„Szövetségre lépek veled, sőt utódaiddal is, örök szövetségre minden nemzedékükkel. ” 1Móz 17
1 Amikor Abrám kilencvenkilenc éves volt, megjelent Abrámnak az Úr, és ezt mondta neki: Én vagyok a Mindenható Isten. Járj színem előtt, és légy feddhetetlen! 2 Megajándékozlak szövetségemmel, és nagyon-nagyon megszaporítom utódaidat. 3 Ekkor Abrám arcra borult, Isten pedig így szólt hozzá: 4 Ez lesz az én szövetségem veled: Sok nép atyja leszel! 5 Nem neveznek többé Abrámnak, hanem Ábrahám lesz a neved, mert sok nép atyjává teszlek. 6 Nagyon-nagyon megszaporítom utódaidat, népeket támasztok belőled, királyok származnak tőled. 7 Szövetségre lépek veled, sőt utódaiddal is, örök szövetségre minden nemzedékükkel. Mert Istened leszek, és utódaidnak is. 8 Neked és utódaidnak adom a földet, ahol jövevény vagy, Kánaán egész földjét birtokul örökre, és Istenük leszek. 9 Majd ezt mondta Isten Ábrahámnak: Te pedig tartsd meg szövetségemet, meg utódaid is nemzedékről nemzedékre! 10 Így tartsátok meg szövetségemet, amelyet veletek és utódaitokkal kötök: metéljenek körül nálatok minden férfit! 11 Metéljétek körül szeméremtestetek bőrét, ez lesz a veletek kötött szövetségem jele. 12 Nyolcnapos korában körül kell metélni nálatok minden fiúgyermeket nemzedékről nemzedékre, akár a házban született, akár pénzen vásárolták valami idegentől, aki nem a te utódaid közül való. 13 Körül kell metélni azt is, aki a házban született, azt is, akit pénzen vásároltak. Ott lesz az én szövetségem a testeteken örök szövetségként. 14 A körülmetéletlen férfit, akinek nem metélték körül szeméremteste bőrét, ki kell irtani az ilyen embert népe közül, mert elutasította szövetségemet. 15 Azután ezt mondta Isten Ábrahámnak: Szárajt, a feleségedet ne nevezd többé Szárajnak, hanem Sára legyen a neve! 16 Mert megáldom őt, sőt fiút adok neked általa; megáldom őt, és népek támadnak belőle, népek királyai származnak tőle. 17 Ábrahám ekkor arcra borult, de nevetett, ezt gondolta ugyanis magában: Százesztendős embernek lehet-e gyermeke? Vagy Sára kilencvenéves létére szülhet-e? 18 És ezt mondta Ábrahám az Istennek: Bárcsak Izmael életét oltalmaznád! 19 De Isten ezt mondta: Nem! Sára, a feleséged szül neked fiút, akit Izsáknak fogsz nevezni. Szövetségre lépek vele is, örök szövetségre, meg utódaival is. 20 Izmael dolgában is meghallgatlak: megáldom őt, és nagyon-nagyon megszaporítom és megsokasítom utódait. Tizenkét fejedelmet fog nemzeni, és nagy néppé teszem. 21 De szövetségre csak Izsákkal lépek, akit Sára egy esztendő múlva szül neked. 22 Miután Isten mindezeket elmondta, eltávozott Ábrahámtól. 23 Ezután fogta Ábrahám a fiát, Izmaelt meg a házában született vagy pénzen vásárolt összes szolgáját, Ábrahám háza népéből az összes férfit, és körülmetélte szeméremtestük bőrét még azon a napon, ahogyan meghagyta neki Isten. 24 Ábrahám kilencvenkilenc esztendős volt, amikor szeméremteste bőrét körülmetélték. 25 Fia, Izmael tizenhárom esztendős volt, amikor szeméremteste bőrét körülmetélték. 26 Ugyanazon a napon metélték körül Ábrahámot, a fiát, Izmaelt 27 és háza népéből az összes férfit. Mind a házban született, mind az idegentől pénzen vásárolt szolgákat körülmetélték vele együtt.
Bibliaolvasó kalauz – Szép Eduárd igemagyarázata
„Szövetségre lépek veled, sőt utódaiddal is, örök szövetségre minden nemzedékükkel. Mert Istened leszek, és utódaidnak is” (7). Ábrahám felbecsülhetetlen kiváltságban részesül, Isten maga lép szövetségre vele. Nemcsak neki szól az ígéret, hanem utódainak is. Ez a szövetség előre mutat a mindenkori bűnös embernek Krisztusban kapott kiváltságára, aki minden érdeme nélkül megkapja Isten kegyelmét. Legyünk hálásak ezért az ígéretért, hiszen a Mindenható nekünk és utódainknak is mondja: „…Istened leszek…”
RÉ 66 MRÉ 66
„Amikor imádkoztok…” Máté 6,9–15
9 Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, 10 jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; 11 mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, 12 és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; 13 és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen. 14 Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. 15 Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.
Az Ige mellett – Steinbach József igemagyarázata
(5) „Amikor imádkoztok…” (Máté 6,5–15)
AZ IMÁDSÁGRÓL…
– 1. Jézus nem azt mondja, hogy a nyilvános imádság képmutatás. Az öncélúan magamutogató, farizeusi kirakat-kegyesség a képmutató. Az ember nyomorúságos természetének része a képmutatás, amely csak a „kirakatra” ügyel, ami „haszonnal kecsegteti az üzletet”, de arra már nem figyel, ami a „raktárban” van. A nyilvános imádság fontos és szükséges: mert hitvallásunk része, nem szégyellve hitünket, kegyességünket (5).
– 2. A nyilvános imádság egyik fajtája a közös imádság. Közösen, hangosan azért imádkozunk, hogy együtt, egymás hite által épülve álljunk meg az Úr előtt. Ezt „szűk”, testvéri szeretet-közösségben gyakorolhatjuk. Ez egy szent értelemben intim közösség. Nem mindenkor, nem mindenhol, nem mindenkivel közösségben kapjuk a közös imádság lehetőségét. Senkit nem kényszeríthetünk erre. Mi magunk sem mindig vagyunk alkalmasak erre. Sok erőt, bátorítást adhat a közös imádság. Áldott az a család, boldog az a házasság, ahol ezt gyakorolhatják.
– 3. Jézus arra is figyelmeztet, hogy az imádság ne legyen „bőbeszédű” (7), hiszen tudja a mi Urunk, mire van szükségünk (8). Mi sokszor nem tudjuk. Vágyaink többnyire nem a mi javunkat szolgálják. Az imádság ne legyen bőbeszédű, egy harsogó világban különösképpen ne legyen az, mert az imádság mindig Isten beszédének, Igéjének befogadására készít fel.
– 4. Vannak olyan „imatémák”, amelyeket senkivel sem oszthatunk meg, mert azok csakis az Úrra tartoznak. A „belső szoba” csendjében elmondott imádságok mindig a legszentebbek (6), a leghitelesebbek, ahol az ember „kiöntheti szívét” (Jeremiás siralmai 2,19), megszabadulhat terheitől, megtisztulhat, és olyan üres edénnyé lehet, amit az Úr Lelke tölt meg az Isten országának kincseivel.