Főszezonjukat veszítették el a református múzeumok azzal, hogy a koronavírus-fertőzés miatt tavasszal nem fogadhattak látogatókat. A bezártság alatt az online kommunikációra fókuszáltak, Pápán professzionális 3D-s kiállítást készítettek, Kecskeméten pedig humorral is oldották a járvány rossz híreit. Sárospatakon június 2-ától látogatható a világ egyik legszebb könyvtára, míg Debrecenben idén nyáron a szabadtéri sétákra fókuszálnak.
SÁROSPATAK: kinyitott a világ egyik legszebb könyvtára
Patakon a veszélyhelyzet kihirdetése után a munkatársak egyharmada dolgozott otthonról, köztük a veszélyeztetett korúak, illetve az asztmások – tudjuk meg Dienes Dénes tudományos gyűjteményi igazgatótól. A többiek bejártak dolgozni, a kellő távolságtartást biztosítani tudták számukra. Munka pedig a zárvatartás mellett is bőven volt: feldolgozás, rendezés és adatbázis-építés. Bővítették online szolgáltatásaikat, így a kutatói igényeket is kielégíthették.
A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeit egy átlagos évben tizenkét-tizenötezer látogató is felkeresi, de idén eddig alig néhány százat regisztrálhattak – jelentős bevételtől estek el. A Tiszáninneni Református Egyházkerület múzeuma év végéig felújítás alatt áll, így őket nem érintette a bezárás.
A pataki könyvtár – amelyet 2016-ban a New York-i Atlas Obscura szaklap a világ legszebb könyvtárai közé választott – június 2-án megnyitotta kapuit. Úgy számoltak, hogy óránkénti váltásban tíz-tizenöt fős csoportokat tudnak fogadni. – Ha nem is a régi intenzitással, de tudjuk biztosítani a látogatás és a kutatás lehetőségét – véli az igazgató. A kutatóknak és a látogatóknak kötelező a maszk vagy az arcot eltakaró kendő használata. Dienes Dénes szerint az emberek egyébként is ragaszkodnak hozzá.
A múzeum épületének felújítási munkálatai miatt az iskolatörténeti kiállítás előreláthatólag az év végéig zárva tart. Új kiállításként a trianoni centenáriumhoz kapcsolódó, muzeális értékű könyveket is bemutató tárlatot készítettek, amely virtuálisan is megtekinthető.
DEBRECEN: idén nyáron a szabadtéri programokra fókuszálnak
Egy átlagos évben a látogatók száma megközelíti a harmincezret, és a tavaszi időszak az egyik legfrekventáltabb a debreceni református múzeumban, ilyenkor általában egymásnak adják a kilincset a diákcsoportok – mondja Gáborjáni Szabó Botond igazgató, aki noha tart a járvány második hullámának lehetőségétől, bízik benne, hogy szeptemberre helyreállhat a megszokott létszám. Példaként említi, hogy tavaly az egységnapon huszonnégy óra alatt kétezer-ötszáz látogatójuk volt. A mostani zárvatartás nemcsak a jegyárbevételtől fosztotta meg az intézményt, hanem a múzeumi bolt forgalmától is.
Egyetlen csoport láthatta élőben a Debreceni Református Kollégium Múzeuma legújabb kiállítását, még március 14-én. Mivel a veszélyhelyzet miatt gyorsan be kellett zárniuk, a tárlatot videós formában tették megtekinthetővé a YouTube-on. A „Debreczen... szabadságunk nyugalmas bölcsője” – költők, írók 1849-ben című kiállítás elsősorban a Nemzeti Emlékhelyhez kapcsolódó tartalmakat eleveníti föl, részben a Debrecenbe menekült írók, költők feleségei nézőpontjából – mondja Keczán Mariann, a múzeum általános igazgatóhelyettese. Az online anyaghoz oktatási segédletet készítettek. A járványhelyzet ráirányította a figyelmet arra is, hogy a múzeum honlapját meg kell újítani: augusztusra készülhet el az új portál.
Elmaradt, illetve később valósul meg két kiállításuk, amelyek a református identitás szempontjából fontosak: az egyik a Pápua Új-Guineában misszionárius Molnár Mária hagyatékát, a másik Zsindelyné Tüdős Klára, az Országos Református Nőszövetség néhai elnökének életét mutatja be.
Szabadtéri programjaikra fókuszálnak: népszerű belvárosi sétáikat június 3-án hirdették meg a honlapjukon. Az ezeken részt vevők megismerhetik például Fazekas Mihály, Ady Endre, Móricz Zsigmond és Szabó Magda kötődését Debrecenhez, illetve a reformátussághoz. Némelyik útvonal kerékpárral is teljesíthető. Máskor harminc embert várnak egy-egy csoportba, most tíz-tizenöt főben állapították meg a résztvevők számát.
A korábbi résztvevők jelezték részvételi szándékukat, így a múzeum meghirdette nyári gyermektáborait is. Június végétől augusztus elejéig tartanak majd táborokat. A Múzeumok Éjszakáját idén biztosan nem júniusban tartják majd, erről már döntöttek az országos program szervezői. Debrecenben azonban online, helyi összefogás ötlete körvonalazódik.
BUDAPEST: az elmaradt szó az igazi hiány
– Hiányként éljük meg azt, hogy nem érhettük el a látogatóinkat, hiszen a Bibliamúzeum elsősorban missziói állomás. A személyes jelenlétet, a múzeumi tér kínálta beszélgetéseket semmi sem pótolhatja – véli Timár Gabriella, a budapesti Bibliamúzeum vezetője.
Az intézményben tavaly januárban, a Ráday utcai kollégium kiégését követően már megtapasztalták, milyen az, amikor hirtelen, egyik pillanatról a másikra nem fogadhatnak látogatókat. Sajnos az új diákotthon építése, valamint a régi szárny felújítása, átalakítása miatt a Bibliamúzeumnak újra be kell zárnia az ősz folyamán. Remélhetőleg a munkálatok ütemezése elősegíti, hogy ez a kényszerű szünet minél rövidebb legyen – mondja Timár Gabriella.
A múzeumi látogatás élményét felváltja az online felületekre feltöltött anyagok, feladatok, foglalkozások széles választéka, amelyeken folyamatosan dolgoznak a múzeum munkatársai. A Bibliamúzeumot bemutató, iskolai hittanórákon is használható anyag összeállítását is tervezik.
PÁPA: modern 3D-s kiállítás
A Pannonia Reformata Múzeumban a főszezont veszítették el – meséli Halászné Kapcsándi Szilvia intézményvezető. A tavalyi évben több mint tizenegyezer látogatójuk volt, a legtöbben májusban és június első két hetében. Nagyon készültek 2020-ra, de az idei számok biztosan jócskán alulmaradnak majd a korábbiakhoz képest.
Márciusban nyitották volna meg legújabb tárlatukat Lőrincz Zoltán: A Miatyánk a kortárs magyar festészetben címmel, ám a veszélyhelyzet miatt erre nem kerülhetett sor. A kezdeti döbbenet és aggodalom után azon kezdtek el gondolkodni, hogyan lehetne mégis – ha egyszerűsített formában is, de – megrendezni a kiállítást. Annak aktualitásáról Halászné Kapcsándi Szilvia azt mondja: – Olyan idők ezek, amikor mindannyian átéljük emberi törékenységünket, sebezhetőségünket. Nem maradt más a kezünkben, mint fohászkodni Istenhez. Ez a rendhagyó tárlat a kortárs műalkotások, valamint az alkotók gondolatain át kapcsol össze bennünket a Megváltóval, visz közelebb ahhoz, hogy imáink révén napi kapcsolatba kerülhessünk vele.
Átcsoportosították az erőforrásaikat, és segítség volt az is, hogy tavaly már elkészült a múzeum 3D-s, online bejárható tere, ezt kellett csak „berendezni” a kiállítás anyagával. A tárlat egy speciális 3D webböngésző letöltését követően tekinthető meg.
Elindították YouTube-csatornájukat is, ahol közzétették a pápai gyülekezet kántorának szerzői estjét. Parola Csaba 2019 októberében adott koncertet a Musica Pannonica Reformata hangversenysorozat keretében. A múzeumpedagógia területén is nyitottak az online megoldások felé, elindult például az Ótemplom egere sorozat: a YouTube-on látható videókban Géniusz, a kisegér mesél a gyerekeknek Jézus menynybemeneteléről, a pünkösdről és egyéb témákról.
A Pannonia Reformata Segítő Szolgálat elindításával a kávézó munkatársainak találtak új feladatot: időseknek segítettek bevásárolni, gyógyszereket kiváltani, ügyeket intézni. A nyitásra a minisztériumi ajánlásoknak megfelelően készültek, például a pénztárost védő plexifallal. A maszk használatát – a minisztériumi ajánlással egybehangzóan – erősen ajánlottnak tekintik: az Ótemplomban egyszerre legfeljebb húsz fő tartózkodhat, nekik nem kötelező a maszk viselése, de az egyiptomi kiállítótérben, ahová egy turnusban tíz embert engednek be, már igen. A látogatóknak tartaniuk kell egymás között a másfél méteres távolságot.
KECSKEMÉT: „HÁZIMUZI”, azaz a látogatók otthonába vitték a múzeumot
A kecskeméti Ráday Múzeum a veszélyhelyzet kihirdetését követően szinte azonnal elindította Házimuzi névre keresztelt sorozatát. Fogarasi Zsuzsa, a múzeum igazgatója a Baon.hu-nak azt nyilatkozta: a sorozatban kincseiket, értékeiket tárják a közönség elé rövid poszt és videó kíséretében. A kifejezés szójáték, a házimozi szót alakították át a múzeum szó rövidítésével. Az internetes tartalmakat a múzeumpedagógusok készítik. Kriston-Bordi Zsuzsanna irányítja a munkát, ő azt mondta a portálnak: a céljuk az, hogy ne minden a járványról és a szomorú hírekről szóljon, ezért pozitívumokat, művészeti értékeket és szépségeket közvetítenek. Persze a humornak is helye van a tartalmak között, így részt vettek az internetet meghódító kihívásban, és több, a múzeumban látható festményt is „újraalkottak.”
A zárvatartás ideje alatt elkészült a pinceraktáruk felújítása, ez ad majd otthont a múzeum ásványraktárának és ásványcsiszoló műhelyének, valamint a kopjafákat is itt mutatják be – számol be lapunknak az igazgató.
A múzeumnak saját ötvösműhelye van, ahol nem állt meg a munka. Ötvös Nagy Ferenc ötvösmester éppen tizenhárom klenódium restaurálásán dolgozik a Pannonia Reformata Múzeum megrendelésére. Voltak ugyan, akik a járványhelyzet miatt érdeklődtek kiskelyhek készítése iránt, de azonnal kérték volna, így nem tudtak megállapodni. A szokásos ötvös-zománc mesterkurzusait a veszélyhelyzet miatt törölni kellett. Már a jövő évi időpontok iránt is hatalmas az igény – mondja –, de bízik benne, hogy az idei programot is el tudják még indítani.
Lehet-e misszió a múzeum?
Vannak országok, ahol az egyházi múzeum az egyházon belül a missziói osztályhoz tartozik – mondja Gáborjáni Szabó Botond, az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke, aki már több mint tíz éve vesz részt az európai protestáns múzeumok találkozóin.
Szerinte ez a szemléletmód helyes, ugyanis ezekbe az intézményekbe évente olyan emberek tízezrei látogatnak el – hazánkban is –, akik a templomok küszöbeit nem lépik át. Nekik múzeumaink képesek bemutatni, milyen színes és gazdag a református egyház üzenete, hiszen a falaink között – az iskoláinkban végzett híres diákok révén – megismerhető az egyház tudományra, művészetre, közéletre gyakorolt hatása is. – Ráadásul az egyházi intézmények is túlléptek már a korábbi múzeumképen, amikor elég volt egy tárlóba kitenni néhány tárgyat, és kész volt a kiállítás. Ma már élményt kell adni a látogatóknak, a múzeum a kultúrával való élményszerű találkozás színtere – hangsúlyozza Gáborjáni Szabó Botond. Példaként említi, hogy a Debreceni Református Kollégium Múzeumában van olyan tárlatvezetés, amelyen kollégája beöltözik Huszár Gál nyomdász-prédikátornak, és egyes szám első személyben meséli el az életét, miközben a látogatóval együtt készít régi nyomdaprésen címlapot. Hozzáteszi: – A kreativitás már minden református egyházkerületi múzeumban, gyűjteményben jelen van.