„Mi járatban vagy, Eszter királyné? Mit kívánsz? Még ha országom felét is, megkapod!” Eszt 5
1 Három nap múlva Eszter királynői ruhába öltözött, és megállt a királyi palota belső udvarán, szemben a királyi palotával. A király éppen királyi trónján ült a királyi palotában, szemben a palota bejáratával. 2 Amint meglátta a király, hogy Eszter királyné ott áll az udvaron, kegyelmes volt hozzá, és kinyújtotta Eszter felé a kezében levő aranypálcát. Akkor odament Eszter, és megérintette a pálca végét. 3 A király megkérdezte tőle: Mi járatban vagy, Eszter királyné? Mit kívánsz? Még ha országom felét is, megkapod! 4 Eszter így válaszolt: Ha jónak látja a király, jöjjön el ma Hámánnal együtt arra a lakomára, amelyet rendeztem. 5 A király erre így szólt: Siessetek Hámánért, hogy teljesítsük Eszter kérését! Azután a király Hámánnal együtt elment a lakomára, amelyet Eszter rendezett. 6 Borozgatás közben így szólt a király Eszterhez: Mit kérsz? Megkapod! Mit kívánsz? Még ha az ország felét is, meglesz! 7 Eszter így válaszolt: Van kérésem és kívánságom. 8 Ha elnyertem a király jóindulatát, és jónak látja a király, hogy megadja kérésemet és teljesítse kívánságomat, jöjjön el a király Hámánnal együtt arra a lakomára, amelyet rendezek nekik. Holnap azután válaszolok arra, amit a király kérdezett. 9 Azon a napon Hámán örömmel és jókedvűen távozott. Ám a király kapujában meglátta Hámán Mordokajt, aki nem kelt fel előtte, és nem rettegett tőle, úgyhogy elöntötte Hámánt a méreg Mordokaj miatt. 10 Hámán azonban erőt vett magán, és hazament. Majd magához hívatta barátait meg feleségét, Zerest, 11 és elsorolta nekik Hámán, hogy milyen nagy a vagyona, mennyi fia van, és hogyan emelte őt a király nagyobb méltóságra minden vezető emberénél és királyi tisztviselőjénél. 12 Majd ezt mondta Hámán: Eszter királyné sem hívott meg mást arra a lakomára, amelyet rendezett, csak a királyt és engem, és holnapra is én vagyok hozzá hivatalos a királlyal együtt. 13 De mindebben semmi örömömet nem lelhetem addig, amíg azt látom, hogy a zsidó Mordokaj ott ül a király kapujában! 14 Akkor ezt mondta neki a felesége, Zeres és a barátai: Csináltatni kell egy ötven könyök magas bitófát, reggel pedig mondd a királynak, hogy akasszák fel rá Mordokajt! Azután vígan mehetsz a királlyal a lakomára. Hámán helyeselte ezt a dolgot, és megcsináltatta a bitófát.
Bibliaolvasó Kalauz – Szentgyörgyi László
„Mi járatban vagy, Eszter királyné? Mit kívánsz? Még ha országom felét is, megkapod!” (3). A király megenyhül, ám Eszter mégsem ront ajtóstól a házba, visszafogott bölcsesség jellemzi. Mindent a maga idejében, a megoldást nem azonnal várva, sőt kényszerítve, hanem Isten kezébe téve türelemmel várni az alkalmas időt, mert a beteljesedés nem emberi erőfeszítés eredménye, hanem mindig Istentől jön.
RÉ 61 RÉ21 61
Napi ének | 775 | Jézus a mi oltalmunk, erősségünk
„Szájából éles kard jött ki …” Jel 19,11-21
11 És láttam a megnyílt eget: íme, egy fehér ló, és aki rajta ül, annak neve Hű és Igaz, mert igazságosan ítél és harcol, 12 szeme tűz lángja, és fején sok korona, és ráírva egy név, amelyet senki sem ismer rajta kívül; 13 és véráztatta ruhába volt öltözve. Ez a név adatott neki: az Isten Igéje. 14 A mennyei seregek követték őt fehér lovakon, tiszta fehér gyolcsba öltözve. 15 Szájából éles kard jött ki, hogy megverje vele a népeket: mert ő vasvesszővel fogja pásztorolni őket, és ő tapossa majd a mindenható Isten búsult haragjának borsajtóját. 16 Ruhájára és derekára ez a név van írva: királyoknak Királya és uraknak Ura. 17 És láttam, hogy egy angyal áll a napban, aki hatalmas hangon kiáltott minden madárhoz, amely fenn a magasban repül: Jöjjetek, gyülekezzetek össze az Isten nagy lakomájára, 18 hogy királyok, vezérek és hatalmasok húsát egyétek, lovak húsát és a rajta ülőkét, minden szabad ember és rabszolga húsát, kicsinyekét és nagyokét. 19 És láttam, hogy a fenevad, a föld királyai és seregeik gyülekeznek, hogy harcra keljenek a lovon ülő és serege ellen, 20 de foglyul esett a fenevad és vele együtt a hamis próféta, aki a csodákat tette az ő színe előtt, amelyekkel megtévesztette azokat, akik a fenevad bélyegét magukra vették, és imádták annak képmását: élve vettetett mind a kettő a kénnel égő tűz tavába. 21 A többiek pedig megölettek a lovon ülő kardjával, amely a szájából jött ki, és a madarak mind jóllaktak az ő húsukból.
Az Ige mellett – Hodossy-Takács Előd
(15) „Szájából éles kard jött ki …” (Jel 19,11–21)
Milyennek képzeljük a megkerülhetetlen győztest? Hatalmas hősnek, aki gőgösen végigtekint a legyőzöttek tengerén? Oldalán fegyver, mellette szárnysegédek? Vagy öltönyös politikusnak, aki leereszkedő mosollyal int a kamerának, majd eltűnik a testőrök sorfala mögött? Előttem a képernyőn a közismert fekete-fehér fénykép, amikor a nagyhatalmak képviselői megérkeztek az első világháborút lezáró tárgyalásokra. Győztesek? A jelenések könyve a győzelmes Krisztusról egészen más képet fest. Az ő neve azért „Hű és Igaz, mert igazságosan ítél és harcol” (11). Hatalmát titokzatos koronája mutatja, fehér lovon ül, akárcsak kísérete: a mennyei sereg. Ezt a gyönyörű jelenetet árnyékolja be az eget elsötétítő dögevő madarak raja (17), ők majd a földi hatalmasok és szolgáik húsát marcangolják. Hátborzongató jelenet. De tudnunk kell, a világ megtisztítása nélkül a diadalmas Krisztus nem uralkodhat szentségben és igazságban! Válaszd őt, akkor is, ha még nem tűnik győztesnek, és akkor is, ha más mögé, emberi számítás szerint, célszerűbb odaállni. Ne félelemből válaszd őt. Tudod, hogy nem tetemek szánalmas marcangolására, hanem dicsőséges menyegzői lakomára vagy hivatalos. Ne utasítsd el hívását!