Bár manapság ritkábban említik név szerint, mint néhány évtizeddel ezelőtt, a New Age – vagyis az Új Korszak – továbbra is hat világszerte. Ez a spirituális irányzat világvallási igénnyel lép fel, és a legkülönfélébb pogány hiedelmeket, kultuszokat eleveníti fel, illetve építi be a rendszerébe. Mindmáig erőteljes hatást gyakorol, különösen a keresztyénséget elhagyó fogyasztói társadalmakban. Következményei és „gyümölcsei” ma jobban megmutatkoznak, mint bármikor a hatvanas-hetvenes évek óta, amikor ez a világnézeti divatáramlat megjelent.
Az idei Csillagpont központi üzenete: Istenhez fordulhatsz a szorongásaiddal és a küzdelmeiddel együtt. A fesztiválozók ezt legintenzívebben a mindennapi csoportos beszélgetések során tapasztalhatják majd meg, ahol szeretetteljes, elfogadó közeg várja őket. Ennek megteremtéséért a csoportvezetők felelnek majd, akiknek szolgálatát több hónapos, komoly lelki és szakmai felkészítés előzi meg. Cikkünkben a júliusi rendezvény hatalmas háttérmunkájának egyik szeletébe nyerhetünk bepillantást.
Egy évszázaddal ezelőtt, 1925. március 8-án iktatták be a vajai gyülekezet élére idős Bencze János lelkipásztort. Száz év múlva erre emlékezett a hálás utókor a nyírségi városban. A Tiszántúli Református Egyházkerület, de még az ország életében is egyedülálló: nagyapa, apa és fia követte felmenőjét a szószéken.
Tapasztalataink, körülményeink azt láttatnák velünk, hogy a halál-erők győznek az élet felett. Mi azonban hitben járunk, nem látásban (2Kor 5,7). Hitben azt a csodát éljük meg, hogy az életünk nem múlik, hanem telik, kiteljesedik, ezért nem a halál nyeli el az életet, hanem az élet a halált. Steinbach József püspök húsvéti gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Nem az a kérdés, ki méltó az úrasztalához, hanem az, ki hogyan járul oda. Tisztában van-e a méltatlanságával, és tudatosult-e benne, milyen gyarló, vagy éppen minden tiltakozik benne az ellen, hogy gyarlóságait beismerje. Az odajárulás módján múlik minden – vallja Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
Krisztus feltámadt a halálból, és ez nagyobb erő, mint a bűn, a kárhozat, a halál, a pusztulás, mindaz, ami körülöttünk van ebben a világban – hangsúlyozza az ünnepi interjúban Lovas András lelkipásztor, a dunamelléki egyházkerület missziói referense.
Sokféle kép él bennünk Jézusról. Vannak, akik kisbabaként látják őt a jászolban. Vannak, akik nagy tanítóként, áldott orvosként, pásztorként, lánglelkű szónokként tekintenek rá. Ezek a megjelenései is tanulságosak lehetnek. De van a Messiásnak olyan képe, amely felülmúlja ezeket. Sehol sem látjuk őt olyan tisztán, mint a kereszten. Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökének gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Vitatható, hogy pár óra leforgása alatt jól megismerhető-e egy eleven, hús-vér közösség, azonban az Esztergomi Református Egyházközségbe csöppenve hamar úgy érezhetjük magunkat, mintha hazajöttünk volna. A 834. dicséret sorai villannak az eszembe, amelyek illenek az esztergomi reformátusság lendületére, hitvallására, lelkületére. Ismerjék meg a gyülekezetet, ahonnan április 18-án, nagypénteken, 11 órakor istentiszteletet közvetít a Duna televízió!
Mivel néhány napja az olaszliszkai hatvan-hetven fős cigány gyermek- és ifjúsági gyülekezetben is felidéztük és végigénekeltük az eseményeket – kiemelten is a virágvasárnapot –, most egészen átélem, hogy az üdvesemény körül kicsik, nagyok, sőt vének hogyan lehetnek mindenkor együtt. Milyen igaz az Ige, hogy a gyermek is megértheti, ugyanakkor a vén sem foghatja fel az eszével, csak a hitével annak üzenetét. D. Szabó Dániel, a Sárospataki Református Egyetem tiszteletbeli teológiai tanárának gondolatai.
A kilencvenkét éves D. Szabó Dániel ébredési lelkipásztort a forradalom melletti kiállásáért kicsapták a debreceni teológiáról. Szállodai portásként, vályogvetőként kellett dolgoznia. Bár Isten mélyre vitte, és parókus lelkész rehabilitációja után sem lett, igen sokat tett szükséget látó emberekért, misszióért, oktatásszervezéséért.
„Ha újra kellene kezdeni az életet, megint paszabi tanító szeretnék lenni” – vallja számvetésében Turi Sándor, akinek élete és munkássága a mai napig mintaként szolgálhat nemcsak a szabolcsi község lakói, hanem mindazok számára is, akik foglalkozásukat nem pusztán munkaként, hanem küldetésként és hivatásként élik meg. Turi Gábor szerkesztőként A paszabi tanító című kötetben kívánta megörökíteni nagyapja példaértékű életútját.
A nagyheti események titka, hogy ahol emberek királyt várnak és látnak, ott az áldozat ül a szamár hátán; ahol halálraítélten gúnyolódnak, ott Isten Fia győzelme történik; ahol a keresztre feszítésben értelmét látszik veszteni a Názáreti élete, ott újra megszületik a mi életünk gazdagsága; ahol történelem zajlik, az valójában teológia, a szó eredeti értelmében: Isten-történés. Balog Zoltán püspök virágvasárnapi gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Huszonnyolc éve szolgál Gagybátorban Bódi Noémi lelkipásztor. Már a teológián is falusi lelkésznek készült. Úgy tartja, aki falun lelkész, az nemcsak azoknak a pásztora, akik eljárnak a templomba, hanem a község minden lakójának. – Isten szolgálatára hívattam el – vallja –, aki akkor is megadja mindazt, amire szükségem van, ha öröm vagy ha bánat ér.
Április 4. vajon tényleg a felszabadulás jelképes napja? Ugyan a harcok véget értek, kezdődhetett a békés építkezés, azonban a negyvenöt évig tartó szovjet megszállás elnyomó rendszereket tartott a nemzet nyakán. Ugyanakkor az Ige igazsága – „ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” – sokakon beteljesült, mert átadták magukat Jézus Krisztusnak, s szabadságot nyertek a szeretet cselekedeteire. Kis László lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Ha az ember érzékeny a világ dolgaira, könnyen kilátástalannak tűnhet a helyzete. Egyre több a baj és egyik sem elhanyagolható. És akkor még nem beszéltünk a jövőről, a pesszimista jóslatokról, amelyekbe időről időre, ha akarja, ha nem, belefut az ember. Az érzelmi kilengések után fontos a reális énünk megszólítása is. Ha valami, talán ez garantálhatja, hogy megtegyük azokat a lépéseket, amelyeket módunkban áll. Gacsályi Sára írása a Reformátusok Lapjából.
Százötven éve az elzászi Kaysersbergben született Albert Schweitzer Nobel-békedíjas teológus, filozófus, orvos, Bach-kutató és orgonaművész. A polihisztor munkásságának legjelentősebb részét – megannyi tudományos és kulturális tevékenység mellett – Afrikában végezte: a mai Gabon területén kórházat alapított, hogy az elmaradott régióban élő bennszülötteknek reményt vigyen gyógyító munkájával.
A húsvétra készülünk. Az értem és érted meghalt Úr, Jézus kereszthalálára és feltámadásának ünnepére. Az ő vére tisztít meg, a Szentlélek végzi a tavaszi nagytakarítást szívben, lélekben. Talán ezért olyan erősek a böjti szelek. Jött is a következő kérdés: Honnan jön a szél? Benke András lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
A hét éve született alábbi életrajzi visszaemlékezést a nemrégiben elhunyt, missziós lelkületű Nagy János lelkipásztor (1931, Nagyléta, ma Létavértes–2025, Budapest) gyermekeitől kaptuk. Tömörített és stilizált változatban, de meghagyva vallomásos jellegét, egyes szám első személyben tesszük közzé, tanulságul a XXI. századi utódoknak.
Serdülőkorban keressük azokat a személyeket, akik hiteles példaképek lehetnek számunkra, akik meghallgatnak, támogatnak, szeretnek – de vajon vannak-e ilyenek ma? Langschadl Istvánnal és Fitos Júliával, a Firesz munkatársaival a fiatalok példaképkeresésének fogas kérdéseiről beszélgettünk.
Új református oktatási stratégia készül, amely egyházunk iskolarendszerének 2026–2030 közötti éveit határozza majd meg. Bruckner Lászlót, a Magyar Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatóját kérdeztük.