Elkezdődtek a Ráday-napok

A konferencia elején Molnár Ambrus, a Dunamelléki Református Egyházkerület Lelkésztovábbképző Intézetének vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta, hogy ne csak a gyakorlat felől, hanem bibliai megközelítéssel kezdjünk hozzá a lelkészi hivatásról való gondolkodáshoz, annak reményében, hogy megerősödünk elhívatásunkban. A balassagyarmati lelkész szerint nagy kihívás egy olyan kultúrában és egy olyan időben beszélni minderről, amikor a társadalom immunrendszere semlegesíti a keresztyén igazságokat és az eszkatológiai látásmódot.

Az igei köszöntőben a 65. zsoltár 5. versével Somogyi Péter, a Dunamelléki Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője „alaphangra hangolta” a jelenlévőket – a mostani alkalomra és a lelkipásztori szolgálatra egyaránt. – Fontos, hogy tiszta hangon szólaltassuk meg harsonáinkat, hiszen azzal tudjuk felkészíteni Isten népét az ünneplésre és a harcra. Isten az ő közelségébe enged, és háza népének gondviselőjévé, gondnokává tesz minket.

Ezért legyünk hű és boldog sáfárok: a Megbízó, a háza népe és a javak, letétek felé is – mondta a főjegyző. – „Boldog, akit kiválasztasz és közeledbe engedsz, hogy udvaraidban lakozzék” – idézte Dávid fent megnevezett énekét. – Valóban boldogok vagyunk-e kiválasztottságunkban? Ez leolvasható rólunk? – buzdított e kérdések feltételére Somogyi Péter.

Az igei köszöntőt könyvbemutató követte. Lányi Gábor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánhelyettese, az egyháztörténeti tanszék docense beszélt a Ravasz 100 – Püspöki jelentések című kötetről, amelyben egy korábbi konferencia előadásai és az egyetemi hallgatók által digitalizált 27 darab, Ravasz László által kiadott püspöki jelentés kapott helyet.

Bogárdi Szabó István, a dunamelléki egyházkerület volt püspöke a lelkipásztori hivatás teológiai alapozásáról szólt a Szentírás és hitvallásaink alapján. A lelkészképzés reformja kapcsán megállapított kompetenciakörök helyett ezt a hivatást a funkció és az elhívás felől közelítette meg, később pedig kompetenciák helyett az alkalmasság fogalmáról beszélt.

Megállapította, hogy ez a szolgálat régi és Istentől van: az egybegyűjtés, megszervezés, kormányzás és megőrzés feladata mellett beszélhetünk a hit növeléséről is az igehirdetés és a sákramentumok által (II. Helvét Hitvallás 18§). – Ugyan a hit megerősítésének és táplálásának egyedül a Szentlélek a szerzője, Isten ebben a munkában szolgákat használ fel. Fontos, hogy ezek a szolgák törvényesen elhívottak, ennek pedig az egyház a tanúja, nem önelhívásból cselekednek – mondta Bogárdi Szabó István.

Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke elődje gondolatait folytatva vette át a szót. Kifejtette: csak lihegünk és elfáradunk, ha az állandóan változó trendek mentén szeretnénk (ál)tudományosan megfogalmazni lelkipásztori kompetenciákat, egyre magasabbra téve a lécet. Végül úgyis csak egy maradna: „Hirdesd az evangéliumot!”

A napokban elhunyt egykori tiszántúli esperes, Csiszár Ákos szavait idézve az egyházkerület elöljárója két dolgot helyezett a hallgatóság lelkére: „A szószék az igazság helye, de ez csak akkor érvényes, ha szeretem a rám bízottakat.”

A hívek pásztorát sokféle szerepben láthatjuk: mint családos ember, a gyülekezet vezetője és tagja, társadalmi szereplő, evangélista és misszionárius, de hangsúlyos szerephez jut a lelkisége és a kegyessége, valamint a karaktere is.

A konferencia résztvevői ezen szempontok közül választhattak, a téma műhelymunkával folytatódott ugyanis a műhelyvezetők rövid előadása után.

Ebéd után a kiscsoportos foglalkozások vezetői kerekasztal-beszélgetésben összegezték tapasztalataikat Somogyi Péter moderálásával. Veres Sándor, az egyházkerület főgondnoka arra kérte a hallgatóságot, hogy a következő évben találkozzunk azzal, aki életét adta értünk. – Szeretnénk mi ebben társak lenni, presbiterek, munkatársak. Találjuk meg egymást! Ehhez szükséges az, hogy tanítsatok bennünket – hangsúlyozta a főgondnok. A műhelyeket összegző kerekasztalt Balog Zoltán püspök bejelentése követte, miszerint 2024 az Élő Ige éve lesz a Magyar Református Egyházban.

A Ráday-napok csütörtöki programja a konferenciával még nem ért véget. Délután, a püspöki köszöntőt követően, Visky András előadása és a Bibliamúzeum új időszaki kiállításának megnyitója következett. A szervezők szeretettel várják a fiatalokat a pénteki ifjúsági napra. Szeptember 30-án, szombaton pedig a Szentendrei Skanzenben látja vendégül a családi napra érkezőket az északpesti és a vértesaljai egyházmegye.

A részletes programokról itt tájékozódhatnak: