féltés, az erő és a remény. Gyűjtésbe kezdtek, hogy a gyereküknek esélye legyen nemcsak túlélni, hanem felnőni is. Az élet reménysugarát az Elevidys nevű génterápiás készítmény jelentheti, ennek ára azonban meghaladja az egymilliárd forintot.
Ritkán látni őket egy időben, egy helyen. Pedig miközben mind a négyen vezetik, koordinálják az egyházkerületüket, szinte naponta egyeztetnek és hetente találkoznak, hogy közösen tegyenek a református egyházért. Az együttműködés természetes velejárója az ellentét, de az egyet nem értéseket is egységben, egymásnak engedve igyekeznek feloldani. Közösen készülnek az egységnapra, amelyet nemcsak közösségben, egyházvezetőként, de „egyszerű” Krisztus-hívőként is szeretnék megélni. Steinbach József dunántúli, Balog Zoltán dunamelléki, Fekete Károly tiszántúli és Barna Sándor tiszáninneni püspökkel beszélgettünk.
A mai Törökország területén fekvő, ókori Nikaia városában (ma İznik) hívta össze Nagy Konstantin ezerhétszáz éve, Kr. u. 325-ben – felismerve a vallási széthúzás politikai kockázatait – a keresztyén egyház püspökeit az első egyetemes zsinatra. A Római Birodalom császára, Hosius, Córdoba püspöke (aki I. Szilveszter pápa távollétében képviselte az egyházfőt) és a több száz – főleg keleti – egyházatya jelenlétében zajló tanácskozás közel két hónapig tartott.
Nincs még egy olyan, általános és középiskolás korosztálynak szóló vetélkedő az országban, amelyet egyház szervez evangéliumi légkörben zömében cigány tanulóknak, akik kizárólag roma irodalmi műveket adnak elő. A Református Szeretetszolgálat Testvéri Szolgálat és Cigánymissziója évek óta ezt kínálja Aranyhíd elnevezésű vers- és prózamondó versenyével.
Az ördögűzés, az ördögtől való megszállottság mindig is érdekelte az embereket. Ezeknek a kifejezéseknek manapság is van alapja, és párhuzamba hozhatók-e a pszichiátriai zavarokkal? Sisakné Páll Klára szerint a mentális problémákkal küzdő embereknek is szükségük van Isten szeretetére, ezért szolgál közöttük több mint húsz éve, Szentgotthárdon. Egy nem hétköznapi szolgálat nyomában jártunk.
Mit értünk önfenntartás alatt? Milyen bevételei vannak az egyháznak? Hogyan tart fenn intézményt egy gyülekezet? A többi között ezekről a kérdésekről is szólt a Pénz és egyház címmel rendezett előadás-sorozat a Károli Gáspár Református Egyetemen. A Hittudományi Kar Gyakorlati Teológiai Kutatóintézete által szervezett eseményen a résztvevők négy délután, hétfőtől csütörtökig három-három előadáson vehettek részt. Mi csütörtökön látogattunk el az egyetem dísztermébe, amikor Csűrös András gyömrői lelkipásztor, Balog Zoltán dunamelléki püspök és Literáty Zoltán érdligeti lelkipásztor, a hittudományi kar dékánja beszéltek az egyházi és gyülekezeti valóságról a pénzügyek területén.
A Beregi kör nem csupán egy kerékpárút, hanem meghívás egy kulturális utazásra. A Tiszántúli Református Egyházkerület kezdeményezésére 2009-ben kialakított útvonal templomokat, emlékhelyeket és a vidék történeteit fűzi fel egy kerékpároskörre, amely 2024-ben elnyerte az Év Kerékpárútja címet. Idén tavasszal mi is kipróbáltuk, milyen végigtekerni ezen a csodálatos tájon.
Minden eddiginél sokszínűbb programokkal várja idén a művészetkedvelőket a XX. Református Zenei Fesztivál Budapest belvárosának különböző helyszínein. A május végi jubileumi programsorozat kihagyhatatlan eseményeiről és a fesztivál céljairól Tóth Endre művészeti vezetővel beszélgettünk.
Az összetartozás megélését, erősítését szolgáló egységnap ország- és generációs határokon átnyúlva gyűjti egybe a magyar reformátusokat. A fiatal hívők egyházkapcsolatáról az ifjúsági program szervezőit, Gulyás Dórát, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Ifjúsági Osztálya vezetőhelyettesét és Püski Gábort, a Debrecen-Nagytemplomi Egyházközség ifjúsági lelkipásztorát kérdeztük.