Több mint két és fél évszázados múlt, élő közösség és hitből építkező jövőkép – ezt testesíti meg a nagydorogi református gyülekezet. Surányi Réti Katalin lelkipásztor és a közösség presbiterei a lelki megújulást tartják a legfontosabbnak, miközben a nehézségek ellenére példaértékű összefogással őrzik hitük örökségét. Pünkösd ünnepére csendes imádsággal, személyes tanúságtételekkel és közösségi készüléssel hangolódnak, újra és újra megélve a Szentlélek jelenlétét.
Valami mélyen megváltozott a világban – és talán bennünk is. Ma már nem az a kérdés, hogyan magyarázzuk el az egyházat a világnak, hanem az, hogyan magyarázzuk el a világot az egyháznak – figyelmeztet Carl R. Trueman A modern én felemelkedése és diadala című könyvében. De vajon felismeri-e az egyház, milyen korban él? És képes-e megszólalni – hitelesen és hűségesen – ebben az identitásában megingatott, önmagát kereső világban? Trueman szellemtörténeti elemzése nyomán Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnöke segít eligazodni a jelenkor szellemi és lelki küzdelmeiben – azokban a folyamatokban, amelyek az egyházat is formálják.
Budapest legnagyobb ingyenes zenei programjává nőtte ki magát az idén húszesztendős Református zenei fesztivál. A háromnapos rendezvényen a kultúra megannyi ága találkozik: komoly- és könnyűzene, irodalmi és művészeti előadások, gyermekprogramok, vezetett városnéző túra, énekes-fáklyás felvonulás.
Mi a köze a bögrének és a pünkösdnek egymáshoz? A válasz Gál Álmos fazekasnál található, aki önmagát Isten kezében leginkább bögreként tudja elképzelni, ami mindig kapható egy hosszú kávéra. Művészlelkének éppúgy szüksége van a reggeli áhítatra, mint az Istennel, Istenről való elmélkedésre. Ahogy a gyermekei őhozzá, ő is gyakran betér az Úr műhelyébe egy ölelésre... Na de hogyan? Erre voltunk kíváncsiak mi is Debrecenben, a Föld sója kerámiaműhelyben, ahol a korong mellett beszélgettünk Gál Álmossal.
Mi vezetett a történelmi Magyarország szétdarabolásához az első világháborút követően? Elkerülhető lett volna-e ekkora nemzeti tragédia? Erről beszélgetünk Makkai Béla történésszel a Nemzeti Összetartozás Napján.
Amikor több száz ember együtt énekel Isten dicsőségére, valami különleges történik. A Református Énekek koncert idén is lelki találkozássá válik, a közös éneklés ünnepévé. A 2025. június 7-i rendezvényről Zila Gábort, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetőjét, az est főszervezőjét kérdeztem.
A június legtöbbeknek a vakáció ígéretét hordozza, a tizenkettedikesek életében viszont ez a szóbeli érettségi vizsgákra tanulás időszaka. Ebben a cipőben jár Fűrész Viktória is, a Tatai Református Gimnázium végzős tanulója, leendő teológa, akit a középszintű hittanérettségire készüléséről kérdeztünk.
Az immár hagyománnyá vált református zenei fesztivál idén huszadik alkalommal töltötte meg Ferencváros szívét református kultúrával, énekkel és közösségi élményekkel. A Református Közéleti és Kulturális Alapítvány által szervezett háromnapos rendezvénysorozat hét helyszínen mintegy ötven programmal hívta az érdeklődőket. A záró istentiszteleten Zila Péter református lelkipásztor hirdette az Igét.
Az egységnap az elszakított nemzetrészek gyülekezeteinek legnagyobb ünnepe – fogalmazta meg hitvallását Farkas László, a Kolozsvár-Írisztelepi Református Egyházközség lelkipásztora. Szépapákig visszavezetett családfája ékesen példázza, hogy a magyar, a székely, a kun és a horvát ősök jellemvonásait máig ható lenyomatként a szívükbe kódolta Isten. Az egységnap előtt beszélgettünk az anyaországhoz – mind családja, mind a testvérgyülekezetek révén – szorosan kötődő lelkipásztorral.
Rejtett helyek, megindító beszélgetések, zenék és vidám pillanatok jellemezték a XX. Református Zenei Fesztivál második napját. A Bakáts tértől a Kálvin téri templomig számtalan koncert és program várta az érdeklődőket. Fellépett többek között Vecsei H. Miklós, a Talamba, Grecsó Krisztián és Beck Zoltán is. Egy percig sem lehetett unatkozni – a nap élményekkel telt meg.
Osváth Richárd kerekesszékes vívó, paralimpiai ezüstérmes és hitvalló református ember élete a sport és a hit határán bontakozik ki. Az első képes Bibliájával kezdődött el valami benne. Gyermekkorától kezdve kapcsolatban volt Istennel, mégis egy térdsérülés kellett ahhoz, hogy végleg visszataláljon hozzá.
– Olyanok ezek a szerepek, mint két tükör. Az egyikben, a színháziban, látom, hogyan működik az emberi természet, a dráma. A másikban, az életszerepeimben keresem a természetfelettit, a végtelent, a feloldozást – magyarázza a református Kiss Gergely Máté Jászai Mari-díjas színész, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagja. Szerepeiről, szolgálatairól, családjáról az olvasóknak is üzenve beszélt.
Madárcsicsergés, kellemes zene és gyerekkacaj a nyüzsgő város szívében – ilyen hangulatban telt május 30-án a XX. Református Zenei Fesztivál első napja.
Az Erdélyi Gyülekezet és a Református Fiatalok Szövetsége imaközösségbe hív minden Krisztus-követőt, és imaláncot hirdet az egész Kárpát-medencére kiterjedően a békéért.
Összefér a népzene a zsoltárokkal? Színpadra állíthatók-e a népdalok? Mit tanulhatunk a hagyományos paraszti kultúrától? A népzene jelenét-jövőjét firtató kérdéseinkre Tímár Sára énekesnő válaszolt, megosztva hitre jutásának kacskaringós történetét is: – Hosszú ideig mindenkinek meg akartam felelni, hogy elismerjék, szeressék a munkásságomat. Ma már tudatosan figyelek arra, hogy ne ez motiváljon, hanem a saját értékrendemet képviselve zenéljek – hangsúlyozta.
Egyre fiatalabb korban találkoznak a gyerekek pornográf tartalmakkal, sokan már 11–12 évesen. Magyarországon másfélszer annyian néznek hetente pornót, mint Netflixet. De vajon értjük, milyen mély hatással van ez a jelenség a fiatalok fejlődésére, kapcsolataira, hitére?
Európa tudatosan vállalt szellemi értékrendje és világnézete jelentős változáson ment át az elmúlt évszázadokban. Napjaink alapértékei – az emberi méltóság, az egyenlőség vagy a gyengék védelme – immár vallástól függetlenül, általános erkölcsi normaként jelennek meg a közgondolkodásban. Ez a véleménycikk arra keresi a választ, hogy történelmileg honnan erednek ezek az értékek, és milyen szerepet játszott a keresztyénség a kialakulásukban, elterjedésükben, miért éppen ezek váltak a nyugati kultúra meghatározó normáivá.
Megtöltötték a Szent István teret Miskolcon a tiszáninneni egyházkerület utcai evangelizációs rendezvényére látogatók. A H2Ő – Az élet vize nevű rendezvény célja lámpásként világítani a városban, megmutatni a református közösségek jelenlétét és szeretetszolgálatát, megszólítani a lelki szomjúságukra választ keresőket. Valódi közösséggel várták a járókelőket egy korty élő vízre – lelki és fizikai értelemben is.
Tizenhét éves püspöki szolgálatom alatt a legnagyobb ajándék a Kárpát-medencei Magyar Református Egyház létrejötte volt 2009-ben, amely aztán magához ölelte az európai és a tengerentúli magyar református testvéreket is. Ez a közösség élő: azóta is rendszeresen találkozunk, és megtapasztaljuk, milyen nagy szükségünk van egymásra. Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnökének gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Böszörményi-Nagy Gergely legújabb könyve, A mindenség algoritmusa nem a jövő technológiájáról, hanem a múltból fakadó emberi bölcsességről szól. A Protestáns Újságírók Szövetségének májusi klubestjén Nagy Katalin műsorvezetővel hitről, szépségről, honvédelemről beszélgettek, de szó volt arról is, hogy a világ értelmes és rendezett, ha van szemünk és bátorságunk azt meglátni.