„...háborgott a lelke, mert látta, hogy a város tele van bálványokkal...” ApCsel 17,16–21
16 Miközben Pál Athénban várta őket, háborgott a lelke, mert látta, hogy a város tele van bálványokkal. 17 Nap mint nap vitázott a zsinagógában a zsidókkal és a hozzájuk csatlakozott istenfélőkkel, a főtéren pedig azokkal, akiket éppen ott talált. 18 Néhány epikureus és sztoikus filozófus is vitázott vele. Némelyek ezt kérdezték: Mit akarhat ez a fecsegő mondani? – mások ezt mondták: Úgy látszik, hogy idegen istenségek hirdetője – mivel Jézust és a feltámadást hirdette. 19 Ekkor megfogták, az Areopágoszra vitték, és megkérdezték tőle: Megtudhatjuk-e, mi az az új tanítás, amelyet hirdetsz? 20 Mert amint halljuk, idegen dolgokkal hozakodsz elő, szeretnénk tehát megérteni, hogy miről is van szó. 21 Az athéniak és a bevándorolt idegenek ugyanis egyébbel sem töltötték az idejüket, mint azzal, hogy valami újdonságot mondjanak vagy halljanak.
Bibliaolvasó kalauz – Ablonczy Kálmán
„...háborgott a lelke, mert látta, hogy a város tele van bálványokkal...” (16). Athén – ahol „túl sok az isten”, egyetlen sem lehet az igazi. Ahol csak okosság van, s szabaddá tett ösztönélet, szívet megragadó, életet elkötelező üzenet nélkül, ott ugyan ezer út szivárványszínekkel kínálja a hamis esélyt, de valójában nem tudja, mi is a célja. Mint napjainkban. Háborog-e a mi lelkünk is a mai szellemi zűrben?
RÉ 31 MRÉ 31
„Végül a hetedik napon megmondta neki a megfejtést, annyira zaklatta őt.” Bírák 14,10–20
10 Azután elment az apja ahhoz a nőhöz. Sámson meg lakodalmat tartott ott, az ifjak szokása szerint. 11 Amint meglátták, harminc vőfélyt bíztak meg, hogy legyenek mellette. 12 Sámson ezt mondta nekik: Feladok nektek egy találós kérdést. Ha meg tudjátok fejteni a lakodalom hét napja alatt, és kitaláljátok, adok nektek harminc inget és harminc öltözet ruhát. 13 De ha nem tudjátok megfejteni, akkor ti adtok nekem harminc inget és harminc öltözet ruhát. Ők azt mondták neki: Tedd fel azt a találós kérdést, hadd halljuk! 14 Sámson ezt mondta nekik: Étel jött az evőből, édes jött az erősből. De nem tudták megfejteni a találós kérdést három napon át. 15 A negyedik napon ezt mondták Sámson feleségének: Szedd rá a férjedet, hogy árulja el nekünk a találós kérdés megfejtését, különben megégetünk téged és apád háza népét! Hát azért hívtatok meg bennünket, hogy kifosszatok? 16 Ekkor Sámson felesége odabújt hozzá, és elkezdett így sírdogálni: Mégiscsak gyűlölsz és nem szeretsz engem! Feladtál egy találós kérdést népem fiainak, és nekem se mondod meg a megfejtését. De ő azt felelte neki: Hiszen még apámnak és anyámnak se mondtam meg, hát neked mondjam meg? 17 Így sírdogált hozzá bújva hét napig, amíg a lakodalmuk tartott. Végül a hetedik napon megmondta neki a megfejtést, annyira zaklatta őt. Az asszony pedig elmondta a megfejtést népe fiainak. 18 A város férfiai ezt mondták neki a hetedik napon, mielőtt lement volna a nap: Mi a méznél édesebb, s oroszlánnál erősebb? De ő így válaszolt nekik: Ha nem az én üszőmön szántotok, találós kérdésem ki nem találjátok. 19 Ekkor megszállta az Úr lelke, lement Askelónba, és megölt ott harminc férfit, lehúzta a ruhájukat, és odaadta a ruhákat azoknak, akik a találós kérdést megfejtették. És haragra gyúlva elment apja házához. 20 Sámson felesége pedig hozzáment ahhoz a vőfélyhez, aki Sámson barátja volt.
Az Ige mellett – Steinbach József igemagyarázata
(17) „Végül a hetedik napon megmondta neki a megfejtést, annyira zaklatta őt.” (Bírák 14,10–20)
Lehet addig kísérteni, zaklatni, gyötörni, kínozni a másikat, míg az megadja magát? Ne feleljünk azonnal a kérdésre, hanem alázattal tartsunk önvizsgálatot! Ne intézzük el a dolgot annyival – az egyébként igaz megállapítással –, hogy Sámson, az erős ember, még csak testben volt erős… Gondoljunk a saját törékeny, gyarló erőtlenségünkre; arra, hogy e testben élve kiszolgáltatottak vagyunk.
Sámson lakodalmában, a mulatozás hevében vagyunk, amelyből tragédia lett. A tragédia mindenkire kiterjedt, hiszen mindenki sérül ilyenkor, még az is, akiről úgy tűnik, hogy megúszta. Nézzük ennek a tragédiának a részleteit!
A játékos találós kérdést a vőfélyek nem tudták megfejteni (10–14). Ezért a filiszteus vőfélyek megfenyegették Sámson feleségét, hogy szedje rá a férjét, árulja el a megfejtést neki, és a feleség adja azt tovább nekik. Győzelem kell, minden áron, nemcsak a játékban, hanem az élet minden területén? Ezt az indulatot a mulatság, egy ponttól kezdve, csak felerősíti.
Sámson felesége megijedt, félve engedett a fenyegetésnek, a zsarolásnak, és sírással, odabújással, hízelkedő, folyamatos zaklatással megtörte Sámson ellenállását; mert pont ott támadta Sámsont, ahol az a legkísérthetőbb volt (14–17). Könyörgéssel vegyük komolyan a gyenge pontjainkat, amelyekre az Úr többször rámutatott már, és amelyeken keresztül kísérthetők vagyunk! Itt nem köthetünk kompromisszumokat!
Végül Sámson haragra gerjedve megölt harminc filiszteust, majd elment az apja házához (18–20.); Sámson felesége pedig hozzáment a vőfélyhez, aki Sámson barátja volt (20). Micsoda mélységekig jutott itt mindenki, pedig csak egy lakodalmi, mulatozási játékkal indult a lavina. Mindig készen kell lenni, mert a gonosz lesben áll!
Miként értelmezzük azt a bibliai hozzáfűzést, hogy Sámsont megszállta az Úr Lelke, amikor ezeket tette? (19) Nem a harag és a gyilkolás származik az Úr Lelkétől, hanem az az indulat, amellyel, a legnagyobb mélységekben, a Szentlélek véget vet a gonosz további tombolásának, és megálljt parancsol. Ennek az isteni intésnek mindig vannak áldozatai; de Isten Lelke ezek által sokak életét menti meg. Jézus Krisztusban mindez teljessé lett, ahol Isten haragja egyszülött Fiát büntette, hogy megállítsa a gonosz tombolását és minket új életre váltson meg. Isten Lelke, a szuverén Isten Lelke, aki nem a gyarló emberi harag Lelke, de aki a gyarló emberi harag által is megállíthatja a további tragédiákat, az élet védelmében.