Hat év mérlege

Hat évvel ezelőtt, 2014. november 13-án, úrvacsorás istentisztelettel fejezte be munkáját egyházunk XIII. Zsinata. Az új összetételű Zsinat 2015. február 25-én gyűlt össze először a budapesti zsinati székházban.

Egyházunk legfőbb döntéshozó testülete alakuló ülésén Bogárdi Szabó István dunamelléki püspököt választotta lelkészi elnökének, Huszár Pál dunántúli főgondnokot világi elnökének, helyetteseik pedig Fekete Károly tiszántúli püspök és Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok lettek. A százfős testületet még kétszer hívták össze abban az évben: az áprilisi ülésszakon Veres Lajos piliscsabai presbiter lett az új zsinati jogtanácsos, Gáborjáni Szabó Botond debreceni gyűjteményigazgató pedig az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke, míg a novemberi ülésszak megerősítette Gér András zsinati tanácsosi megbízását.

Korábban a Kálvin Kiadó, a Református Lelkészi Nyugdíjintézet, a Református Pedagógiai Intézet, a Református Missziói Központ és az Egységes Gyógypedagóiai Módszertani Intézmény igazgatóját, valamint a Reformátusok Lapja, a Confessio, a közmédia vallási rádió- és tévéműsorainak felelős szerkesztőjét is közvetlenül a Zsinat választotta egy-egy hatéves zsinati ciklus idejére. A 2015-ös törvénymódosítások azonban – az Elnökségi Tanács javaslata alapján eljáró – Zsinati Elnökség hatáskörébe utalták a már említett vezetők kinevezésének és visszahívásának jogát.

Az egyházi tisztségviselők választása is több ponton változott: lehetővé tették, hogy a gyülekezeti gondnok lemondása vagy elhalálozása esetén a közösség új világi vezetőjének megválasztásáig ideiglenes gondnokot válasszon maga közül a presbitérium. Emellett a mostani tisztújításon az egyházmegyei és az egyházkerületi főjegyzőket a korábbi gyakorlattal ellentétben már nem az egyházmegyei közgyűléseken jelölték és nem a presbitériumok választják, hanem a január elsején hivatalba lépő egyházmegyei, illetve egyházkerületi elnökségek javasolnak maguknak helyetteseket, akikről az illetékes közgyűlés dönt majd. Módosították az egyes tisztségek betöltéséhez szükséges feltételeket, valamint kikötötték azt is, hogy egyházmegyei és egyházkerületi elnökségek esetében egy személy csupán egy tisztségre fogadhatja el a jelöltséget.

Ciklusterv nélkül kezdte meg hatéves munkáját, és az Egyházi Jövőkép Bizottság előző ciklus végére elkészült jelentését sem tárgyalta az új összetételű Zsinat, a református oktatás területén viszont folytatódott a stratégiai gondolkodás: 2016-ban ugyanis megkezdődött a református köznevelés-fejlesztési stratégia kidolgozása. Küldetésnyilatkozat és fejlesztési tervek megfogalmazása után 2019-ben el is kezdték megvalósítani a stratégia első ütemét.

Jelenleg a református köznevelési intézményhálózat rendszerszintű fejlesztésére, az intézményvezetők szakmai támogatására, a keresztyén szellemiségű és korszerű módszertani- és tananyagok készítésére, a református pedagógusok hivatásmodelljének kidolgozására, valamint a keresztyén nevelőtestületek támogatására koncentrálnak. Az állam is segítséget nyújt ehhez, egymilliárd forintot biztosított tananyagfejlesztésre, harmincmilliárdos támogatásából pedig hatvanhat református óvoda épülhet és újulhat meg országszerte.

Számos kisebb módosítása mellett két törvényt változtatott meg alapjaiban a XIV. Zsinat: előbb az MRE gazdálkodásáról szóló, majd az egyházunk lelkészeinek ellátásáról és Nyugdíjintézetéről szóló jogszabályt. A kizárólag hitéleti tevékenységet folytató egyházi jogi személyek számára lehetővé tették pénzügyeik egyszerűsített, ám az állami jogszabályokkal is összhangban lévő adminisztrációját. A könnyítés leginkább azokat a kis gyülekezeteket érinti, amelyek nem tartanak fenn intézményeket. Szigorodott viszont az egyházi alapítású, valamint a Zsinat hozzájárulásával a református elnevezést használó alapítványok működése és gazdálkodása. Pontosították a lelkészi nyugdíj-kiegészítés kiszámítását, változott a szolgálati idő számításának módja, ahogy a szociális ellátásokról szóló paragrafusok is.

A reformáció emlékévében a kormány és az MRE megújította együttműködési megállapodását. 2019 végén a Zsinat az egyházi bíráskodásról szóló törvény mélyreható átalakításának kidolgozására is felhatalmazást adott a Jogi Bizottságnak, ám az egyházi bíróságok szervezeti átalakításáról, a jogi eljárások gyorsításáról és az egyháztagok fegyelmezésének kérdéséről szóló tervezetről leghamarabb a következő, XV. zsinati ciklusban tárgyalhatnak. Hozzáigazították viszont egyházunk törvényeit ebben a hat évben az Európai Unió új adatkezelési irányelveihez, megalkották egyházunk adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatát, valamint az idén tavaszi kijárási korlátozások idején szerzett tapasztalatokra alapozva több rendelkezést is elfogadtak, hogy az egyház működése krízis idején is biztosított és hatékony legyen.

Veszélyhelyzet esetén minden egyházi testületi szerv jogosult elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is ülést tartani és döntést hozni. Emellett erre az időre az Elnökségi Tanács felhatalmazást kap, hogy az egyház zavartalan működésének biztosítása érdekében rendkívüli intézkedéseket hozzon egyes zsinati hatáskörbe tartozó kérdésekben. Hasonló módon járhatnának el az egyházkerületek elnökségei az egyházkerületi közgyűlések, az egyházmegyék elnökségei az egyházmegyei közgyűlések, valamint a gyülekezetek elnökségei a presbitériumok helyett. Viszont nem dönthetnek például személyi kérdésekről, valamint nem alkothatnak egyházi törvényeket sem.

A 2015-ben kezdődött ciklusban is tovább folytatódott a kommunista hatalom és egyházunk függőségi viszonyát feltáró kutatómunka, ám a Tényfeltáró Történész Bizottság tagjainak lemondása után 2019-ben egy másik tudományos műhely, a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézete vállalta magára, hogy összegyűjti és feldolgozza a szocialista államrend egyházunkat érintő állambiztonsági tevékenységéről szóló levéltári forrásokat.

A debreceni után Budapesten is református cigány szakkollégiumot alapított a Zsinat, a terjeszkedést elősegítendő pedig kettébontották a református nevelőszülői hálózatot debreceni központú kelet-magyarországi, illetve budapesti központú nyugat-magyarországi részre. Megszüntették viszont az egyes zsinati fenntartású intézmények mellett működő felügyelőbizottságokat, az intézmények pénzügyi gazdálkodásának ellenőrzését külsős cégre bízták.

Ebben a ciklusban egyaránt bővült a Zsinati Hivatal személyi állománya és feladatköre: az európai uniós pályázati források jobb kiaknázása érdekében Pályázati Irodát alakítottak ki, a lelkipásztorok továbbképzésének támogatására és életpályájának egységes nyilvántartására is új szervezeti egységet hoztak létre (Országos Lelkipásztori Intézet), valamint a hivatallal együttműködve megújították a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány működését.

Emellett bővült két iroda jogköre is: az időközben Diakóniai Irodára átnevezett Szeretetszolgálati Iroda már önálló gazdálkodási tevékenységet folytat, saját költségvetéssel rendelkezik és zárszámadást készít, valamint hozzá kerültek a zsinati alapítású szociális és gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi intézmények fenntartói jogai. Szintén önállóan, de a Zsinati Hivatallal hasonlóan szoros együttműködésben végzi feladatát az Oktatási Iroda is, amely a református köznevelési intézmények segítése mellett már a református hittanoktatás országos adminisztrációját és koordinálását is végzi.

Ebben a ciklusban új lendületet kapott a 2009 óta készülő új gyülekezeti énekeskönyv ügye: a Zsinat támogatta, hogy a Generális Konventen belül Liturgiai és Himnológiai Bizottság alakuljon, és az istentiszteleti liturgia szintén korábban kezdődött megújulásával összhangban készüljön az új énekeskönyv. Az alapelvek kidolgozása, két előkészítő kiadvány széleskörű kipróbálása, a könyvbe bekerülő énekanyag kiválogatása, rendszerezése után a kéziratot 2019 őszén fogadták el a zsinati tagok. Több határon túli református egyház jelezte már, hogy a jövőben szintén ezt az énekeskönyvet tervezi használni.

A szövegek és a dallamok javítását követően megkezdődött a kiadvány tördelése, ezzel egyidejűleg készül a válogatás digitális verziója, valamint felmerült a gyülekezeti kántorok szolgálatát segítő korálkönyv és az ifjúsági munkában használatos akkordos változat készítése is. A kézirat összesen százhetvennégy új éneket tartalmaz, ugyanakkor megőrzi a jelenleg használatos énekeskönyv lényeges részét, így összesen hatszázharmincöt ének juthat el a gyülekezetekhez. A rugalmas rendezési elv lehetővé teszi a későbbi bővítést is – átszámozás nélkül.

A törvényalkotó munka mellett szimbolikus események és helyszínek kísérték végig az elmúlt hat évet: a jubiláló társadalmi missziók köszöntése, valamint a zsinati alapítású teológiai, pedagógiai és diakóniai díjak évenkénti átadásán túl több nyilatkozatot is kiadtak, illetve emlékülést is szerveztek a XIV. zsinati ciklusban.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójához közeledve ünnepi ülést tartott egyházunk Zsinata. A dunamelléki egyházkerület székházában tartott alkalmon felidézték a református lelkészek, teológusok és gyülekezeti tagok helytállását a kommunista diktatúra évtizedeiben, és egyházunk legfőbb döntéshozó testülete ünnepi nyilatkozatban kötelezte el magát a múlt értékeinek megbecsülése, valamint a forradalom értékeinek továbbadása mellett. Az ünnepségen jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását.

Szintén úrvacsorás istentisztelettel és közös zsinati üléssel ünnepelte a reformáció ötszázadik évfordulóját az MRE és a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata 2017. október 13-án. Közös nyilatkozat elfogadása után elhelyezték a tiszteletadás és az emlékezés koszorúját a Reformációi Emlékparkban.

A november 18-ra, szerda délelőtt 10 órára összehívott cikluszáró zsinati ülést a járványügyi előírásoknak megfelelően szintén online tartják. Ezen köszöntik a zsinati alapítású lelkészi, diakóniai, valamint pedagóguskitüntetések díjazottjait, valamint a zsinati szakbizottságok, a közegyházi intézmények és a Zsinati Hivatal osztályai beszámolnak előző hat éves tevékenységükről. A tanácskozáson várhatóan bemutatják az elkészült új énekeskönyvet is. Erről az ülésszakról is tudósítjuk a reformatus.hu olvasóit.