Megtalálni a helyi értékeket

Mi elég lassan kerülünk bele a település életébe, és ez részünkről tudatos is, mert szervesen szeretnénk építkezni – mesélte lapunknak Böröcz Lívia, a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) felzárkózási ágazatvezetője. A szervezet munkatársai a Felzárkózó települések program keretében hazánk elmaradott falvaiban végeznek felbecsülhetetlen értékű munkát. De nem csak adományokat adnak, minden programjukban van fejlesztési cél, ismeretátadás.

Böröcz Lívia 2021 augusztus

Fotó: Sebestyén László

Milyen mérföldkövei vannak a Felzárkózó települések programnak, és hol tartanak most?

Most júliusban volt harmadik éve, hogy a program elkezdődött, az eddigi kilenc településhez – ahol a Szeretetszolgálat koordinálta a programot – tizenkét további csatlakozott. Júniusban-júliusban ezeken a településeken kezdtük el az előkészítő munkát. Most ott tartunk, hogy kiválasztottunk minden településen két közösségi koordinátort. A legtöbben már augusztusban be tudnak lépni, az ő felkészítésük, szakmai bevezetésük zajlik most. A munkatársak többnyire főállásúak, egy-két részmunkaidős van közöttük. Emellett szinte minden Jelenlét pontunkon van közfoglalkoztatott munkatárs, általában szociális segítő munkakörben, és a program során önkéntesek is csatlakoznak.

Bárki mehet segíteni, aki azt mondja, hogy most beugrana egy hétvégére?

A programhoz kapcsolódóan mindig vannak nagyobb horderejű események, ahova tudnak jönni. Az egyik legjobban látható és legszínesebb programunk a Szimfónia program volt, ahol élménypedagógiai módszerekkel tartottunk zenei oktatást kilenc településen, és itt például a pedagógusok mellett olyan munkatársaink is részt vettek, akik maguk is zenélnek. Nem általában a Felzárkózó települések programba várjuk az önkénteseket, hanem inkább egy-egy adott eseményhez: a kézműves foglalkozásokhoz, sporteseményekhez, táborokhoz mindig jól jönnek az önkéntesek.

MRSZ - Felzárkózó Települések - Fotó: Vágány Zoltán

Fotó: Vágány Zoltán

Megvan az első lépés, vannak munkatársak. Hogyan képzeljük el a következő lépéseket?

Az első félévben a település döntéshozóival, a református lelkészével, az intézmények vezetőivel, a védőnővel, és a szociális szakemberekkel folytatott beszélgetések alapján települési szociális diagnózist készítünk. Ebből látjuk, hogy melyek azok a területek, ahol szükséges beavatkozni. Erre a diagnózisra építjük a cselekvési tervet, amely éves bontásban meghatározza, hogy mik azok a feladatok, amelyeket el fogunk végezni. Ez sorvezető, de nem határozza meg, hogyan kell pontosan elérni a kitűzött célokat. Így a helyi kollégák tudása és kreativitása is szükséges ahhoz, hogy tudjunk előrelépni. Ezzel párhuzamosan kialakítunk egy helyet, ahol ezeket a szolgáltatásokat és a szolgálatot végezzük, ez az úgynevezett Jelenlét pont. A Jelenlét pontot általában azon a településrészen célszerű elhelyezni, ahol a rászoruló családok élnek, de van egy kialakult szakmai szempontrendszerünk, ami alapján az ingatlant kiválasztjuk.

Hogyan néz ki egy ideális Jelenlét pont?

Az ideális Jelenlét pont nagyon otthonos, jó érzés belépni. A munkatársak jó szóval és akár egy kávéval megkínálják az érkezőket a fogadótérben. Van konyha, ahol le lehet ülni, vagy lehet tartani például főzőklubot. Biztosan van fejlesztőszoba, mert a koragyerekkor körüli fejlesztések, baba-mama találkozók, és a gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretátadás fontos része a programnak. Legjobb esetben van még egy tér, ahol közösségi alkalmakat, például ifjúsági klubot, filmvetítést vagy megbeszélést lehet tartani. Ami nagyon fontos, hogy legyen nagy udvar, mert most is szinte az összes Jelenlét pontunkon nyári táborok vannak, amelyekben a gyerekek az idő legnagyobb részét szabadtéri foglalkozásokkal töltik. A legtöbb helyen elindult valamiféle sportélet, mert az első évben csatlakozott települések mindegyikén van többfunkciós sportpálya. Ezeken a településeken általában heti kétszer tartunk gyerekfoci-foglalkozásokat, amelyeket nagyon szeretnek a srácok. Két településen van szabadtéri kondipark, amely mindamellett, hogy ma igen divatos, sokat segít az ifjúsági csellengés leküzdésében és a felesleges energiák levezetésében. A településeink jó részén kaptunk mobil teqball-asztalt, amivel eleinte nem tudnak mit kezdeni a gyerekek, de amikor megtudják, hogyan kell vele játszani, általában megkedvelik. Szeretnénk, ha lenne közös arculata az MRSZ Jelenlét pontoknak, ezen már dolgozunk.

MRSZ - Felzárkózó Települések 2021 nyár - Fotó: Hirling Bálint

Fotó: Hirling Bálint

A Felzárkózó települések (FETE) program 2019 nyarán indult el annak érdekében, hogy a legnehezebb helyzetben lévő településeket segítse. A Belügyminisztérium által koordinált programban részt vesznek az egyházak szeretetszolgálatai is, a Magyar Református Szeretetszolgálat mára huszonegy településen van jelen segítő szakembereivel.

A program háromszáz településének kiválasztására a legalacsonyabb komplex mutatók alapján került sor. Ezeken a településeken összesen kétszázhetvenezer ember él, többeknek alacsony az iskolai végzettsége, és sokan munkanélküliek, a komfort nélküli lakások aránya pedig meghaladja az országos átlagot. Az MRSZ 2019-től Göncruszkán, Dámócon, Zemplénagárdon, Tiszakarádon, Ricsén van jelen, 2020-tól pedig Átány, Bagamér, Vilmány, Mezőladány településeken is segítik a helyieket. Idén júliustól újabb tizenkét településen – Szin, Bódvalenke, Tiszaeszlár, Tuzsér, Beregdaróc, Szatmárcseke, Méhtelek, Porcsalma, Nagyecsed, Hodász, Hajdúszovát, Geszt – kezdődik meg a program. A FETE program a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által kidolgozott Jelenlét-módszerre épít, amelynek lényege: együtt lenni a kirekesztett közösségekkel, osztozni velük a nehéz életkörülményekben, közösen feltárni a problémákat, és velük együtt megtalálni a kivezető utat. Fontos, hogy a segítő szervezetek nem előre, központilag megírt feladatokat hajtanak végre, hanem a helyben megismert problémákra keresnek gyakorlatias válaszokat. A munkamódszer talán a mentősök eljárásához hasonlítható, akik a helyszínre érkezés után a gyors diagnózis és pontos protokoll alapján döntik el, melyik sérültet látják el elsőnek, és a magukkal vitt eszközök közül melyeket használják a beavatkozás során.

MRSZ - Felzárkózó Települések - Fotó: Vágány Zoltán

Fotó: Vágány Zoltán

Ugorjunk át kicsit az egyenlet másik oldalára: egy család hogyan találkozhat a programmal?

Mi elég lassan kerülünk bele a település életébe, és ez részünkről tudatos is, mert szervesen szeretnénk építkezni. Először a döntéshozóktól, a lelkésztől és a védőnőtől tudhatják meg, hogy valami elindult a településen. Máshogy állnak a programjainkhoz és a Jelenlét ponthoz, hogyha ismerőstől hallanak rólunk. Jellemzően a közösségi programjainkon keresztül találkoznak először velünk, vagy az utcai munkánkon, de volt, ahol szórólapoztunk is. Így történt például Dámócon, mert ott nem csak Jelenlét pont, hanem közfürdő és mosoda nyílt, ugyanis ezen a pici településen sok ingatlanban nincs fürdőszoba vagy illemhely. Kevésbé, de működik a plakátolás is, valamint a második évtől Facebook-csoportokat is létrehoztunk. Sok csatornán keresztül próbáljuk elérni a lakosokat, nem erőltetve, nem szenzációhoz kapcsolva, hanem egyszerűen, természetesen megjelenve. Amúgy is szinte az egész településen képben kell lennünk, hogy hol és kik élnek, milyen problémáik vannak. A téli krízisidőszak előtt a munkatársak körbesétálják a települést, hogy melyik épületben van esetleg valami olyan hiány, amely problémát okoz a téli időszakban. Mondjuk, hiányzik egy ablaküveg, egy tetőcserép, nincs kályha, vagy kisbabát nevelnek és nincs egy biztonságosan fűthető szobájuk. Látni kell, hogy vannak, akiknek az információk begyűjtésével is gondjuk van, hiszen nem tudatos internethasználók, vagy nincs is internet-hozzáférésük, de sokaknak az olvasással, szövegértéssel is gondjaik vannak, így sokszor a beszélgetés a leghatékonyabb mód.

A programnak része valamiféle fejlesztési, építkezési segítség, vagy ez csak egyedi esetekben történik meg?

Ahogy az MRSZ-nél általában, a Felzárkózó települések program esetében is létezik úgynevezett adományprotokoll. Mi kérelem és rászorultság alapján tudunk bármit is adni. Azért válaszolok erre óvatosan, mert az első időben, éppen a munkatársak téli krízis előtti településbejárásakor elindult a pletyka, hogy itt akkor mindenhol ablakcsere lesz. Ezzel óvatosan kell bánni, hiszen nem ablakcsere-programot indítunk, hanem rászorultsági alapon szeretnénk megelőzni azokat a téli krízishelyzeteket, amelyek esetleg életveszélyes helyzetekhez vezethetnek. Fontos továbbá az is, hogy úgy próbálunk segíteni, hogy közben ne veszítsük el a család önsegítő motivációját. Kényes egyensúly, hogy úgy segítsünk, hogy adunk, de közben benne legyen az ő tudásuk, hozzáadott munkájuk. Szinte minden programunknak célja van, mindenben van valamilyen fejlesztő tevékenység, ismeretátadás. Ilyen például a kiskert program is, amely láthatatlan segítség az öngondoskodáshoz és a munkavégzés rendszerességéhez. Mindemellett sikerélményt is adhat a családoknak, mert a kerti zöldségekkel viszonylag gyors eredményt lehet elérni, és nem mellesleg kézzelfogható, megehető.

MRSZ - Felzárkózó Települések 2021 nyár -  Zemplénagárd_kézműves - Fotó: Hirling Bálint

Fotó: Hirling Bálint

Hogyan képzeljünk el tíz év múlva egy olyan települést, ahol tényleg minden sikerült, amit a programmal szerettek volna elérni?

Egy nagyon jó hangulatú kis települést képzelek el, ahol természetes az együttműködés. Reggel beugrik egy kávéra a polgármester vagy a lelkész, és megkérdezi, hogy mi fog történni ezen a héten, ki hol tud segíteni a másik programjában, eseményeiben. A helyi lakosság körében pedig úgy képzelem el, hogy megtörtént egyfajta hangulatváltozás, és ezt azért emelem ki, mert az elmúlt két évben azt tapasztaltuk, hogy nagyon sokszor a helyi értékek jelen vannak, a helyi tudás jelen van, de annak a képessége, hogy azt valamilyen pozitívumra, közösségi élményre vagy haszonra fordítsák a helyiek, hiányzik. A közösség- és gazdaságfejlesztési projektjeink pont erre épülnek, hogy megnézzük, mik azok a helyi értékek, amelyekre tudunk valamilyen alulról építkező foglalkoztató vagy gazdaságélénkítő programot alkalmazni. Tíz-tizenöt év múlva olyan kistelepülési hangulatot tudok elképzelni, ahol sok a találkozás és együttműködés a lakók között.

Lehet ez alapja nagyobb mértékű továbblépésnek, például hogy minden településen legyen egy-két közös vállalkozás?

Alapvető cél, hogy ezeken a településeken beinduljon a közösségi élet, és hogyha ez megtörténik, nyilván jönnek az ötletek. Nem biztos, hogy mindenhol el tudunk indulni egy-egy vállalkozási projekttel, de cél az, hogy párbeszéd alakuljon ki a helyiek között, és valamilyen közös gondolkodás, ötletelés elinduljon. Ilyenekre természetesen van példa már az elmúlt két évből is.

MRSZ - Felzárkózó Települések 2021 nyár - Fotó: Hirling Bálint

Fotó: Hirling Bálint

Tudna mondani példát?

Az első évben csatlakozott településeken több ötlet van, amelyek egy része már elindult a megvalósulás útján, a másik részén gondolkodunk, keressük hozzá a forrást. Például az egyik projektünk Zemplénagárd és Dámóc településeken valósul meg, ahol megnéztük, hogy milyen tájhoz kötődő értékek vannak. A két település szép, érintetlen természeti környezetben, a Tisza mellett fekszik. Van turistajelzés, de nem nagyon ismert ez a környék. Ez a terület is jó példája annak, hogy számos elfeledett érték, tudás és lehetőség van a térségben. Például voltak ártéri gyümölcsök, elkezdtük feltárni, hogy meg lehet-e találni ezeket a területeket, van-e lehetőség génmegőrzésre. Valamint a Tisza mentén kis homokpadok vannak, amelyeken régen strandok voltak, ezek helyei még megvannak. További lehetőségek nyílnak szálláshely tekintetében is, mivel a térségben viszonylag kevés helyen lehet megszállni. Az is előfordul, hogy nem elsőre tűnik fel a nyilvánvaló érték: már sokadszorra autóztam a településre, amikor észrevettem, hogy Zemplénagárdon öt-hat fajta, szépen gondozott rózsával is lehet találkozni. A polgármesterrel beszélgetve kiderült, hogy a közfoglalkoztatott munkatársai metszik, gondozzák a növényeket. A helyiek nem is gondolták volna, hogy a rózsa gondozása különleges tudás lenne, pedig tudjuk, hogy érzékeny növény. Többek között ilyen és hasonló tudásra szeretnénk építeni, tervezünk rózsakertet, és elkezdtük a kísérleteket rózsakeksz készítésére. Látható, hogy vannak értékek, amelyekre lehet közösen építeni, de persze meg kell találni a harmonikus egyensúlyt, hogy ne ígéretnek, vagy túlzó fejlesztési ötletnek tűnjenek a kezdeményezések.

Van olyan terület, ahol megvan az ötlet, megvannak az alapok, csak kellene még egy kis szaktudás, vagy valami más, amiben talán valamelyik olvasó tud segíteni?

Számos ötlet van az asztalosműhelytől a fejlesztőjáték készítésén át, különböző kerti növények feldolgozásáig. Sok területen gondolkodunk, úgyhogy, ha bárkinek van kedve velünk gondolkodni, azt szívesen várjuk. Ez lehet helyi termékek készítése vagy a piacra való bevezetése, vagy olyan kulturális együttműködések, amelyek tovább tudják lendíteni a települések közösségi életét. Mi nyitottak vagyunk, és örömmel várjuk azokat, akik idejükkel, tudásukkal segíteni szeretnének.

A cikk eredetileg a Reformátusok Lapja augusztus 22-i számában jelent meg.

További információkat a programról és a támogatási lehetőségekről a jobbadni.hu oldalon találhatnak.