„egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek” 1Pt 1,22–25
22 Tisztítsátok meg lelketeket az igazság iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvérszeretetre, egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek, 23 mint akik nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által. 24 „Mert minden test olyan, mint a fű, és minden dicsősége, mint a mező virága: megszárad a fű, és virága elhull, 25 de az Úr beszéde megmarad örökké.” Ez pedig az a beszéd, amelyet hirdettek nektek.
Bibliaolvasó Kalauz – Kádár Ferenc igemagyarázata
Az apostol egyértelművé teszi, hogy Istenhez tartozásunk, szentté lételünk legfontosabb gyümölcseinek a gyülekezetben, a testvérek közösségében kell megmutatkozniuk. Ezt írja: „egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek” (22). A szeretetet próbáljuk gyakorolni. De vajon kitartóak vagyunk-e benne? És képesek vagyunk-e tiszta szívből, tehát képmutatás nélkül szeretni?
RÉ21 548
Zsoltárdicséret | 166 | Áldj meg minket, Úr Isten, a te jóvoltodból
„Ezt gondoltam magamban: Megpróbálom, milyen az öröm, és élvezem a jót. De kitűnt, hogy ez is hiábavalóság.” Préd 2,1–11
1 Ezt gondoltam magamban: Megpróbálom, milyen az öröm, és élvezem a jót. De kitűnt, hogy ez is hiábavalóság. 2 A nevetésre azt kellett mondanom, hogy esztelenség, az örömre pedig azt, hogy mit sem ér. 3 Majd azt gondoltam ki, hogy borral vidítom magam, de csak úgy, hogy eszemet a bölcsesség vezesse. Oktalan dolgokhoz fogok, hogy meglássam: jó-e az az embereknek, amit véghezvisznek az ég alatt egész életük során. 4 Nagyszerű dolgokat alkottam: házakat építettem, szőlőket ültettem, 5 kerteket és ligeteket létesítettem, és beültettem azokat mindenféle gyümölcsfával. 6 Csináltattam víztárolókat, hogy öntözni lehessen belőlük az erdőben sarjadó fákat. 7 Szereztem szolgákat és szolgálóleányokat, de házamnál született szolgáim is voltak. Marhacsordám és juhnyájam is több volt, mint mindazoknak, akik elődeim voltak Jeruzsálemben. 8 Gyűjtöttem ezüstöt és aranyat is: királyok és tartományok kincsét. Szereztem énekeseket, énekesnőket és ami a férfiakat gyönyörködteti: szép nőket. 9 Naggyá lettem, és felülmúltam mindazokat, akik elődeim voltak Jeruzsálemben. De megmaradt a bölcsességem is. 10 Nem tagadtam meg magamtól semmit, amit megkívánt a szemem. Nem vontam meg szívemtől semmi örömöt, hanem szívből örültem mindannak, amit fáradsággal szereztem, hiszen ez volt a hasznom minden fáradozásomból. 11 De amikor szemügyre vettem minden művemet, amelyet kezemmel alkottam, és fáradozásomat, ahogyan fáradozva dolgoztam, kitűnt, hogy mindaz hiábavalóság és hasztalan erőlködés; nincs semmi haszna a nap alatt.
Az Ige mellett – Karsay Eszter igemagyarázata
(1) „Ezt gondoltam magamban: Megpróbálom, milyen az öröm, és élvezem a jót. De kitűnt, hogy ez is hiábavalóság.” (Préd 2,1–11)
Olyan örömöket próbált ki, amelyek bárkinek hozzáférhetők, az emberekhez hasonlóan belevetette magát az élvezetekbe, de mit sem ért. Meglepő, hogy a nevetést is esztelenségnek tartotta (2), pedig a humor és jókedv jótékony hatásáról nem szabad lemondania senkinek, az okos embernek sem. A bort ízlelgette, de mértékkel, hogy az alkohol ne legyen úrrá az eszén (3). Azután dolgozott, házat, szőlőültetvényt, gyümölcsfákkal beültetett ligetet és erdőt szerzett, még víztározót is építtetett hozzá, amely óriási kincs volt. Szolgákat és szolgálókat szerzett, marhacsodát, juhnyájat mindenkinél többet (4–7), mégsem találta meg alkotásaiban az elégedettséget. Szép nőket tartott, háremre gondolhatunk, ami akkor egy férfi gazdagságát is jelezte. A szerelem gyönyörűségeit élvezte, aranyat és ezüstöt, kincseket gyűjtött. Naggyá lett (8–9). De a vagyon, a szórakozás, még az alkotómunka is viszonylagos élvezetet ad, ha az ember őrzi a bölcsességet a szívében. Rájön, nem ezekben van az élet értelme, a boldogság. Kincs, hírnév, gazdaság, szerelem a milliomos tapasztalata szerint nem elég. „Több az élet.” (Lk 12,23)
