„Megteremtette Isten az embert a maga képmására” 1Móz 1,26–2,4a
26 Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a jószágokon, az összes vadállaton és az összes csúszómászón, ami a földön csúszik-mászik. 27 Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. 28 Azután megáldotta őket Isten, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá! Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a szárazföldön mozgó minden élőlényen! 29 Majd ezt mondta Isten: Nektek adok minden maghozó növényt az egész föld színén, és minden fát, amelynek maghozó gyümölcse van: legyen mindez a ti eledeletek! 30 Minden földi állatnak, az ég minden madarának és minden földi csúszómászónak pedig, amelyben élet van, eledelül adok minden zöld növényt. És úgy történt. 31 És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. Így lett este, és lett reggel: hatodik nap.
1 Így készült el az ég és a föld és azok minden serege. 2 A hetedik napra elkészült Isten a maga alkotó munkájával, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. 3 Azután megáldotta Isten a hetedik napot, és megszentelte azt, mert azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után. 4a Ez az ég és a föld teremtésének története.
Bibliaolvasó Kalauz – Mucsi Zsófia igemagyarázata
Arra, hogy az ember Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve, két helyen is úgy hivatkozik a Biblia, mint ami védelmet jelent az ember számára. A gyilkosságot (1Móz 9,6) és az átkot (Jak 3,9), a fizikai és szóbeli bántalmazást tiltja meg erre hivatkozva. Vajon tudunk-e megálljt parancsolni az indulatoknak? Tudjuk-e a másikban Isten képmását látni? Krisztus, Isten tökéletes képmása (Zsid 1,3) ebben is utat mutat számunkra. Az az indulat legyen bennünk, ami őbenne volt, semmi más.
RÉ21 241
A Teremtő Isten dicsérete | 569 | Ím, készen áll az alkotás!
„…a mennyből pedig hang hallatszott: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.” Mk 1,9–11
9 Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban. 10 És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; 11 a mennyből pedig hang hallatszott: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.
Az Ige mellett – Karsay Eszter igemagyarázata
(11) „…a mennyből pedig hang hallatszott: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.” (Mk 1,9–11)
Jézus is megkeresztelkedett. Miért? Neki is szüksége volt bűnvallásra és megtérésre? Nem, hiszen ő nem volt bűnös (Zsid 4,15). De szolidáris volt a bűnösökkel, mindenkivel, egész életében mindvégig, a kereszthalálában is. Názáretből az út a Jordán folyóig négy napon át tarthatott (150 kilométer). Jézus nem arra járt, hanem tudatosan ment oda Keresztelő Jánoshoz. Beállt az ott lévők közé, vállalja az embert, azonosul velünk. Vele megnyílt a menny, Isten közel jött, a názáreti Jézusban testet öltött. Ő is alámerült a Jordán vizébe, mint azok, aki Istent és kegyelmét keresték. Ez az első nyilvános megjelenése, mielőtt bármit mondana, cselekedne. Megkeresztelkedik. Egészen alámerül a földi világba, átadja magát a küldetésének úgy, mint aki kész a halálra, és úgy, mint aki Istennek engedelmes Fia. Vele út nyílik a mennybe, az ember előtt nincs többé válaszfal. Amint feljön a vízből, sejtelmes megerősítésként a Szentlélek puhán, mint egy lehelet, mint valami szelíd galamb rászáll, nem viharos, pusztító látványossággal, hanem csöndes érintéssel (10). Hallja az Atya hangját, íme, az Ember, amilyet eredetileg teremtett, aki tökéletes. Mi is gyönyörködhetünk benne. (2Kor 4,6)