Keveset aludtak, féltették a családjukat, a koronavírus-járvány legnehezebb heteiben is másokért éltek, mégis mindannyian hangsúlyozták: nem tartják magukat hősnek.
Amíg az anyák napja már az 1920-as évek végétől hivatalos iskolai ünnep volt Magyarországon, addig az apák napja csupán a kétezres évek elején kezdett beszivárogni a hazai köztudatba, azóta viszont egyre népszerűbb. Nem egy olyan oktatási intézmény van – köztük református fenntartású is –, amely valamilyen formában megünnepli az édesapákat.
Négy évvel ezelőtt, 2018 júniusában indult el a Magyarországi Református Egyház eddigi legnagyobb esélyteremtő programja, a Bárka tábor első turnusa. Az európai uniós pályázati forrásokból megvalósuló projekt négyéves időtartamra szólt. A nagy sikerre és a hatalmas igényre tekintettel azonban a Zsinati Hivatal Pályázati Irodája folyamatosan azon dolgozik, hogy legyen folytatása a programnak. Az eltelt évek tapasztalatairól és a jövő terveiről Kósa Mónikával, az iroda vezetőjével beszélgetett a Reformátusok Lapja.
„Aki hitét örömmel megvallja, mind presbiter, bár nem az a rangja, de kedves élet Isten előtt: megáldja és megszenteli őt” – írja versében Füle Lajos. Egyházunkban immár hagyomány, hogy tematikus vasárnapjai sorában a presbiterek szolgálatára is felhívja a figyelmet. Bor Imrével, a Dunamelléki Református Egyházkerület újonnan szolgálatba állt presbiteri főjegyzőjével, a Magyar Református Presbiteri Szövetség (MRPSZ) áprilisban megválasztott elnökével beszélgetett feladatairól, szolgálatáról, a szövetség életéről, a közeljövőre vonatkozó és hosszú távú terveiről a Reformátusok Lapja. Ebből közlünk most részletet.
Miért tartóztatták le hetven évvel ezelőtt Pógyor Istvánt, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) egykori titkárát? Mi történt vele a börtönben? Mit mondott Pógyor a sötétzárkával kapcsolatban a kihallgatótisztnek? Hogyan derült ki a halála? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a Reformáció Öröksége Műhely legújabb dokumentumfilmjéből. Ablonczy Bálint történésszel, újságíróval, a film egyik alkotójával beszélgettünk.
„A tanév végén mindenki megkapja jutalmát. Emlékszem a régi bizonyítványosztásokra és jutalomkönyvekre.” Vitéz Ferenc publicisztikája a „júniusi jutalomról”.
Vasárnap 10 órától a felcsúti református templomból közvetít istentiszteletet a Kossuth Rádió. A Reformátusok Lapja már napokkal előtte a helyszínen járt, és beszélgetett az igét hirdető Hős Csaba lelkipásztorral is.
Covid-gyászcsoportok indulhatnak országszerte gyülekezetekben, kórházakban. A néhány fős közösségekben egymást támogathatják azok, akiknek a világjárványban hunyt el szerettük. A Tiszántúli Református Egyházkerület Pasztorációs Intézete gyászcsoportvezetők képzésével segített a kórházlelkészeknek, a részletekről Bodó Sára református lelkész, tiszántúli lelkigondozói koordinátor, a képzés vezetője beszélt.
A Tiszáninneni Református Egyházkerület területileg a legkisebb a négy magyarországi református egyházkerület közül. A sajátos történetű kerület egyházmegyéinek és gyülekezeteinek száma sokszor változott az évszázadok alatt, jelenleg négy egyházmegye és mintegy háromszáz anyaegyházközség tartozik hozzá.
Másfél éven át tartó felújítási munkálatok után újra tartanak istentiszteleteket a Budai Református Egyházközség templomában, a Szilágyi Dezső téren – az első egy hálaadó volt, amelyen Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét.
"Nem három Isten van, hanem egy, és ez az egy Isten nem csupán úgy tesz, mintha három személy lenne, hanem valóságosan Atya, Fiú és Szentlélek." A Szentháromság vasárnapján Czentnár Simon írását ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
"A csoda éppen abban van, hogy úgysem a mi emberi erőfeszítésünk által lesz Isten ügye sikeres, mi csak eszközök vagyunk az ő ügyében. Ezért nem kell félnünk attól, hogy mindenki másban a potenciális keresztyént lássuk, és ne az ellenséget." Jakab-Köves Gyopárka írása arról, beássuk-e magunkat a sáncok mögé, vagy ki merünk lépni mögülük?
Hogyan érintette a református kötődésű turisztikai célokat a koronavírus-járvány és annak gazdasági következményei? Ennek járt utána a Reformátusok Lapja ezen a héten.
Megrendítő időket éltünk és élünk meg járványban, járványon túl is, vigasztalásra szorulunk. Krisztusi vigasztalásra van szükségünk, olyan segítségre, amelyet emberek nem tudnak megadni nekünk. Steinbach József püspök Reformátusok Lapjában megjelent írását ajánljuk pünkösd ünnepére.
A pünkösd nehezebben érthető más egyházi ünnepeinkhez képest, éppen ezért lehet bensőségesebb, mint a karácsony vagy a húsvét. A pünkösd az újrakezdésről, az útkeresésről szól, és arról, hogy a Szentlélek akár észrevétlenül is munkálkodhat az életünkben. Kustár Györggyel, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai adjunktusával beszélgetett a Reformátusok Lapja.
Egyre növekvő gyülekezet, nemrég épült új templom, és a járvány alatt élőben közvetített istentiszteletek: a Reformátusok Lapja Csömörön járt, ahol Esztergály Előd Gábor lelkipásztorral és Szennyessy Judit presbiterrel beszélgettek.
Fekete Károly tiszántúli püspök 2015-ben bejárta az egyházkerület gyülekezeteit, a világjárvány harmadik hulláma alatt pedig online böjti beszélgetésre hívta a Tiszántúl lelkészi karát. Milyen élményekkel gazdagodott az útja során? Hogyan lehet ezt a missziói törekvést átvinni az online térbe? Többek között ezekről kérdezte Szirák Sára.
Húsvét után a csoda, a titok és a tekintély sarkallja arra az apostolokat és minden kor tanítványait, a keresztyénséget, hogy együtt maradjanak. Pálinkás Gyula írása húsvéthétfőre.
Nem a sír mélységébe kell a tekintetünket fordítanunk, hanem fölfelé nézve lássuk meg azt, aki úgy él, hogy legyőzte a halált. Géresi Róbert felvidéki püspök húsvétvasárnapi írása.
„Kell a csend! Hogy ami felgyülemlett, az kitisztulhasson. Kell a csend! Hogy a jó és a rossz, az öröm és a bánat, amely – egyaránt – felzaklat, lerakódhasson.” Hajdú Zoltán Levente nagyszombati gondolatai.