„…szabadítson meg bennünket…” 1Sám 4,1–11
1 Sámuel beszéde pedig eljutott egész Izráelhez.Izráel azután hadba vonult a filiszteusok ellen, és tábort ütöttek Eben-Háézer mellett, mert a filiszteusok már Afékban táboroztak. 2 A filiszteusok csatarendbe álltak Izráellel szemben, heves harc kezdődött, és vereséget szenvedett Izráel a filiszteusoktól, akik levágtak a harcmezőn mintegy négyezer embert. 3 A hadinép visszavonult a táborba, és Izráel vénei ezt mondták: Miért veretett meg ma bennünket az Úr a filiszteusokkal? Hozzuk el ide Sílóból az Úr szövetségládáját, jöjjön közénk, és szabadítson meg bennünket ellenségeink kezéből! 4 Ekkor a nép követeket küldött Sílóba, és elhozták onnan a kerúbokon trónoló Seregek Urának a szövetségládáját. Éli két fia, Hofní és Fineás is ott volt Isten szövetségládájával. 5 Amikor az Úr szövetségládája megérkezett a táborba, egész Izráel olyan nagy ujjongásban tört ki, hogy még a föld is megrendült bele. 6 Meghallották a filiszteusok is a hangos ujjongást, és azt kérdezgették: Mi ez a nagy ujjongás, ami a héberek táborából hallatszik? És megtudták, hogy az Úr ládája érkezett meg a táborba. 7 Ekkor félelem fogta el a filiszteusokat, és ezt mondták: Isten jött a táborba! Jaj nekünk – mondták –, mert ilyen még nem volt sohasem! 8 Jaj nekünk! Ki ment meg bennünket ennek a hatalmas Istennek a kezéből? Ez az az Isten, aki mindenféle csapással sújtotta Egyiptomot a pusztában! 9 Filiszteusok! Legyetek erősek, legyetek férfiak, különben szolgái lesztek a hébereknek, ahogyan ők szolgáltak nektek. Legyetek férfiak, harcoljatok! 10 Harcoltak is a filiszteusok, és Izráel vereséget szenvedett. Mindenki hazafelé menekült, mert a vereség igen súlyos volt: elesett Izráelből harmincezer gyalogos. 11 Elvették az Isten ládáját is. Éli két fia, Hofní és Fineás is meghalt.
Bibliaolvasó kalauz – Varga Róbert igemagyarázata
„...szabadítson meg bennünket..." (3). Izráel vallásos meggyőződése szerint a frigyláda jelenléte a győzelem záloga. A láda azonban nem helyettesíti az Istenbe vetett szívbéli bizalmat, a hitet, az engedelmességet, és ezek nélkül nem tart meg. Isten nem vallásossá akar tenni bennünket, hanem Jézus Krisztusban hívő keresztyénekké. A vallás lentről, az embertől indul, teljesítményt, tárgyakhoz való kötődést jelent. A keresztyén hit fölülről adatik, Istentől kapott ajándék, és egyedül Jézus Krisztusban bízik. Ő egyedül a Szabadító!
RÉ 60 MRÉ 60
„…még jobban kiáradt a kegyelem…” Róma 5,12–21
12 Ahogyan tehát egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a halál, úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, hogy mindenki vétkezett. 13 Mert a törvényig is volt bűn a világban, bár a bűn nem róható fel, ha nincs törvény. 14 Mégis uralkodott a halál Ádámtól Mózesig azokon is, akik nem Ádám bűnéhez hasonlóan vétkeztek. Ő pedig előképe az eljövendőnek. 15 De nem igaz az, hogy amilyen a vétek, olyan a kegyelmi ajándék is. Mert ha annak az egynek a bűne miatt sokan haltak meg, még inkább igaz, hogy Isten kegyelme és ajándéka kiáradt az egy ember, Jézus Krisztus kegyelme által sokakra. 16 És az sem igaz, hogy a kegyelmi ajándék ugyanolyan, mint az első ember bűnbeesése. Az ítélet ugyanis egyetlen eset folytán vitt a kárhozatba, a kegyelmi ajándék viszont sokak elbukásából visz megigazulásra. 17 Ha pedig az egynek elbukása miatt uralkodhatott a halál egyetlen ember által, akkor még inkább igaz, hogy azok, akik bőségesen kapják a kegyelem és az igazság ajándékát, uralkodni fognak az életben az egy Jézus Krisztus által. 18 Ahogyan tehát egy ember bűne lett minden ember számára kárhozattá, úgy lett egynek az igazsága minden ember számára éltető megigazulássá. 19 Mert ahogyan az egy ember engedetlensége által sokan lettek bűnösökké, úgy az egynek engedelmessége által is sokan lesznek igazakká. 20 Közben pedig eljött a törvény, hogy megnövekedjék a bűn. De ahol megnövekedett a bűn, ott még bőségesebben kiáradt a kegyelem; 21 hogy amiképpen uralkodott a bűn a halálban, úgy uralkodjék a kegyelem is az igazság által az örök életre Jézus Krisztus, a mi Urunk által.
Az Ige mellett – Steinbach József igemagyarázata
(20) „…még jobban kiáradt a kegyelem…” (Róma 5,12–21)
– Hálaadó bizonyságtétel fakad fel belőlem a mai igeszakasz olvasásakor, és nem enged elveszni a már sokszor magyarázott, csodálatos, de bonyolult teológiai részletekben. Emlékezetemben átfutottam az eddigi életemet. Én méltatlan, gyarló, vétkekkel teli ember, folyamatosan csak az Úr kegyelmét tapasztaltam meg: sasszárnyon hordozott, ahogy a 264. dicséretben énekeljük.
– Pontosan azt éltem át, amit itt kiemelten, újra és újra hangsúlyoz az apostol: kiáradt ránk, újra kiáradt ránk, még jobban kiáradt ránk, bőségesen kiáradt ránk az Isten, Jézus Krisztusban közölt kegyelme, amely mérhetetlenül gazdagabb a bűn és a halál kárhozatos erőinél (15–17).
– Gondold át, te hogyan tapasztaltad meg ezt a kegyelmet a saját életedben, szeretteid életében, gyülekezetedben, az egyházban? Most merd szó szerint venni az igeverset, ne teologizálj, ne bonyolítsd! „De ahol megnövekedett a bűn, ott még jobban kiáradt a kegyelem…” (20) Ahol győzött ez a mindennél hatalmasabb, a bűnt kegyelmesen eltörlő kegyelem, ott van esély komolyan venni, és nem relativizálni a bűnt! Örvendezz, kegyelembe fogadott! (Lukács 1,28)
*
– Szolgálatunkra nézve az következik mindezekből, hogy mi csakis Jézus Krisztus evangéliumának követei lehetünk: örömhírt hirdetünk, Isten üdvözítő, bőséges kegyelmének jó hírét. Mi csakis az életet szolgálhatjuk, még az intésünkkel is! Világosan kimondva: Nem a kárhozatról kell prédikálni, hanem az üdvösségről!
– Bizony, nem könnyű a Római levél alapján prédikálni úgy, hogy az valóban igehirdetés legyen és ne csupán egy dogmatikai előadás vagy fárasztó tanítás. Tanulmányozzuk át a mai igeszakaszban az apostol teológiailag csodálatos, bonyolult, aprólékos fejtegetését! Minden igevershez külön tanulmány írható. Minden igeversben élő üzenetek sokasága szólíthat meg minket, a Szentlélek által. Vigyázzunk azonban, hogy ne vesszünk bele a sok részletbe és a felvetődő kérdések garmadájába! Mi a lényeg? Mi az üzenet?
– Megszólított ez a tagmondat: „…még jobban kiáradt a kegyelem…” Krisztus a legnagyobb! Krisztus életet ajándékozó kegyelme, annak jelentősége, hatása mindennél nagyobb. Krisztus életet ajándékozó kegyelme nagyobb, mint a bűn és a halál hatalma (12). Krisztus megváltó kegyelmének hatása nagyobb, mint az Ádám bukásából fakadó kárhozat (18), és nagyobb az időközben (20) bűneinkre rámutató és azt halálosan és jogosan nekünk felrovó törvény átkánál (13). Újra és újra ezt hangsúlyozza itt az apostol. Ezt vegyük észre mi is! Ezt halljuk meg! Isten kegyelme és ajándéka még inkább kiáradt az egy ember, a Jézus Krisztus kegyelme által sokakra (15). Nem igaz, hogy ugyanolyan a kegyelmi ajándék, mint a bűnbeesés, mert a kegyelem bőségesebb (16–17).
– Ravasz László a bőségesen kiáradó krisztusi kegyelemről azt írja, hogy ezzel Isten világossá tette az emberiség életének irányát; a jövőt: „Ez a bőséges kegyelem nem ábránd, nem képzelgés, ez egy megkezdődött folyamat. Megkezdődött a Jézus Krisztus halálával és feltámadásával, és tart tovább, amíg teljessé lesz. A krisztusi és az ádámi emberiség, Jézus Krisztus visszajöveteléig együtt él: az ádámi a nyers valóságában, a krisztusi a hitben; amaz halálra ítélten, emez életre megnyerten. Ezzel meg van szabva az ember és az emberiség életének iránya.”