Hittel és megújult lendülettel az oktatásban

A legfontosabb szempont a hittanoktatásban a Krisztushoz vezetés, lényeges a gyülekezeti utánpótlás megvalósítása, jelentős feladat a hitoktatók ösztönzése és az intézményi lelkészek szerepének erősítése. Többek között erre hívta fel a figyelmet Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a 10. Országos Református Köznevelési Konferencián, Berekfürdőn. A nagy érdeklődéstől kísért több mint kétszázhúsz érdeklődő részvételével március 16. és 18. között tartotttanácskozáson bejelentették: létrejön a Károli Junior Akadémia és elindul a református szabadegyetem.

Hogy lehet a hitet átadni?

Az intézményvezetőknek számos programot, munkacsoport- és szekcióbeszélgetést szerveztek a Megbékélés Házában a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata és a Zsinati Oktatási Irodája szervezésében.

Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke csütörtök délelőtt a beszédében felhívta a figyelmet: az idei a hittanoktatás éve. Feltette a kérdést: Mit lehetne jobban csinálni? Hogy lehet a hitet átadni? Az elmúlt évek alatt összegyűlt annyi tapasztalat, hogy mi az, amit másképpen és jobban lehetne végezni.

Kiemelte: 150 ezer gyereket ér el a Református Egyház minden héten hittanórán, vagyis 300 ezer szülőt. Figyelemre méltó felmérések szerint azonban annak, aki református hittanra járatja gyerekét, 80 százalékának minimális, vagy egyáltalán semmifajta egyházi kötődése nincs. Jelezte azt is, hogy az egy százalék felajánlása a Magyarországi Református Egyház számára az elmúlt tíz évben megduplázódott.

Balog Zoltán.jpg

Balog Zoltán püspök előadása az oktatási konferencián

Fotó: Pályi Zsófia

A püspök szerint a legfontosabb szempont a hittanoktatásban a Krisztushoz vezetés, azonban folyamatosan az a panasz, hogy most már a gyerekek hétvégén nem jönnek el a plébániára meg a templomba, mert már hét közben megvolt a hittanóra. Ezért elemi kérdés a gyülekezeti utánpótlás megvalósítása, érdemes ezzel hangsúlyosan foglalkozni – adott hangot vélekedésének. Vagyis lényeges pontosan látni az intézményi háttér és a gyülekezeti valóság közötti különbséget. Jelentős feladatnak nevezte a hitoktatók ösztönzését, illetve az intézményi lelkészek szerepének erősítését is.

Szellemiség és szabadegyetem

Trócsányi László rektor előadásában feladatának nevezte a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) szellemiségének formálását és szavatolni a szabadegyetemi értékrend és nyitottság harmóniáját. Meglátása szerint erre állandóan fel kell készülni, és a tanárokról is kell sokat beszélni a tanárokkal.

Trócsányi László kitért arra is, hogy minden évben csökken a hallgatók száma, és egyre több felsőoktatási intézmény nyújtja ugyanazt a szolgáltatást, vagy látszólag ugyanazt. A szülő dönt arról, hol folytatja tanulmányait a gyerek. Óriási kérdés: mit tud a Károli Gáspár Református Egyetem vagy a református felsőoktatási intézmények sora válaszolni arra a kérdésre, miért ott tanuljon tovább a fiatal.

Trócsányi.jpg

Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora előadása az oktatás konferencián

Fotó: Pályi Zsófia

Elmondása szerint a KRE közepes méretű egyetem, az egyik elsődleges követelmény, hogy minőséget adjon. Egyszersmind nyújtson a hallgatónak biztonságot, kellenek jó kollégiumok, lényeges, hogy megőrizhető legyen a családias légkör. Szervezzenek nívós programokat a hallgatóknak! Legyenek ösztöndíjprogramok!

Beszélt arról, hogy is, hogy létrehozzák a Károli Junior Akadémiát, a 11. évfolyamos diákok számára, olyan formában, hogy szombatonként képzéseket adnak számukra kreditpontért, tanulmányi versenyeket támogatnak, tehetséggondozást garantálnak.

Fontosnak nevezte a karok közötti falak lebontását is, református szabadegyetem indítását, az egymás felé való nyitás céljával. Ugyancsak cél egy Kárpát-medencei akadémiai hálózat elindítása, középpontba helyezve a diaszpóra, a család és Európa témáját, s ezekről folyamatos eszmecserék zajlanának.

Belső igény, hogy odaállok Isten elé

Bruckner László, a Református Oktatási Szolgálat főigazgatója szerint a református iskolák például azzal tudnak vonzóvá válni, hogy olyan értéket képviselnek, amely többletet ad. Ilyen például a kultúra, a magyar tradíciók ápolása és az imádság, annak gyakorlása. Emellett a felelősségvállalás, a közösség, valamint a minőség, melyekben elöl kell járniuk a református oktatási, nevelési intézményeknek.

Bruckner.jpg

Bruckner László, a Református Oktatási Szolgálat főigazgatója

Fotó: Pályi Zsófia

Az intézményvezetők munkacsoport-megbeszélésén szintén elhangzott a református hittanoktatás üzenete, jelentősége. A vélemények szerint a lelkiségi nevelés egyik fontos eleme a keresztény személyiség kibontakozásának, valamint hangsúlyos az is, hogy a külvilág számára mit adnak tovább.

A Károli-egyetem korai fejlesztésre irányuló elképzelésit újszerű gondolatnak nevezték, illetve a szakképzés felvállalása is fontos irány lehet. Hiszen lényeges cél, hogy azokat a diákokat megtalálják a református oktatási intézmények, akiknek náluk a helye. Jégkorongos példával szemléltetve: azt kell nézni, hogy hova érkezik a korong. Az összetartozás egyik jó példájaként említette egy hozzászóló a keresztény óvodák létrehozását, mert ezek különleges közösségi légkört teremtenek.

munkacsoport.jpg

Munkacsoport-megbeszélés az oktatási konferencián

Fotó: Pályi Zsófia

A pedagógus-utánpótlással, a szakemberek csökkenő számával összefüggésben a fizetések rendezése mellett a társadalmi megbecsülést, a társadalmi konszenzus kialakítását nevezte nélkülözhetetlennek Bruckner László. Véleménye szerint elemi kérdés, hogy érezzék a pedagógusok: munkájuk jó, értelmes, hasznos.

Hitoktatás válságos helyzetben

Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatási Irodájának vezetője kérdésünkre, hogy mennyire változott az igény a lelkiségi oktatásra, kiemelte: az elmúlt két évben, amióta tart a járványhelyzet, többen jelentkeztek hittanoktatásra, több szülő döntött úgy, hogy első osztályos gyermekét oda íratja, vagyis nyitottabbak lettek az emberek a lelkiségi kérdésekre, az egyház tanítására.

Papp Károly.jpg

Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatási Iroda vezetője

Fotó: Pályi Zsófia

A hittanoktatók számára pedig fontos intézkedésnek nevezte, hogy elismerésük javult, a pedagógusokkal egyenrangúvá váltak, és az egyházi iskolai hittanoktatás finanszírozása is jobb lett, könnyebb lett az állami partnerrel az együttműködés.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára előadásában összegezte az elmúlt négy év feladatait és próbatételeit. Beszédében támogatásáról biztosította a református intézmények fejlesztési törekvéseit, kiemelte még például a felzárkózási intézkedéseket, a tankötelezettséget, a járványhelyzetben való helytállást, a digitális oktatást.

résztvevők.jpg

Résztvevők az oktatási konferencián

Fotó: Pályi Zsófia

Az oktatási konferencián részt vett református intézményvezetők számos programon, munkacsoport- és szekcióbeszélgetésen vettek részt. A küldetést, hittanoktatást, pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, a felzárkóztató programokat, együttműködési lehetőségeket, az iskolalelkészek foglalkoztatását, óvodai nevelést, a keresztyén hagyományok ápolását, próbatételeket, feladatokat, útirányokat, digitális tananyagokat és a pénzügyi kultúrát is érintő előadások mellett az imádság, közös éneklés és pihentető fürdőzés tette teljessé az alkalmat.