Elcsendesedős, egymásra és Istenre figyelős tábort szervez története során először a Szegedi Református Egyetemi Gyülekezet. Az augusztus végi református gólyatáborról a szervező egyetemi lelkipásztor, Damásdi Péter beszélt a Reformátusok Lapjának.
Négy évtizede kötött házasságot Bodnár Péter és Bíró Mária. A Demecserben szolgáló lelkészházaspárnak eddig színes élete volt. Együtt nevelték fel négy gyermeküket és örülnek kilenc unokájuknak. Jövőre szintén negyven éves, közös szolgálatukat ünnepelhetik.
Ha komolyan vesszük a Szentírás lapjait, a kert az a hely, amelyet az Úr nekünk szánt – vallja Egeresi Gábor lelkipásztor, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Múzeumának igazgatója, aki szerint Isten arra kért bennünket az Éden kertjében, hogy vállaljunk felelősséget a természetért, óvjuk és ápoljuk azt. A múzeum bibliai kertjében sétálva ismerkedünk a mediterrán növényekkel és elmélkedünk az embernek szánt otthon fogalmáról.
A megszokott sablonokon túl szólítja meg az embert Farkas Gergely lelkipásztor, aki eldöntötte, hogy soha nem szeretne unalmasan beszélni a szószéken sem. Gyerekkori csodás gyógyulása meghatározta az egész életét. A Dunántúli Református Egyházkerület elnökségi tanácsosa kedveli a kifinomult ízeket, ráadásként barista, azaz kávéfőzőmester.
Az egymásra sorjázó járványok, háborúk, aszályok, gabonaválságok, az energiaéhezés és kényelmi állapotunk megingása semmissé teszik korunk ígérgetéseit és ambícióit, amelyekkel népszerűséget, befolyást, közhatalmat lehetett szerezni. Csak nagyokat kellett mondani. És persze elhallgattatni minden óvást a magabiztosság ellen. Bogárdi Szabó István sorai a Reformátusok Lapja hasábjairól.
A bizonytalanság az új igazság. Szubjektív érzések és személyes nézőpontok alapján újraértelmeztük, mi a helyes és a helytelen. A világ inog a lábunk alatt, elvesztette stabilitását. Sipos Ajtony Levente gyülekezetvezető lelkipásztor szerint mindannyian részesei vagyunk korunk pszichologizált személyiségkultúrájának, idegenkedünk mindenféle külső tekintélytől, és szeretjük azt hinni, saját identitásunk urai vagyunk. Interjú a Reformátusok Lapjából.
Nem volt mindig magától értetődő, hogy milyen öltözetben prédikáljon a lelkész, hogyan kereszteljék a csecsemőket, mint ahogyan az sem, merre nézzenek a padok és miből igyuk az úrvacsorai bort. Olykor vitákon és rossz tapasztalatokon keresztül jutottunk el a letisztult, gyakorlatias és egyszerű református liturgikus gyakorlatokhoz, amelyek mára hagyománnyá álltak össze. A kecskeméti Ráday Múzeum igazgatója, művészettörténésze, Fogarasi Zsuzsa szerint a református liturgiában egyenrangú emberek mennek ki az úrasztalához és részesülnek az úri szent vacsorában, mind a borban, mind a kenyérben. Ezért használunk asztalt, és nem oltárt.
Legalapvetőbb örökségünk a reformátori igehirdetés, ami nemcsak azért reformátori, mert a reformáció mozgatórugója volt, hanem azért is, mert – ígéretünk van rá – ahol megszólal, ott a reformáció történik, ott a pusztulásból élet támadhat. Nagy Károly Zsolt a Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai docensének írása.
Június 24-én az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyezte a Roe kontra Wade-ítéletet, és visszautalta a tagállamok szintjére az abortusz szabályozásának jogát. Ezzel alapvető, öt évtizedes és megingathatatlannak vélt bástya omlott le. Joggal tehetjük fel a kérdést: vajon ebben a globálisnak mondható küzdelemben hol találhatjuk meg a magunk szerepét keresztyénként?
„Az őrállás, a vigyázás ennek a kettő közötti »és«-nek a felismerésén és komolyan vételén alapul: »Vigyázz magadra és az egész nyájra.« Egyén és közösség összetartozik” – írja Pál apostol szavaira reflektálva Lányi Gábor egyháztörténész a Reformátusok Lapja hasábjain. Gondolatok az őrállói felelősségről és egy kötőszó üzenetéről.
Az életre keltő forráshoz hívogat ezen a héten a Sófár Református Dicsőítő Iskola, ahol a megelégedést adó, Jézussal elmélyült életet szeretnének felmutatni a szervezők. Közöttük van Kecskés Áron és Erdélyi Áron. Ők a tábor fő koordinátorai, akik első alkalommal vállalták el a feladatot, és megújult programokkal várják a résztvevőket. Kecskés Áron hiszi, hogy „mindazoknak, akik keresik Isten jelenlétét, a tábor mély lelki élményt adhat”.
Egész életében azokkal a dolgokkal foglalkozott, amelyek lelkesítették, ráadásul mindegyikkel olyan komolyan, mintha az élete függene tőle – mondja Karasszon Dezső. A hetvenedik születésnapját ünneplő orgonaművészt, tanárt a legismertebb internetes lexikonhoz, a Wikipédiához hasonlította a lánya, mert édesapja hatalmas tudású, nyolc nyelven beszél, és mindent fejben tart.
Sosem fordult még elő, hogy egy iskola két diákja is döntőbe jusson az Ifjú tudósok tanulmányi versenyen, a miskolci Lévay József Református Gimnázium két végzős diákjának mégis sikerült, egyikük a képzeletbeli dobogó harmadik helyére is felállhatott. Herczeg Judit Evelin és Kedves Eszter Virág a verseny alatt nem is gondoltak arra, hogy egymás ellenfelei lennének.
A Bárka tábor az a hely, ahol mindenki megérezheti, milyen Isten szerető otthonába megérkezni. Különösen fontos megélni ezt azoknak a gyerekeknek, akiknek a hazaérkezésről nem a melegség és az elfogadás, hanem a szorongás és a nehézség jut eszébe. A Magyarországi Református Egyház legnagyobb esélyteremtő programjában leomlanak az egymás közti falak a nevelőszülőktől érkező, a siket, az értelmi fogyatékos és átlagos családi hátterű gyerekek között. A Reformátusok Lapjának stábja ellátogatott a balatonfenyvesi tábor egyik júliusi turnusába.
A Reformátusok Szárszói Konferenciája a közös jövőépítés egyik kiemelt alkalma, amely része Istentől kapott feladatainknak – vallja Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője, aki az idei konferencia témáját és célját bontotta ki beszélgetésünkben.
Hurrá! Itt az esküvők szezonja és ezzel együtt a házasság-előkészítő beszélgetéseké is. Magyarországon az egy-két alkalmastól a féléves, csoportos előkészítésig sokféle gyakorlat létezik. Szanyi György hajdúsámsoni lelkipásztor, lelkigondozó szerint az egyházi esküvők többsége formalitásnak indul, bár hátterükben az a misztikum, titok is ott áll, hogy a párok szeretnék magukon tudni Isten áldását.
Ezen a hol időjárási-természeti, hol történelmi „forró helyzetekkel” és szélviharokkal kínzó nyáron még inkább rászorulunk a hit mellett a zene gyógyító, megnyugtató erejére, mint békésebb időkben. Petrőczi Éva gondolatai a zenéről az Ószövetségtől a zenesztéta Pintér Tiboron keresztül egészen a fiatalon elhunyt angol énekesnő Kathleen Ferrier-ig.
Az elmúlt három évben nagykövetként szolgált Finnországban, majd hazautazásakor a finn köztársasági elnök a Finn Oroszlán Lovagrend I. osztályú parancsnoki érmét adományozta Urkuti Györgynek, méltatva kapcsolatteremtő képességét, amelyhez nagyban hozzájárult remek finnnyelv-tudása is. A diplomata életpályája minden fordulópontját Isten vezetésének tulajdonítja, és meggyőződése, hogy közel harmincéves pályafutása alatt szó szerint kézen fogva vezette.
„»Mondtál valamit?« Jól ismert kérdés, amikor gondolatainkba feledkezve felocsúdunk, hogy a mellettünk lévő mintha egy ideje beszélne hozzánk. Amikor a tábor zsongásában csak szófoszlányok jutnak el hozzánk. Amikor a fesztiválon a koncert hangerején át próbáljuk leolvasni a másik szájáról, mit akarhat tőlünk, egyáltalán, tőlünk akar-e valamit?" Bella Péter, a Győrújbarát-Ménfőcsanaki Református Missziói Egyházközség lelkipásztorának írása.
A nyugati létforma, a fogyasztói társadalom bukásra van ítélve, az identitásválság mögött pedig örömhajsza folyik – tartja Köntös László. A református lelkipásztor a pápai REND fesztiválon tartott teltházas előadást öröm és identitás címmel, a Reformátusok Lapja pedig arra kérte, hogy röviden reflektáljon felvetődött kérdéseikre.