A keresztyén szó azt jelenti, Krisztushoz tartozó, aki pedig Krisztushoz tartozik, az tanítvány – írja a Reformátusok Lapjában megjelent húsvéti cikkében Balog Zoltán. Írásában a püspök arra figyelmeztet, hogy imádság és engedelmesség nélkül nincs semmilyen tanítványság, nincs keresztyénség.
Tizenkét év után vált anyaegyházközséggé a Győrújbarát-Ménfőcsanak-Nyúli Református Egyházközség. Az évek alatt nulláról százharmincra nőtt a közösség létszáma, a gyülekezeti központjukat egy kocsmából alakították ki, ahonnan nagypénteken istentiszteletet közvetít a Duna Televízió.
Formabontó, befogadó, evangéliumi – így jellemzik gyülekezetüket a Monorierdői Református Missziói Egyházközség tagjai. Az önállóság hatodik évében járó református közösség most alakítja ki saját hagyományait, miközben a községet is szolgálni szeretné. E szolgálat része a hamarosan felépülő Erdei Csillagfény Református Bölcsőde is, amelynek alapkövét április 1-jén tették le.
„A szecesszió világát is megidéző motívumok segítségével teremtett összhang jellemzi a János vitéz illusztrációit is. Költészet és képzőművészet fonódik meggyőző vizuális egységgé e költői sorozatában” – így méltatta Merényi György Nikelszky Géza Petőfi művéhez készített illusztrációit. Petrőczi Éva ezekről az illusztrációkról írt a Reformátusok Lapjában.
Több mint egy éve tombol a háború Ukrajnában. Emberek menekülnek, félnek és halnak meg. Granzin Jonathan német–magyar származású bázeli teológiai hallgató, Varga László volt dunamelléki főjegyző unokája küldött beszámolót közelmúltbeli ukrajnai útjáról. Ezt osztjuk meg olvasóinkkal.
A húsvétot megelőző vasárnapot a keresztyén világ ünnepként tartja számon. Jézus földi élete során többször is volt Jeruzsálemben, virágvasárnapi bevonulás azonban csak egyszer történt. Az erre emlékezés sajátos a keresztyén megemlékezések között. Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének gondolatai.
Az egészségesen fejlődő gyülekezetek életében Isten Igéjének tanítása központi szerepet játszik. A lelki vezetés arra törekszik, hogy minél többen és egyre nagyobb önállósággal szolgálják a közösséget. Szalai Zsolt, a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társaságának elnöke kulcskérdésnek tartja, hogy a szolgálók kinek, mikor és hogyan engedelmeskednek.
Amikor ezeket a sorokat írom, odakint kellemetlenül hűvös, erős és néhol kárt is okozó böjti szelek fújnak. Vajon ezek a szelek ki tudnák söpörni a covid vírusait? El tudnák fújni a járvány okozta félelmeinket, a bezárkózást és az egymástól való eltávolodást? Püski Lajos lelkipásztor gondolatai.
Mostanában sokat gondolkodom azon, mit is jelent az, hogy a gyerekeket kapjuk Jézustól példaként. „...ha olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek...” Sok sajátos rétege van ennek a megjegyzésnek, én is egyre többet fedezek fel, ahogy haladok előre. Bella Péter lelkipásztor gondolatai.
Hobbiprojektnek indult, ma már számos gyülekezet használja a koralkonyv.hu-n elérhető, a régi és az új református énekeskönyvhöz készült akkordos, valamint a több szólamban kidolgozott orgonakíséreteket. Vad Péter Zsigmond orgonista, kántor szerint az akkordos kíséretek elsősorban a gyülekezeti rétegalkalmakon, míg az orgonaletétek az istentiszteleteken segíthetik új énekeskönyvünk énekeinek megismerését.
A mai korszellem és a média társadalmi hatásainak következtében nem véletlen, hogy szinte minden korosztályban felmerül a kérdés: hogyan tudom önmagamat értékesnek látni úgy, ahogy vagyok? Nem véletlen, hogy éppen most került elém Lucski Mártának az énkép, a testkép és az étkezés biblikus értelmezéséről szóló doktori disszertációja. A Pápai Református Teológiai Akadémia adjunktusa a pasztoráció lehetőségeiről is kifejtette a gondolatait.
Kereken negyvenöt éve tette földdel egyenlővé a németek és magyarok számára korábban gyűjtő- és megsemmisítőtáborrá változtatott Pozsonyligetfalut és környékét a kommunista csehszlovák állam. A múlt mégis felszínre tört, két módon is. Az első az Udvardy Zoltán és Géczy Dávid által rendezett, Skrabski Fruzsina producerségével készült, Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm, a második a Sóval hintették be című dokumentumkönyv. A református hátterű, többkötetes Udvardy Zoltán íróval, újságíróval tekintettük át a történteket.
Ahol víz van, ott élet van. Az élet vize A jelenések könyve szerint a Bárány trónjából fakad, és életet teremt, amerre folyik. Nálunk, Európában természetes a mindennapi vízellátás, de sokak számára elkeserítően szűkösek a rendelkezésre álló készletek. Hogyan tudjuk a szemléletet formálni egyfajta teremtésvédelmi megközelítéssel? – erről is kérdeztük Molnár Sándort, a Külső-Kelenföldi Református Egyházközség lelkipásztorát.
Sokat beszélhetnénk arról, milyen családias a gyülekezetünk, és milyen sokan szolgálunk benne, de mindennek az alapja az istentisztelet és az igehirdetés – mondja a Mátyásföldi Református Egyházközség egyik tagja. Ők tényleg nem csak szavakkal segítik egymást.
Hallgasson a gyerek minél több bibliai történetet, tanítsunk nekik idejekorán zsoltárokat – javasolja Vizi István pátyi lelkipásztor, a Dunamelléki Református Egyházkerület és az Északpesti Református Egyházmegye zenei előadója. A lelkész tizenkét évesen jutott élő hitre, harmincegy éve vezeti az agglomerációs település református gyülekezetét.
A helyettes bűnhődés tantétele (más néven: az elégtétel büntetőjogi szemlélete) szerint – ahogy azt egy, e tantételt ért támadásokra adott válaszként megszületett, többféle protestáns felekezet képviselőit egyesítő és 2019 márciusában közzétett nyilatkozatban olvashatjuk – „Krisztus a kereszten Isten bűneink feletti jogos haragját és ítéletét szenvedte el helyettünk”.
Határoktól függetlenül egész magyar nemzetünk, de a valóságban a Kárpát-medence minden népének ünnepe vagy ünnepének kellene lennie az 1848-as pesti forradalom évfordulójának. A gyümölcseit ugyanis minden nemzetiség élvezhette, a javaiból részesedhetett anyanyelvtől függetlenül. Az azt követő szabadságharc példátlan spontán nemzeti egységet teremtett a hazában, hiszen a vívmányokat fegyveresen kényszerült megvédeni Magyarország közössége.
„Az ifjúság számára ma is, de korábban is mindig fontos volt március 15., hiszen 175 évvel ezelőtt a forradalom kitörésének fontos pillanatai is a »márciusi ifjakhoz« kötődtek” – írja T. Németh László történész a Reformátusok Lapjában.
„A munka világa az emberi létezés minden területére igényt támaszt, így muszáj tudatosan időt szánni saját magunkra, szabad időt teremteni” – írja Kincses Krisztina, a Magyar Nemzet újságírója a Reformátusok Lapja hasábjain.