„Mert én meghaltam…, hogy Istennek éljek” Gal 2,15–21
15 Mi, akik zsidónak születtünk, és nem pogányok közül való bűnösök vagyunk, 16 tudjuk, hogy az ember nem a törvény cselekedetei alapján igazul meg, hanem a Krisztus Jézusba vetett hit által. Ezért mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hit és nem a törvény cselekvése által, mert a törvény cselekvése által nem igazul meg egy ember sem. 17 Ha pedig Krisztusban keresve megigazulást, magunk is bűnösnek bizonyulunk, akkor talán Krisztus a bűn szolgája? Szó sincs róla! 18 Mert ha ismét felépítem, amit leromboltam, saját magamat nyilvánítom törvényszegőnek. 19 Mert én meghaltam a törvény által a törvénynek, hogy Istennek éljek. 20 Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amelyet most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem. 21 Nem vetem el Isten kegyelmét: mert ha a törvény által van a megigazulás, akkor Krisztus hiába halt meg.
Bibliaolvasó Kalauz – Varga Róbert igemagyarázata
„Mert én meghaltam…, hogy Istennek éljek” (19). Halál és élet! Nem az ószövetségi törvény által, hanem „kegyelemből van üdvösségünk”, azaz megmenekülésünk Isten jogos ítélete alól (Ef 2,8). Bűntelen, azaz „igaz” ember nincs. Egyedül Jézus volt bűntelen, aki „szeretett engem és önmagát adta értem” – írja Pál (20). Érte is, értünk is meghalt Jézus. Ez az új élet, a hívő élet alapja, erőforrása. Te Isten igéje szerint már „élsz” vagy még „halott” vagy?
RÉ21 799
Mennybemeneteli ének | 536 | Szent egek, minden boldogok hajléki
„Reménykedj az Úrban, ő megsegít téged.” Péld 20
1 A bor csúfolódóvá tesz, a részegítő ital lármássá, senki sem bölcs, aki attól tántorog. 2 A király haragja olyan, mint az oroszlán morgása, aki fölidézi, maga ellen vét. 3 Távol maradni a perpatvartól: dicsőség, a bolond mind belekeveredik. 4 Nem szánt ősszel a rest, de ha majd aratni akar, nem lesz mit. 5 Mély víz az ember szívének a terve, de az okos ember kimeríti. 6 Sok ember hirdeti, hogy hűséges, de ki találhat megbízható embert? 7 Feddhetetlenül él az igaz, még a fiai is boldogok lesznek. 8 Ha a király az ítélőszékben ül, tekintete észrevesz minden rosszat. 9 Ki mondhatja: Tisztán tartottam szívemet, tiszta vagyok, nincs vétkem? 10 A kétféle súlyt és a kétféle vékát egyaránt utálja az Úr. 11 Már egy gyermek tetteiből is fel lehet ismerni, hogy tiszta és helyes-e, amit tesz! 12 A halló fület és a látó szemet egyaránt az Úr alkotta. 13 Ne szeresd az alvást, mert elszegényedsz; tartsd nyitva a szemed, és jóllakhatsz kenyérrel. 14 Rossz! Rossz! – mondja a vevő, de amint elmegy, már dicsekszik. 15 Lehet bőven arany és igazgyöngy, de legdrágább kincs az okosan beszélő száj. 16 Vedd el a ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért! 17 Ízlik az embernek a hazugsággal szerzett kenyér, de végül kaviccsal lesz tele a szája. 18 Tanácskozás során születik a jó terv, és megfontoltság kell a háborúhoz. 19 A rágalmazó titkokat fed fel, azért a fecsegővel ne barátkozz! 20 Aki apját vagy anyját átkozza, annak mécsese a legnagyobb sötétben alszik ki. 21 Az előre kikövetelt örökségen végül is nem lesz áldás. 22 Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az Úrban, ő megsegít téged. 23 Utálja az Úr a kétféle súlyt, és a hamis mérleg nem jó dolog. 24 Az Úr irányítja a férfi lépteit, az ember hogyan érthetné meg útját? 25 Csapdába esik az, aki könnyelműen tesz fogadalmat, mert azután már hiába bánkódik. 26 A bölcs király leteríti a bűnösöket, és kocsival hajt rájuk. 27 Az ember lelke az Úrtól kapott mécses, egészen átkutatja a test belsejét. 28 Szeretet és hűség őrzi a királyt, és szeretet támogatja trónját. 29 Az ifjak dísze az erő, az öregek ékessége pedig az ősz haj. 30 Zúzódások, sebek tisztítanak meg a gonoszságtól, és a test belsejében is érzett csapások.
Az Ige mellett – Gaál Sándor igemagyarázata
(22/b) „Reménykedj az Úrban, ő megsegít téged.” (Péld 20)
Sokféle igyekezet teljesítésére serkent itt a bölcs tanácsadó. Óv a semmittevéstől, a rest életviteltől. Józanság így élni. Megfontoltan, jó beosztással, figyelmes igyekezettel. Azonban mindezek fölé kerekedik a Teremtővel való viszony ápolása. A vele való kapcsolat rendezése, ápolása harmóniát teremt a szívben, majd a környezetünkben is. Fölé emel emberi gyengeségnek, kiutat mutat a kilátástalanságból. Istenben reménykedni a legmegfontoltabb döntés. Őbenne hinni azt jelenti, hogy mindent félreteszek az útból, és kizárólagosan belé vetem a bizalmamat. Tudom, hogy a lehetőség nála van. Ami azt jelenti, hogy csak idő kérdése, és javamra dönti el ügyemet, ledönti az akadályt jelentő falakat, megakadályozza a cselszövést, vizet fakaszt a pusztában. És mindezek fölött megbékéltet önmagával. Minden ígérete ebbe a pontba koncentrálódik. Nemcsak ígéret, hanem beteljesült valóság, amely Krisztusban megtörtént. Biztos alapja minden reménységünknek, garanciája a bármiben való megsegítésünknek. Reménykedni Istenben nem csak felemel, szinten is tart. „Nem engedi sohasem, hogy ingadozzék az igaz.”
