„...nem tudtak szembeszállni azzal a bölcsességgel és Lélekkel, amellyel [István] beszélt.” ApCsel 6,8–15
8 István pedig – kegyelemmel és erővel telve – nagy csodákat és jeleket tett a nép között. 9 Megjelentek azonban néhányan a szabadosok, a ciréneiek és az alexandriaiak zsinagógájából, valamint néhányan a kilikiaiak és ázsiaiak közül, és vitatkoztak Istvánnal; 10 de nem tudtak szembeszállni azzal a bölcsességgel és Lélekkel, amellyel beszélt. 11 Ekkor felbujtottak némelyeket, akik ezt mondták: Hallottuk, amikor káromolta Mózest és az Istent. 12 A népet, a véneket és az írástudókat is fellázították. Rárontottak, elfogták őt, és a nagytanács elé hurcolták. 13 Hamis tanúkat is állítottak, akik ezt mondták: Ez az ember állandóan e szent hely és a törvény ellen beszél. 14 Hallottuk is, amikor azt mondta, hogy az a názáreti Jézus lerombolja ezt a helyet, és megváltoztatja azokat a szokásokat, amelyeket Mózes hagyott ránk. 15 Ekkor a nagytanácsban ülők mind rátekintettek, és látták, hogy az arca olyan, mint egy angyalé.
Bibliaolvasó Kalauz – Literáty Zoltán igemagyarázata
István bölcsességgel és Lélekkel beszélt. Voltak, aki szembe akartak vele szállni, de nem tudtak. Miért nem? Mert a Lélek ereje ellenállhatatlan. Olyan, mint a szél. Nem lehet megállítani. A Gonosz lelke a saját eszközeivel mindent megpróbál, hogy Isten embereit elhallgattassa, de Isten nem hagyja őket magukra, mert a saját dicsőségét engedi rajtuk keresztül átragyogni.
RÉ21 447 • IÉ Jak 2,14–26 • Zsolt 99
Napi ének | 588 | Igazságnak napja, jöjj
Heti zsoltár | 119TV | Teljes szívből hozzád esedezem
„Tejszínt és mézet eszik mindenki, aki az országban megmarad.” Ézs 7,10–25
10 Ezután így szólt az Úr Áházhoz: 11 Kérj egy jelet Istenedtől, az Úrtól, akár lentről a mélyből, akár fentről a magasból! 12 De Áház így válaszolt: Nem kérek, nem kísértem az Urat! 13 Akkor ezt mondta Ézsaiás: Halljátok meg, Dávid háza! Nem elég, hogy embereket fárasztotok, még Istenemet is fárasztjátok? 14 Ezért maga az Úr fog jelet adni nektek: Íme, egy fiatal nő, aki most várandós, fiút fog szülni, és Immánuélnak nevezi majd el. 15 Tejszínt és mézet fog az enni, amíg meg tudja vetni a rosszat, és a jót tudja választani. 16 Mert mielőtt ez a gyermek meg tudja vetni a rosszat, és a jót tudja választani, elhagyottá válik az a föld, amelynek két királyától rettegsz. 17 Hoz majd az Úr rád, népedre és atyád házára olyan napokat, amilyenek még nem voltak, mióta Efraim elvált Júdától: elhozza Asszíria királyát. 18 Azon a napon idehívja az Úr a legyeket Egyiptom folyói mellől, és a méheket Asszíria földjéről. 19 Mind eljönnek, és letelepszenek a mély medrekben és a sziklahasadékokban, minden tövisbokron és minden itatóhelyen. 20 Azon a napon megborotválja az Úr a Folyamon túl bérelt késsel, az asszír királlyal a fejet és a szőrös lábat, a szakállt is levágja. 21 Azon a napon mindenki csak egy tehenet és két juhot fog tartani, 22 de azok annyi tejet adnak, hogy mindenki tejszínt eszik. Tejszínt és mézet eszik mindenki, aki az országban megmarad. 23 És azon a napon minden helyet, ahol most ezer ezüstöt érő ezer szőlőtőke van, felver majd a tövis és a gaz. 24 Nyilakkal és íjjal mennek majd oda, mert tövis és gaz lesz az egész ország. 25 Nem mennek föl egyetlen hegyoldalba sem, amelyet meg szoktak kapálni, mert félnek a tövistől és a gaztól. Csak marhák járnak ott, és juhok legelésznek.
Az Ige mellett – Szalay László Pál igemagyarázata
(22) „Tejszínt és mézet eszik mindenki, aki az országban megmarad.” (Ézs 7,10–25)
Micsoda pazarlás, amikor az ember nem él az Isten adta lehetőséggel! Az Úr felkínálja a segítségét, a támogatását, a védelmét, az ember pedig úgy tesz, mintha észre sem venné. A Teremtő zavaró körülménnyé válik. Mint amikor egy távoli, nem szívesen látott rokon érkezik. Tényleg ilyen kelletlen fogadtatást érdemel, aki kinyújtja a karját értünk? Az új esély nem örvendetes? Áháznak, úgy látszik, nem, mintha megkeményedett volna a szíve. Olyan ő is, mint az egyiptomi fáraó, aki nem akart Isten akaratába belesimulni. A büntetés már nem kerülhető el, mert Áház a saját szerencsétlensége kovácsa lett. Isten Ézsaiás által egy anyáról és egy gyermekről beszél olyan jelként, amely messzebb fénylik, mint Áház sorsa. Az ország elpusztul, és a jólét nyomát sem találni. Tej és vadméz lesz az eledele a maradéknak. A földek műveletlenek maradnak. A vadak pedig veszélyesek. Mi ne legyünk vakok a megmenekülés útjára! Ne utasítsuk el Jézus Krisztus megváltó áldozatát! Higgyük el, velünk az Isten!
