Egyházunk

Hírek

250210_gályarab_ZFB_zelenka

Mártíremlékezet és megbékélés

A gályarab prédikátorok emlékezete egyszerre protestáns mártírtörténet és az ökumenikus közeledés jelképe. A szabadítás 350. évfordulója alkalmából rendeztek konferenciát február 11-én Debrecenben, amely a történelmi emlékezet, a hitbeli helytállás és a felekezetek közötti párbeszéd kérdéseit állítja a középpontba. Az évforduló kapcsán Pusztai Gábor egyetemi docenssel és Baráth Béla Leventével, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorával beszélgettünk a gályarab prédikátorok történetének mai jelentőségéről.

Tovább a cikkhez
Kovács Endre György imádság éve sebestyén lászló

Legyen tér bennünk Isten számára

Ez a tematikus év alkalmat adhat arra, hogy mi, reformátusok tudatosabban keressük a lelki megéledés, a hitbeli növekedés útját – ad hangot meggyőződésének Kovács Endre György lelkiségi teológus, aki két szálon kapcsolódik a Magyarországi Református Egyház (MRE) által meghirdetett imádság évéhez. Egyrészt közreműködött az MRE Missziói Szolgálata által kiadott, (Szela.) című imádságos napló összeállításában, szerkesztésében, másrészt a „Ti azért így imádkozzatok!” című kötetét – amely protestáns, katolikus és görögkatolikus közös kiadásban januárban újra megjelent – a Missziói Szolgálat jó szívvel ajánlja inspiráló olvasmányként egyéni és közösségi imaéletünk megújításához.

Tovább a cikkhez

További hírek

Segédeszköz vagy szellemi pótlék? A mesterséges intelligencia helye a református közösségekben

A mesterséges intelligencia ma már nemcsak a munka, az oktatás, a tanulás vagy a mindennapi ügyintézés világát alakítja át, hanem egyre inkább megjelenik az egyházi és gyülekezeti közösségek életében is. De hol lehet valódi segítség, és hol kezdődik az a határ, ahol az eszköz már nem támogat, hanem helyettesíteni akarja az embert? Csáki-Hatalovics Gyula Balázs, a Károli Gáspár Református Egyetem kancellárja szerint a mesterséges intelligencia akkor lehet hasznos, ha tudatosan és felkészülten használjuk. Az oktatásban, a szervezésben és a kommunikációban sokat segíthet, a személyes felelősséget, a kritikus gondolkodást és a lelki-szellemi hitelességet azonban nem helyettesítheti.

Egy csipetnyi méltányosságot a történelmi egyházaknak!

Néhány héttel a szavazás után – a jövőbe tekintés mellett – az egyházban lelkészek és gyülekezeti tagok is foglalkoznak az országgyűlési választások eredményének okával, okaival. Ezekben a diskurzusokban rendre felmerül esetleges tényezőként az állam és az egyházak kapcsolata. Köntös László volt dunántúli főjegyző, a Dunántúli Református Egyházkerület kommunikációs vezetőjének gondolatai.

„Isten bennünket közösségre hívott el”

A sydney-i Szent Erzsébet Otthon idős lakóinál szolgált április 29-én Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, aki az Ausztráliai Magyar Református Egyház fennállásának 76. évfordulója alkalmából érkezett Ausztráliába. A Kárpát-medencei és diaszpórában működő magyar ajkú református közösségeket összefogó Magyar Református Egyházhoz egy éve csatlakoztak az ausztráliai reformátusok. A látogatás célja a köszönetnyilvánítás, egyben a személyes kapcsolatok és a közösségek fontosságának megerősítése.

Fordulóban

Néhány napja fenekestől felfordult körülöttünk a világ. A változás, bár nehezen tűnt elképzelhetőnek, mégis a láthatáron volt. Merthogy tudjuk, nagyon jól, hogy az az ország, az a hatalom, politikai vagy kulturális rendszer, netalán egyház, amely meghasonlik önmagával, összeomlik. Az a hatalom pedig, amely az elmúlt másfél évtizedben a keresztyénség értékeire hivatkozva irányította ezt az országot, annak ellenére, hogy tett gesztusokat azok felé, akiknek az értékeire hivatkozott – vagy utóbb: akiket az értékeikre való hivatkozással mint hatalomtechnikai eszközt használt –, mégis meghasonlott önmagával, szembekerült a fennen hangoztatott értékekkel. Nagy Károly Zsolt véleménycikke.

Melbourne-be érkezett Fekete Károly püspök

Az ausztráliai reformátusok meghívására érkezett az országba 2026. április 24-én Fekete Károly tiszántúli püspök. A melbourne-i volt az első magyar református gyülekezet, amelyet az Ausztráliába érkező menekült magyarok 1949-ben alapítottak. Fekete Károly rendkívüli presbiteri ülésen találkozott a gyülekezet elöljáróival, akikkel gyülekezetépítési és missziói kérdésekről folytatott intenzív megbeszélést.

Felavatták Hegedűs Loránt püspök szobrát

Hegedűs Loránt reménység híján is reménységgel hitt az Úrban, mint Ábrahám – erről beszélt április 25-én igei köszöntőjében Steinbach József dunántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a volt dunamelléki püspök, a Zsinat korábbi elnökének állított szobor avatásán a Zsinati Hivatal székháza előtt.

További tartalmak

Videók és galériák

Események