Újabb segítség a peremen szolgálóknak

– A járványhelyzet kirobbanása óta sokat beszéltünk annak gazdasági vonatkozásairól, de kevesebb szó esett a lelkiekről. Pedig komoly nehézségekkel néznek szembe az egyházközségek, a legnehezebb helyzetben a legkisebbek vannak – hangsúlyozta a két nappal később tartott sajtótájékoztatón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mint mondta, a kormány célzott döntésekkel sokat tett azért, hogy a nehéz helyzetbe jutott gazdasági területeket, vállalkozásokat és személyeket segítse, de a lelki dimenzió is fontos, az egyházi közösségeknek is segítségre van szükségük. Ennek a segítségnyújtásnak a folyamatát Balog Zoltán társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes dolgozta ki.

– Amikor nagy a baj, annak nemcsak szociális, anyagi és gazdasági vonatkozásai vannak, hanem lelkiek is. Épp ezért van szükség a lelki segítségre – emlékeztetett Balog Zoltán református lelkipásztor, hozzátéve: örül, hogy a kormány úgy döntött, támogatja a nehéz helyzetbe jutott közösségeket, „lelki természetű megerősítést” adva azoknak. A miniszterelnöki biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyházak aktív szerepet vállalnak szociális területen és az elesettek megsegítésében, ezért fontos, hogy ők is ott kapjanak segítséget, ahol a jelenlegi helyzet a legtöbb kárt okozta számukra.

Balog Zoltán és Semjén Zsolt 2001-ben már egy hasonló javaslattal fordult az akkori kormányzathoz. Akkor azt kérték, hogy a vidéken, kistelepüléseken élő lelkipásztorok kapjanak jövedelemkiegészítést, hiszen az egyházközségek önfenntartóak, a lelkészi javadalmat a gyülekezet tagjainak felajánlásai biztosítják – ez pedig sokszor nehézséget jelent a kisebb falvakban. Javaslatuk nyomán az ötezer lakosnál kisebb településeken 2002. január 1. óta kapnak jövedelemkiegészítést a lelkipásztorok, papok és rabbik.

A kormány mostani döntése ezt a jövedelemkiegészítést duplázza meg két ütemben: 2020. június 1-től hatvan százalékkal, 2021. január 1-től pedig további negyvennel emelik a pótlékot. Ez tizenegy egyház számára június 1-től 1,6 milliárd forint pluszt jelent, január 1-től pedig összesen 5,2 milliárd forintot, ami így valóban a jelenlegi 2,6 milliárd forint ráfordítás kétszerese lesz. – Ezzel a döntéssel négyezer lelkész, pap és rabbi jövedelme növekedhet, így próbáljuk tehermentesíteni a kistelepülésen szolgálókat – foglalta össze Balog Zoltán.

Baranya megyében, Dél-Magyarországon vagy például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nagyon nehéz helyzetben vannak a lelkészek, papok és rabbik. Ők azok, akik spirituálisan és kulturálisan is támogatják az ott élőket, aktív szerepet vállalva az oktatásban, az idősek gondozásában, az ifjúsági munkában, segítve az lakosság helyben maradását is. Bár a jelenlegi döntés a vidéki településeket érinti, az egyházi vezetőkkel történő további egyeztetés után a jövőben akár olyan helyeken is támogathatják a lelkészeket, papokat, rabbikat, ahol városokban, jellemzően lakótelepi környezetben szerveznek új egyházközségeket – jelentették be a sajtótájékoztatón.

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár arra is emlékeztetett, az elmúlt tíz évben Magyarországon több, mint százhúsz templom épült, valamint több száz templom épülete újulhatott meg. – Trianon századik évfordulóján arról sem feledkezhetünk meg, hogy a szerződés megfogalmazói közül senki sem hitte volna, hogy a magyar nemzet megmarad, mégis itt vagyunk még. Megmaradásunk sok mindennek köszönhető, ebből a küzdelemből határon túli testvéreink és az egyházak is kivették a részüket, nekik is köszönhető a nemzet lelki megerősödése, megújulása – fogalmazott az államtitkár.

Ennek okán június első hetében arról is dönthet a kormány, hogy jövedelemkiegészítés növelését a külhoni lelkészekre és papokra is kiterjesztik – ez további kétezer-nyolcszáz személyt érinthet. Az ő esetükben is először hatvan, majd negyven százalékos ütemezés várható. – Felvidék, Erdély, Partium, Délvidék és a szlovéniai területek lelkészei, papjai teszik az egyik letöbbet a magyarság megerősítéséért, fontos, hogy ezt folytatni tudják – indokolta a javaslatot Soltész Miklós.