Egy nemzet, két válogatott, két bajnokság. Írországot és Észak-Írországot a vallás és a politikai vélemény alapján megosztottság jellemzi, és ez a 20. század folyamán a futballban is erősen éreztette hatását.
A Kolozsvári Rádió adta hírül, hogy január 22-én délután leégett a kidei református gyülekezet parókiájának tetőszerkezete. A tűzvészben senki sem sérült meg, a lelkipásztor és családja időben kimenekült az égő épületből, csupán anyagi kár keletkezett.
„Farsang és böjt: az emberi természet két szélső állapotának szimbóluma. A globális kor könnyen ismeri fel saját túlfogyasztó, mértéktelen természetét. A klímaszorongás, az irracionalitásba hajló egészségkultusz pedig a böjti oldal elhajlásainak feleltethető meg” – írja cikkében Váradi Ferenc.
Éveken át kudarcok szegélyezték életét, mígnem 33 éves korában hatalmasat fordult vele a világ: megtért, és ahogyan ő mondja, egy református közösségben lelt otthonra.
„Egyek vagyunk, menthetetlenül. A kis különbség csak azért kell, hogy legyen értelme egységre törekedni, hogy értékelni tudjuk az életünk páratlanságát, de a másikét is.” – Hajdú Szabolcs Koppány lovasberényi lelkipásztor, a Vértesaljai Református Egyházmegye esperese gondolatait ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
Zugló református híveit váratlanul érte Szőke Noémi távozása: a lelkipásztor 45 éves korában hazatért Teremtő Urához. A mindig mosolygós lelkipásztor, feleség, anya, tanár, barát pályatársai, munkatársai, barátai szerint egészen különleges, együttérző, toleráns ember volt.
Tizennyolcadik alkalommal adták át a Dizseri-díjat. A Bethesda Gyermekkórház egykori főigazgatójának emlékére alapított szeretetszolgálati kitüntetést idén Szarka Miklós református lelkipásztor, család- és párterapeuta kapta.
Január 22. több mint három évtizede a magyar kultúra napja. Nemzeti himnuszunk a maga szakrális és szimbolikus rendjében értelmezi és megerősíti a nemzeti közösséget, láthatóvá teszi azt a történelmi, kulturális, szellemi valóságot, amelyet egy nemzet jelent. Győri L. János irodalomtörténésszel idézzük fel Himnuszunk imádsággá válásának történetét.
„A Szentírás parancsa egyértelmű: mi mindnyájan testvérek vagyunk az Úr Jézus Krisztusban – vagy legalábbis annak kellene lennünk.” Huszár Pál, a Zsinat korábbi világi elnöke gondolatai a keresztyén testvériségről az ökumenikus imahét apropóján.
Ezekben a napokban zajlik az ökumenikus imahét amelynek idején világszerte sokféle hagyományú és hitvallású keresztyén találkozik azért, hogy az egyház egységéért imádkozzon. Hogyan tudják az egyházak összegyűjteni és nem megosztani Isten népét? Az imahét üzenetét Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke értelmezi.
Erdélyi Dániel gyermekhematológussal annak apropóján beszélgettünk, hogy tavaly megkapta az Érintettek Egyesület díját, amellyel azoknak mondanak köszönetet a szülők, akik kiemelkedően sokat tesznek a daganatos gyerekekért és családjukért. Korábban dolgozott Indiában és Angliában, de cserbenhagyásnak érezte volna, ha nem tér haza. Hegedűs Bence interjúja.
„A történelem azt mutatja: vannak, akik örülnek mások bajának, vannak, akik meggyalázzák az embert. Csak akkor tudunk kijönni ebből a gyűlöletspirálból, ha arra gondolunk: ugyanannak az Istennek a teremtményei vagyunk” – hangsúlyozta Balog Zoltán református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke Bonyhádon, a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapja alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten.
A református énekeskönyv a „Hass, alkoss, gyarapíts...!” mottó alapján odaítélt, kreatív teljesítményeket díjazó elismerés ötven jelöltje közé Ókovács Szilveszter és Máthé Zsuzsa ajánlására került be. A jelöltekre február 3-ától lehet szavazni.
A hittanoktatás éve lesz az egyházban a 2022-es. Közvetett cél az is, hogy az egyházi iskolák értékként szerepeljenek a közbeszédben. Az év mottóját – Hinni taníts, Uram! – Bruckner László, a Református Oktatási Szolgálat újonnan kinevezett főigazgatója értelmezi.
„A keresztyén ember élete só és világosság, azaz arra való, hogy láthatóvá tegye az Isten szerinti változást, hogy ezáltal megváltoztassuk a környezetünket. Ezért amikor a keresztyén ember közömbös a környezete iránt, akkor haszontalan az élete.” Molnár Ambrus írását ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
A napkeleti bölcsek története ihlette a keresztyén egyházak közös évindítását. Az ökumenikus imahét a zsúfolásig telt budapesti Deák téri evangélikus templomban kezdődött, január 16-án este. Számos egyházi vezető imádsága és felolvasása mellett Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) lelkészi elnöke és Erdő Péter római katolikus bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek hirdetett igét.
„Az internátus szobáit járva, a tüzes szemű kis gimnazistákat szemlélve, a könyvtárban hagyott utolsó emlékünket nézve jusson eszébe, hogy itt messze két vihar elkapta búzaszem nagyon, de nagyon vágyódik az elszakadt termőtalaj után. Vágyódó szívünkből imádságos gondolataink haza-hazaszállnak...” T. Németh László gondolatai két hajdani levél apropóján.
Minden keresztyénnek vannak különleges ajándékai – egyedi készségek és képességek. Az egyház életben maradásához és növekedéséhez szükséges, hogy tagjai felismerjék, miben tehetségesek, majd azt kamatoztassák is a templom falain belül és kívül.
„Nincs nagyobb kísértés a keresztyénség számára, mint amikor a Jézus által meghatározott távlat, az »ismét egy kis idő, és megláttok engem« távlata megszűnik” – fogalmazta meg legújabb elmélkedésében Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület kommunikációs igazgatója.
Száz éve született a református felmenőkkel megáldott Nemes Nagy Ágnes költő, esszéíró. Művészetére nagy hatással volt református származása, a versei, prózája tükrözte kulturális szemléletéből a protestáns etika alapelvei köszönnek vissza. Életművét idén több cikkünkben járjuk körbe. Ez alkalommal az esszéíróval foglalkozunk, Babits-könyvét fellapozva.