„Imádsággal gondolunk minden gyülekezetre, lelkipásztorra, gondnokra, szolgálóra, munkatársra, akik segítenek ebben a veszélyhelyzetben. Az Úr ad nekünk erőt, ő a mi erős várunk, ő a mi oltalmunk.”
A lelkipásztor szeptember 7-én, 93 esztendős korában tért haza Teremtőjéhez. Temetése szeptember 28-án, szombaton 11 órakor lesz a balatonlellei régi temetőben.
Az egyháznak folyamatosan meg kell újulnia, ahogy Kálvin János mondta: „semper reformanda”, szabadon fordítva: örök reformáció. Naponként el kell köteleznünk magunkat az Úristen mellett – vallja Barna Sándor lelkipásztor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület újonnan megválasztott vezetője. A püspök elsősorban az egyházkerület és a gyülekezetek lelki életének erősítését tartja fontosnak, ezért folytatni szeretné a megkezdett munkát.
Szervezője, vezetője volt a rendszerváltozás utáni első református óvodák egyikének. Az interjúban színarany hittapasztalatokat, gyermeknevelési látásmódot is átvehetünk Zila Péterné óvodapedagógustól.
Magyarországon az idei tanévtől korlátozzák az iskolai mobiltelefon-használatot. A mobiltelefonok és egyéb okoseszközök a mindennapjaink meghatározó részévé váltak, és elmondható, hogy egyre fiatalabb kortól kialakul egyfajta függőség vagy kötődés ezekhez a készülékekhez. Ki lehet kialakítani egy egészséges egyensúlyt velük kapcsolatban? Milyen gyakorlatok, megoldások segítségével válhatnak a fiatalok tudatos felhasználóvá? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ Bárdi Árpáddal, a Református Pedagógiai Intézet igazgatójával és Ablonczy Áron lelkipásztorral, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Ifjúsági Osztályának a vezetőjével.
A Magas-Bakony központjában, a hétezer lakost számláló kisvárosban, Zircen lehettünk tanúi a Dunántúli Református Egyházkerület egyik legsikeresebb gyülekezetplántálásának. Aktív, életerős eklézsia nőtt ki az egykori szórványból. Befogadó, egymást számontartó közösség épült a hajdani bányavárosban a reformátusokból, akik 2008-tól missziói, majd tíz év után önálló egyházközséggé váltak.
Ha a reformáció történetére gondolunk, elsőként Martin Luther jut eszünkbe. Az ő teológiájának rendszerezése azonban barátjára, Philipp Melanchthonra hárult, aki huszonegy évesen már a Wittenbergi Egyetem tanáraként tartotta népszerű előadásait. A nagy tudású német teológus munkássága sokáig meghatározó maradt, ismertsége azonban Lutheré mellett elhalványult, az utókor szemében is.
A keresztyén ember (is) újra és újra etikai döntéshelyzetbe kerül. Lehet-e ezekben a helyzetekben a Szentírás szava perdöntő? A válasz egyértelműen igen, bár nem mindenki ért ezzel egyet. Tény, hogy az Újszövetségben – maga Jézus is (Mt 19,4–6) – kézenfekvő módon érveltek az Ószövetséggel etikai kérdésekben, és ez történt az egyház későbbi évszázadaiban is, kiterjesztve a hivatkozást az egész Szentírásra. Ahol a Bibliát teljes egészében Isten kijelentésének tartják, ma is vitán felül áll, hogy mind a regula fidei, mind a regula morum, azaz hit- és erkölcsi kérdésekben egyaránt az a perdöntő, ami „írva van”.
Akárcsak a művészek, a lelkészek is a lélek hangszerén játszanak, kettejük között pedig talán több is a hasonlóság, mint azt elsőre gondolnánk. Sorozatunkban lelkipásztorainkat kérdezzük művészeti élményeikről, szokásaikról, tevékenységeikről, számukra kedves alkotókról, általában a művészetekhez való viszonyukról. Bölcsföldi András portréja.
Az idei, a Református Szeretetszolgálat és az Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány szakembereinek közös szervezésében megvalósult Erőforrás 2024 felzárkózási napokon a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapott az oktatás kérdése. A Pécsett rendezett konferencia résztvevői a református egyház karitatív és missziós erőfeszítéseit, köznevelési,
hátránykompenzációs erőfeszítéseit az Ormánság elöregedő, illetve kicserélődött népességű településein tanulmányozhatták.
A miskolci reformátusok úgy tartják, hogy négyszázhetven éve léptek őseik egyértelműen a reformáció útjára. Erről ünnepségen meg is emlékezett a Miskolc-Avasi Református Egyházközség a nyár közepén. Végigjárva a változó idő elmúlt évtizedeit arra jutottam, hogy az emlékezés kultúrája egy-egy közösség egészséges voltának egyik fokmérője. Dienes Dénes lelkipásztor írása a Reformátusok Lapjából.
A gyülekezetek holdudvarában lévő rászorulóknak is előnyös, hogy kormánydöntés alapján helyreáll a közfoglalkoztatás korábbi gyakorlata. Vagyis: fél év helyett újra egész éves ciklusokra szerződhet a résztvevőkkel a foglalkoztató – esetünkben a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány. Szögi Andreától, az alapítvány HR-irodájának vezetőjétől kértünk felvilágosítást az idevágó lehetőségekről.
Áldás együtt, közösen menni Krisztushoz, a Mesterhez szülőnek, gyermeknek, tantestületnek, gyülekezetnek és egyháznak. A mi Krisztusunk olyan hős, aki ismer győzelmeket és vereségeket, gyengeségeket és hatalmakat, árulókat és hősködőket, megszállottakat és kezelhetetleneket.
A szerelem nem válogat, nem néz vallást, foglalkozást, helyszínt és időt, egyszer csak lángra lobban. Így lobbant lángra Tarr Csaba lelkipásztor szívében is a szerelem szikrája, de sokat kellett harcolnia azért, hogy végül a családi tűzhelyt melegítse az idővel tűzzé váló érzelem. Istenre hagyatkozás, elengedés, visszautasított lánykérés és a házasság legnagyobb drámája is szerepel Ferenczy Erzsébet Annával íródó közös történetükben, amelyet most olvasóink is megismerhetnek.
A magyar reformátusság napjainkig az ő zsoltároskönyvét használja Los Angelestől Melbourne-ig, vasárnaponként az ő átköltéseit énekli. Példátlan, hogy zsoltárai a magyar vallási életet és a magyar irodalmat ennyire áthatják 1607-től egészen a jelenkorig! – emelte ki a ma 450 éve született Szenczi Molnár Albert munkásságával kapcsolatban Imre Mihály debreceni irodalomtörténész, reformációkutató.
„Száz ötlet kapcsolatmélyítő beszélgetésekhez és randikhoz” – olvasható Mihalec Gábor párterapeuta, a népszerű Gyűrű-kúra szerzőjének PÁR-percek kártyacsomagján. A cím fején találta a szöget, pár perce talán minden házastársnak akad egymásra a hétköznapokban. Ha nem máskor hát, elalvás előtt!
A Tiszáninneni Református Egyházkerület hívására lelkipásztorok és családjaik találkoztak 2024. augusztus 27-én. A nyár végi közös elcsendesedésnek, kötetlen beszélgetésnek a Kazincbarcika-Felsői Református Egyházközség adott otthont.
A XIX. században irodalmi alkotóink folytatták az ősi mondavilág – még a XVI. században elkezdett – feldolgozását. Kimeríthetetlen mennyiségű témalehetőséget vett birtokba irodalmunk. Arany János a csodaszarvashoz kötődő mondákat irodalmunk klasszikusai közé emelte. A Toldi szerelme IX. fejezetében a szakadékba zuhant szarvas nyomán találnak a karlsbadi fürdő forrására. A mondák világában élő hősök így irodalmi alakokká váltak. A reformkor nagy alkotó triásza: Petőfi Sándor, Arany János és Tompa Mihály műveinek a népregék és mondák állandó ihletői.
Megrázó őszinteséggel beszélt félelméről Szabó Konrád Sándor tiszafüredi lelkipásztor: arról, hogy lesz-e elég erős hite idős korára ahhoz, hogy ne bánja meg a családja helyett a szolgálatnak szentelt időt. Mégis azt mondja, gyerekkora óta református lelkész akart lenni, és ahogyan hazáját, úgy a hivatását sem hagyná el soha. Erről is mesélt, miközben két keréken, vízen és szárazföldön bejártuk vele Tiszafüredet és sorra vettük a környék református turisztikai látványosságait.
Néhány nappal hetvenedik születésnapja után, hétfőn este elhunyt Mihályi Győző, Jászai Mari-díjas színművész – közölte a József Attila Színház kedden a Magyar Távirati Irodával.