Mit tehetek magamért? Mit tehetek a másikért? És mit tehet értem az egyházam? Ezek a kérdések álltak a Gyökössy Intézet országos kutatásának középpontjában, amely a református lelkészek fizikai, lelki és közösségi állapotát vizsgálta. A kutatást követően személyes találkozásokra is sor került, amelyek során mély, őszinte beszélgetések kezdődtek el a szolgálat terheiről, a magányról és a bizalom lehetőségeiről.
Mit olvassunk nyáron? Nem biztos, hogy a legjobb helyről kér tanácsot, aki tőlem vár választ – mégis egyre többen kérdezik. Az olvasás nemcsak kikapcsolódás, hanem belső utazás is, amelyet sokféle szempont befolyásol: ízlés, élethelyzet, hangulat. A nyaralás pedig különleges alkalom arra, hogy másként és másra figyeljünk a könyvekben. Vidám vagy bölcs? Vagy mindkettő egyszerre? Erről szól ez az írás – egyéni tapasztalatokkal, ajánlásokkal, meglepetésekkel.
A Keresztyén Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért Alapítvány vakációs bibliaheti programjaival idén is több tízezer gyermek Istennel való találkozását segítette elő – ez a kárpátaljai faluban játszódó történet is ennek egy élő példája.
Az apátság területén töltött két nap után csak az kavargott a fejemben: milyen elfogadás az, ahol mindent elfogadunk, csak Krisztust nem? Milyen egyenlőség az, ahol alacsonyabb rendűként, visszamaradottként tekintenek a hitvalló keresztyénekre? És vajon mennyi idő kell ahhoz, hogy ez az elsőre talán sok tekintetben magával ragadó eszme a mi templomainkban is felüsse a fejét?
Vajon mit tanít az egészségről a Szentírás? A Bibliában meglepően keveset olvashatunk arról, mit reggelizzünk, mennyit sportoljunk, vagy milyen napirendünk legyen az egészségünk érdekében. Mégis hasznos ebben a kérdésben is Isten ihletett, tévedhetetlen szavához fordulni, hiszen az Igében testünk és lelkünk Alkotója szól hozzánk.
Az Orgonapont nyári koncertsorozat részeként Pálúr János orgonaművész Teremtéstörténet-improvizációja augusztusban a páratlan akusztikájú egri bazilikában és szegedi dómban csendül fel. Interjúnkból kiderül, miként találkozik a zene és a lelkiség e különleges előadásokban.
Hitből fakadó gondoskodás, személyes kísérés, átalakuló életek – ezek a tettek és állapotok jellemzik a Grace Ministries Alapítvány szolgálatát. A hazánkban több mint két évtizede jelen levő szervezet amerikai háttérrel indult, és az évek folyamán szoros kapcsolatba került a hazai keresztyén közösségekkel. Szolgálatuk vezérfonala a lelkigondozás: a megtört, megfáradt emberek személyesen is megtapasztalhatják Isten irgalmát, szeretetét és gyógyító jelenlétét.
A dühöt, haragot, belső feszültséget is vihetjük Isten elé, hiszen ő ad nekünk olyan szeretetet a másik iránt, amely hosszútűrő. Ad gyümölcsöket Szentlelke által, olyanokat, mint a türelem (lásd a Lélek gyümölcseit), és ezek segítenek kezelni a bennünk kialakuló indulatot, dühöt, haragot. Lehet, hogy nem azonnal csitulnak el bennünk, de hagyjunk időt Istennek, hogy munkálkodjon.
A Karasszon név több nemzedék óta összefonódik hazánkban az Ószövetség-tudománnyal. Interjúnkban Karasszon István professzor, aranygyűrűs teológiai doktor apjától nyert örökségére és a mögötte álló hét évtizedre tekint vissza.
Krisztusban van a kiút a félelmeidből! Itt az ideje, hogy a bezárkózást félretéve őszintén megnyílj Isten előtt a bűneiddel kapcsolatban, és megérkezz a megnyugtató, isteni ölelésbe, bármit hozzon is a jövő. – Ezt az üzenetet hirdette egyházunk fiataljainak az idei Csillagpont fesztivál, amelyről első kézből tudósítunk.
A Debreceni Református Kollégiumban végezte el a nyolc gimnáziumi évet Bay Zoltán világhírű fizikus, akadémikus. Egy osztályba járt mások mellett Békés István újságíróval, Csanak Béla operettszerzővel, Gulyás Pál költővel, Szabó Lőrinc költővel, Törő Imre orvosbiológus, hisztológus akadémikussal. Méltán nevezte őket „a nagy osztálynak” Németh László író.
A dühöt, haragot, belső feszültséget is vihetjük Isten elé, hiszen Ő ad nekünk olyan szeretetet a másik iránt, amely hosszútűrő. Ad gyümölcsöket Szentlelke által, olyanokat, mint a türelem (lásd a Lélek gyümölcseit). És ezek segítenek kezelni a bennünk kialakuló indulatot, dühöt, haragot. Lehet, hogy nem azonnal csitulnak el bennünk, de hagyjunk időt Istennek, hogy munkálkodjon.
Hogyan építhet egy történelmi egyház stratégiát a megújulásra? Miképp lehet új gyülekezeteket plántálni ott, ahol a templomok félig üresek? Ilyen kérdésekre kívánt válaszolni az a londoni gyülekezetplántáló konferencia, amely a városi misszió és a közösségi megújulás új útjait járta körül. A tanácskozáson hazánk tizenkét lelkésze is részt vett, köztük Harmathy András. Ő beszélt a Reformátusok Lapjának arról, mit tanulhatunk az anglikán egyház lépéseiből.
A Művészetek Völgye egyik színhelye, a LéleKzet Református Udvar gazdájával, Szabóné László Lilla teológiai tanárral az idei téma: nemzedékről nemzedékre – az isteni genetika nyomában kapcsán beszélgettünk. Választ kerestünk arra is, nevezhetjük-e a transzgenerációs sebeket eredendő bűnnek, van-e kiút a rossz mintázatok követéséből, és mit jelent az isteni genetika.
A bibliaolvasó ember számára minden bizonnyal ismert az irgalmas samaritánus példázata, illetve a samáriai asszony története. Az Újszövetség ezen két epizódja is arról árulkodik, hogy a zsidók és a samaritánusok viszonyát mélyen gyökerező ellentétek és sérelmek terhelték. Cikkünkben annak járunk utána, honnan ered az említett konfliktus, és kik voltak egyáltalán a samaritánusok.
Egyházak, vallás és hitélet a médiában címmel kutatás kezdődött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából azzal a céllal, hogy feltérképezzék a magyarországi vallási közösségek médiatartalom-fogyasztási szokásait. Az analízis hátteréről a Reformátusok Lapjának Figuláné Brlázs Ágnes, az NMHH kutatási szakértője, a Károli-egyetem óraadó tanára beszélt.
A demencia nemcsak az érintettek, hanem családtagjaik életét is alapjaiban változtatja meg. A Johannita Segítő Szolgálat a svéd Silviahemmet Alapítvány szemléletét hozza el Magyarországra, hogy képzésekkel és konzultációkkal segítsen könnyebbé tenni a mindennapokat.
A valódi egyházfegyelem nem a szervezeti struktúrából fakadó hatalomgyakorlás, hanem a krisztusi parancsok érvényesítése a gyülekezetben, amelyben egyházunk él. Az eltűrt bűnök, trágárságok és paráznaságok, vagy „csupán” a szeretetlenség mind-mind a Krisztus-testet roncsolják.
Kik voltak az első keresztszülők? Ma miért van szükség keresztszülőre? Mire tesznek valójában fogadalmat? Mitől lesz jó egy keresztszülő? Kérdéseinkre Pető-Veres Kata református lelkész, doktori hallgató, kétgyermekes édesanya válaszolt.
A Biblia világossá teszi: a tisztaság forrása maga Isten – mondja Bogárdi Szabó István. A Károli-egyetem rektorhelyettesével, professzorával arra keressük a választ – egy értékeinket számba vevő interjúsorozat részeként –, mit jelent a tisztaság a keresztyén hit fényében, miért vált ez kényelmetlen témává, és hogyan nyerhet mégis mély, életformáló jelentőséget a mai ember számára.