Harminchárom éve, a rendszerváltás idején, naiv optimizmussal néztünk a jövő elé. Mi Közép-Európában az atlanti és európai intézményekben láttuk ennek a szép jövőnek a beteljesedését. 2023 adventjében túl vagyunk már sok illúzión, ma már látjuk az oly nagyszerűnek képzelt európai és globális intézmények árnyoldalát. Meg kell tapasztalnunk a körülöttünk levő sötétséget ahhoz, hogy megnyíljanak lelki szemeink, és esélyünk legyen az igazat is látni, nem csak a valódit. Dézsi Csaba, a Melbourne-i Magyar Református Gyülekezet lelkipásztorának gondolatai.
Feltűnik egy különös csillag az égen... Ki veszi észre, érdekel-e valakit? Az az igazság, hogy a sok tennivalónk miatt nincs időnk az eget bámulni. Egy meteorraj érkezése a légkörbe felkeltheti kicsit az érdeklődésünket, de igazán fontos dolgokat nem gondolnánk, hogy csillagok fognak nekünk jelezni. Pár mágus azonban egy messzi, keleti országban felfigyel az égi jelenségre. Valami oknál fogva ezek az emberek meg tudnak állni az élet forgatagában. Eljutnak arra a felismerésre, hogy most olyan esemény történik, amiért érdemes félretenni mindent. Szénási Tamás lelkipásztor, hivatásos tűzoltó gondolatai.
Barack, hordó, zsinat – mi a közös bennük? – olvashatnánk egy műveltségi társasjáték vagy egy keresztrejtvény kérdéseként is. Bár bizonyára a legtöbb olvasónk tudja a választ, leírom: Gönc. A korábbi vármegyeszékhely és kereskedelmi központ számos történelmi esemény helyszíne volt. A reformátusoknak különösen is meghatározó: itt fordította le magyar nyelvre a teljes Bibliát Károlyi Gáspár, illetve itt tartott zsinatot 1566-ban az akkor formálódó református egyház, és fogadta el Kálvin genfi kátéját, valamint foglalt állást a helvét irányú reformáció tanai mellett. Gönc református öröksége megkérdőjelezhetetlen, itt szolgálni kiváltság.
„A karácsonyi eseménynek leér a lába a földre. Odaér hozzánk, hiszen mi, emberek adunk szállást a Kisjézusnak. Ő angyalseregek felett rendelkezhetne, mégis lemond róluk, hogy egy legyen közülünk” – írta Balog Zoltán a Magyar Nemzet napilapban megjelent, A keresztény hit mindig mégis hit című karácsonyi cikkében.
Kreatív, szeretetteljes, nyitott a budai református gyülekezet, ahol arra törekednek, hogy a ma emberét azon a nyelven szólítsák meg, amelyet megért. Templomukat a következő generációnak újították fel, miközben az egyházközség bevételének tizedét diakóniai célokra fordítják. A Szilágyi Dezső téren karácsony első napján, hétfőn délelőtt 11 órától Balog Zoltán hirdeti az Igét, az istentiszteletet a Duna televízió közvetíti.
Gyerekkorom karácsonyaira, a közös imádkozásokra, éneklésekre és a szerény kis ajándékok adta örömre visszagondolva – például egy 1955-ben, négyéves koromban kapott, régóta vágyva vágyott, piros-fehér pöttyös labdára emlékezve – felidézem magamban első éveim nagyon különböző fenyőfáit is. Petrőczi Éva írása a Reformátusok Lapjából.
Azok, amikre mi vágyakozunk, csupán ennek a földi létnek az értékei, nem pedig Istenéi. Mindaz, ami számunkra fontos, Isten előtt mulandó, ideig való hiábavalóságai ennek a világnak, s közben nem látjuk azt, ami fontos és igazi érték. Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület lelkészi főjegyzőjének írása a Reformátusok Lapjából.
A Bibliában számtalan jövendölés olvasható a Megváltóról. A Szentírás tele van próféciákkal, amelyekben a keresztyének megbíznak, és az életüket alapozzák rájuk. Szerepelnek zsoltárainkban és dicséreteinkben. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke meggyőződéssel vallja, hogy hitünk nem emberi elgondolásokon, hanem a Mindenható megbízható kijelentésein alapul.
Angyali kórus üdvözli Krisztus megjelenését és hatalmát. Ízelítő az elkövetkezendőkből – Lk 2,13–14. Az ég, amely eddig csillagoktól volt fényes, most angyalarcokkal van tele. A láthatatlanból egyre több tűnik fel, betöltik az eget, mert ott akarnak lenni, ahol ő van, az angyalok királya, az emberek megmentője, a világmindenség legfontosabb személye, Jézus, a testté lett Isten Fia, és ez nem botránkozás és nem bolondság, ez a valóság.
„Karácsonykor Isten magából ad, magát adja: abban a kisgyermekben, fiúban, aki Betlehemben született. Ebből az életből, halálból és új életből lesz békesség a világban és bennünk. Akkor, ha az ő életében meglátjuk az igaz emberséget, s az magához vonz bennünket” – Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének karácsonyi gondolatai.
Isten világossága Jézus Krisztusban olyan naptámadattá lett (Lk 1,78), amelybe beletekinthetünk, akire rátekinthetünk, és aki által életünket beragyogja az Isten világossága. Jézus Krisztus ilyen értelemben a Világ Világossága. Jézus Krisztus ugyanakkor ránk mutat: ti vagytok a világ világossága. Steinbach József püspök gondolatai advent negyedik vasárnapjára.
Az emberek többségének a karácsony a várakozásról, az ünneplésről, a családról, a szeretetről szól. Vannak azonban olyanok, akik a szentestén is szolgálnak. A rendőrök, tűzoltók, orvosok vagy a lelkészek ilyenkor is a bensőséges családi együttlét helyett a közösségért dolgoznak. Utóbbiak a kis családjuk mellett a gyülekezeti „nagy családban” is helytállnak, fontos feladatokat végeznek. Hogyan élik ezt meg a hozzátartozók, a lelkészfeleségek és a gyerekek?
Az adventben és a karácsonyban azt tapasztaljuk meg, hogy az Isten ad. Azonban csak úgy lehet teljes a hitünk, ha mi is mondjuk Mária szavaival: „Történjék velem a te beszéded szerint!” Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének írása.
Ha valaki szilveszteri összejövetelről hall, akkor valószínűleg pezsgős, sült malacos, tűzijátékos esemény jelenik meg a gondolataiban. Ennél természetesen sokkal összefogottabb, rendezettebb közösségi és lelki alkalmat készítünk, ahol azért az elcsendesedés mellett jut hely a szórakozásnak – mondja Bölcsföldi András lelkipásztor, aki először szervez óévbúcsúztatót a balatonszárszói SDG Konferencia-központban.
Fordítva mondom címmel jelent meg Bogárdi Szabó István volt dunamelléki püspök, a Zsinat korábbi lelkészi elnökének könyve 2007 és 2023 közötti rádiós beszédeiből a Dunamelléki Református Egyházkerület gondozásában.
Kedves ünneplésre gyűltek össze Budapesten, a Hold utcai református templomban a „bárkások”. Gyerekek és felnőttek közös koncerttel emlékeztek meg Jézus születésnapjáról. A szervezők célja az volt, hogy kötetlen örömben lehessenek újra közösségben a Bárka táborosok így évközben is.
A keresztyén szabadságot koronként és kultúránként más és más fenyegetések érték. Bár mindig megőrzi a korábbi tartalmat is, koronként képes újakkal kiegészülni azzal, ahogyan ezekre reagál – írja Badacsonyi Zoltán, egyházunk Zsinati Hivatalának jogi osztályát vezető testvérünk a keresztyén szabadságról és ennek történelmi megjelenéseiről megfogalmazott gondolataiban.
Eldöntötte, hogy világosságot küld oda, ahol sötétség van. Isten ugyanis szereti a bűnös embert, de a bűnt, a sötétséget gyűlöli, s a szeretetével meg akar menteni attól, ami elválaszt tőle, ami halálunkat okozza, hogy életünk legyen és világosságban járjunk! Vas Zoltán írása a Reformátusok Lapjából.
Keresztelő János az Ószövetség utolsó prófétája, előtte négyszáz évig nem szólt az isteni kijelentés. Hatalmas felelősség nyomta a vállát, hiszen a Messiás kortársaként arról prófétált, aki már megszületett, hogy elvegye a világ bűneit. Weberné Zsikai Mária írása a Reformátusok Lapjából.
A lelkipásztor hivatása elválaszthatatlanul kapcsolódik a nyájára vigyázó juhpásztor bibliai metaforájához, hiszen ugyanúgy feladatuk a nyáj védelmezése, táplálása, vezetése és számos gyakorlati nehézség megoldása. Rájuk, lelkipásztorainkra és szolgálatukra irányult a figyelem 2023-ban, a lelkipásztori hivatás évében. Gér András zsinati tanácsos több munkacsoport tagjaként dolgozott a program sikeréért.