„Íme, szövetségre lépek veletek és utódaitokkal…” 1Móz 9
1 Isten megáldotta Nóét és fiait, és ezt mondta nekik: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a földet! 2 Féljen és rettegjen tőletek minden földi állat és minden égi madár, kezetekbe adom őket minden földi csúszómászóval és a tenger minden halával együtt. 3 Minden, ami csak él és mozog, legyen a ti eledeletek! Nektek adom mindezt éppúgy, mint a zöld növényt. 4 De ne egyétek a húst az éltető vérrel együtt! 5 Bizony, számon kérem a benneteket éltető vért! Minden állattól számon kérem azt, és az embertől is számon kérem az ember életét: egyik embertől a másikét. 6 Aki ember vérét ontja, annak vérét ember ontja. Mert Isten a maga képmására alkotta az embert. 7 Ti azért szaporodjatok, sokasodjatok, népesítsétek be a földet, sokasodjatok rajta! 8 Isten azt mondta Nóénak és fiainak: 9 Íme, szövetségre lépek veletek és utódaitokkal, 10 meg minden élőlénnyel, amely veletek van: madárral, jószággal és minden szárazföldi vaddal, mindennel, ami a bárkából kijött, minden földi élőlénnyel. 11 Szövetségre lépek veletek, és egyetlen élőlény sem pusztul el többé özönvíz miatt, mert nem lesz többé özönvíz, hogy elpusztítsa a földet. 12 Majd azt mondta Isten: Ez a jele a szövetségnek, amelyet most szerzek veletek és minden élőlénnyel, amely veletek van, minden nemzedékkel örökre: 13 szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, amelyet most a földdel megkötök. 14 Amikor felhővel borítom be a földet, és feltűnik a szivárvány a felhőn, 15 akkor visszaemlékezem a szövetségemre, amelyet veletek és minden élőlénnyel kötöttem, amely testben él, és nem válik többé a víz özönvízzé minden élőlény pusztulására. 16 Ha ott lesz a szivárvány a felhőn, látni fogom, és visszaemlékezem az örök szövetségre, amelyet Isten kötött minden élőlénnyel, amely testben él a földön. 17 Akkor ezt mondta Isten Nóénak: Ez lesz a jele annak a szövetségnek, amelyet minden földi élőlénnyel kötöttem. 18 Ezek voltak Nóé fiai, akik kijöttek a bárkából: Sém, Hám és Jáfet. Hám Kánaán ősatyja. 19 Ezek hárman Nóé fiai, és ők népesítették be az egész földet. 20 Nóé, a földműves volt az első, aki szőlőt ültetett. 21 Egyszer bort ivott, megrészegedett, és meztelenre vetkőzött a sátrában. 22 Hám, Kánaán ősatyja meglátta apja szemérmét, és elmondta kint levő két testvérének. 23 Akkor Sém és Jáfet fogták a ruháját, a vállukra terítették, s háttal bemenve betakarták apjuk szemérmét, de elfordították arcukat, és így nem látták apjuk szemérmét. 24 Amikor Nóé kijózanodott, és megtudta, hogy mit tett vele a kisebbik fia, 25 ezt mondta: Átkozott Kánaán! Szolgák szolgája legyen testvérei között! 26 Ezután ezt mondta: Áldott az Úr, Sémnek Istene! Legyen Kánaán a szolgája! 27 Terjessze ki Isten Jáfetet, lakjék Sém sátraiban! Legyen Kánaán a szolgája! 28 Az özönvíz után Nóé még háromszázötven évig élt. 29 Nóé teljes életkora kilencszázötven év volt, amikor meghalt.
Bibliaolvasó kalauz – Nyilas Zoltán igemagyarázata
„Íme, szövetségre lépek veletek és utódaitokkal…” (9). Mikor ki-mondjuk ezt a szót: szövetség, akkor sokszor a kapcsolatok intézményes és egyoldalú formájára gondolunk, ám az ige olyan kapcsolatról beszél, melyben mozgás, élet van. Az élet szövetségéhez, az új szövetséghez Isten az akaratát az emberi szívbe helyezi. Ezentúl nem is tudok mást tenni, mint amit ő akar, ő maga költözött belém, ő él bennem. Így áll elő az új engedelmesség csodája, és ez már újszövetségi csoda. Ehhez az új szövetséghez Isten új embert adott: az ő neve Jézus!
RÉ 256 MRÉ 342
„…gyógyított mindenféle betegséget és erőtlenséget…” Máté 4,12–25
12 Amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost fogságba vetették, visszatért Galileába. 13 Majd elhagyta Názáretet, elment, és letelepedett a tengerparti Kapernaumban, Zebulon és Naftáli területén, 14 hogy beteljesedjék az, amit Ézsaiás prófétált: 15 „Zebulon földje és Naftáli földje, a Tenger melléke, a Jordánon túl, pogányok Galileája! 16 A nép, amely sötétségben él, nagy világosságot lát, és akik a halál árnyékának földjén élnek, azoknak világosság támad.” 17 Ettől fogva kezdte Jézus hirdetni: Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa! 18 Amikor a Galileai-tenger partján járt, meglátott két testvért, Simont, akit Péternek hívtak, és testvérét, Andrást, amint hálójukat a tengerbe vetették, mivel halászok voltak. 19 Így szólt hozzájuk: Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket. 20 Ők pedig azonnal otthagyták hálóikat, és követték őt. 21 Miután továbbment onnan, meglátott két másik testvért, Jakabot, Zebedeus fiát és testvérét, Jánost, amint a hajóban apjukkal, Zebedeussal együtt rendezgették hálóikat, és őket is elhívta. 22 Ők pedig azonnal otthagyták a hajót és apjukat, és követték őt. 23 Azután bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógáikban, hirdette a mennyek országának evangéliumát, és gyógyított mindenféle betegséget és erőtlenséget a nép körében. 24 El is terjedt a híre egész Szíriában, és hozzá vitték a sokféle betegségtől és kíntól gyötört szenvedőket, a megszállottakat, holdkórosokat és bénákat, és meggyógyította őket. 25 Nagy sokaság követte Galileából, a Tízvárosból, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordánon túlról.
Az Ige mellett – Steinbach József igemagyarázata
(23) „…gyógyított mindenféle betegséget és erőtlenséget…” (Máté 4,12–25)
ISTEN ORSZÁGÁNAK EVANGÉLIUMA GYÓGYÍT.
– 1. Sokan haltak meg mostanában körülöttünk, számunkra fontos emberek. Sokan súlyos betegek, testileg és lelkileg szenvednek, erőtlenek, mindenféle kínokban gyötrődnek. Persze, a jól ismert mondás szerint, az élet „orcátlanul” megy tovább, és a még egészségesek úgy bugyborékolnak tovább az élet izgalmas mocsarában, mintha ők sose halnának meg. Ezek odavetnek némi tanácsot, kezelést, hívő vigasztalást a vergődőknek, persze érdemben segíteni nem tudnak, és futnak tovább.
– 2. Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó, mert nemcsak hatalmasan hirdette a megváltás evangéliumát, hanem a megváltás előízét adta azzal, igazolva mennyei hatalmát, hogy meggyógyította a testi, lelki, mentális betegeket, mindenféle erőtlenséget, mindazt a sok nyomorúságot (23–25), amitől a halál árnyékának völgyében vergődünk, kimondva-kimondatlanul (12–17). Ő nem magának halászott embereket. Jézus nem valami elvnek, ügynek, identitásnak toborozott „katonákat” (18–22). Ő az Isten megváltó szeretetét ajándékozta a világnak, zsidóknak és pogányoknak egyaránt (15).
– 3. Az itteni gyógyulás azonban csak átmeneti. Az igazi gyógyulás az örök élet, az üdvösség, amely már „itt” elkezdődik, „odaát” kiteljesedik, a Jézus Krisztusban. Hitben járva, szeretjük ezt az életet, de mindennél szánalmasabbak vagyunk, ha nem látunk túl ezen az életen! (1Korinthus 15,19)
– 4. Olvastam egy írást arról, hogy a génkutatás tudománya hamarosan megtalálja az öregedésért és a betegségekért felelős géncsoportot. Ettől kezdve akár örökké is élhetünk majd a földön. A tudós génkutató azonnal kijelentette, hogy természetesen az ebből következő számos más kérdést már nem az ő illetékessége megválaszolni: elbírja-e a föld „az emberiséget”, hiszen a túlnépesedett földteke készletei végesek, az emberi természet nem változik, beleértve azt is, hogy először ez a „földi örök élet” egy gazdag elit osztályrésze lesz majd. Ha csak ebben az életben reménykedünk, és ha Jézus Krisztustól is csak erre a földi életre nézve várunk „áldásnak” nevezett sikert, hatalmat, pénzt; akkor minden embernél szánalomra méltóbbak vagyunk (1Korinthus 15,19). A halál ugyanis nem a meghalás. A halál az az élet, amit itt élünk, ahogy élünk. Az örök életet, ezt a mennyei többet csak az élő Isten adhatja meg nekünk.