A vezetés egyszerre siker és kudarc, kiváltság és gyötrelem. Kevesen hordozzák könnyedén a tekintélyt. Néhányan túl gyorsan döntenek, és vágynak rá, hogy másokat irányítsanak, sőt, uralkodjanak rajtuk. Vannak, akik vonakodnak a határozott döntések meghozatalától. Egy másik csoport felettébb bizonytalan, nem találja a cél eléréséhez vezető utat. Tomka János, a keresztyén vezetés főiskolai tanára lelkészek, politikusok és üzletemberek között számtalanszor szembesült azzal, hogy a vezetés nehéz, néha paradox tevékenység.
Az elmúlt évtized családpolitikai, népesedési eredményei elismerésre méltók, de még nem történt meg a döntő fordulat. Ráadásul a majdnem egy éve tartó ukrajnai háború, a gazdasági problémák sok ember megélhetési biztonságát megrendítették, elbizonytalanították jövőbeli terveit. Faggyas Sándor lapszerkesztő gondolatai.
Befogadó, barátságos, családias – ezekkel a szavakkal jellemezték saját gyülekezetüket a siófoki reformátusok. A Somogyi Egyházmegye második legnagyobb gyülekezetében mindenkit örömmel – és egy kis ajándékkal – fogadnak, évről évre növekszik azok száma, akik új otthonukra találnak a közösségben.
Tavaly belekezdtem egy különleges, egyéves bibliaolvasásba. A követett vezérfonal időrendi sorrendbe állítja a Szentírás történéseit, ezenkívül naponta néhány fejezet elolvasását várja el a résztvevőtől – és természetesen 365 napos elköteleződést.
„Kölcsey Ferenc tudta, hogy az Isten áldása nem ráadás, nem kiegészítés, nem toldalék és nem díszítő-dekorációs elem. Isten áldása nélkül ugyanis minden hiábavalóság!” – írja Fekete Károly püspök a Reformátusok Lapjában.
A Vértesaljai Református Egyházmegye tizennégy lelkésze hiszi és vallja, hogy a Szentlélek munkáját nem lehet értékelni, mégis úgy döntöttek, hogy visszajelzést kérnek igehirdetéseikre a gyülekezetektől, valamint szakmai szempontból értékeltetik azokat. Hajdú Szabolcs Koppány esperes szerint ha a lelkipásztor nem kap értékelő véleményt szolgálatáról, előfordulhat az a szomorú eset, hogy elhiszi, tökéletesen prédikál.
A válsághelyzetek pokolisága éppen abban áll, hogy félelmetesen gyorsan alakulnak a dolgok – tartja Seress Zoltán. A Blokád című filmben a Jászai-díjas színművész formálja meg Antall József miniszterelnököt. A színész, aki a budahegyvidéki református gyülekezet tagja, az akkor történteket feldolgozó játékfilm forgatásának kulisszatitkait is felfedi az olvasó előtt.
A Debreceni Református Kollégium Múzeumában kiállítás nyílt, amely Kölcsey Ferenc és nemzeti imádságunk debreceni kapcsolatait mutatja be. Az egész évben látogatható kiállítás forgatókönyvének néhány gondolatát felidézve az alábbiakban Kölcsey versének születésnapjára emlékezünk, amely néhány évtizede a magyar kultúra napja is.
Jelentős eseménnyel, az országos Petőfi 200 emlékév egyik programjával kezdődött Debrecenben a 2023-as esztendő. A város viszont nemcsak Petőfit, hanem a kétszázötven évvel ezelőtt született költő, Csokonai Vitéz Mihály előtt is tiszteleg. Ráadásul nemzeti imádságunk, Kölcsey Ferenc Himnusza szintén idén kétszáz éves. A közös emlékezésben oroszlánrészt vállalnak a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei, valamint a Debreceni Református Hittudományi Egyetem.
Január végéig lehet jelentkezni az Ifjúságépítők ökumenikus szervezet márciusi Ifivezető-képzésére (IVK). Az ifjúsági munka résztvevőit az egész Kárpát-medencéből várják. Idei mottójuk: „Egység – Egy test”. Savanya Csenge, a márciusi hétvége egyik felelőse úgy véli, minőségi képzésük kulcsa, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a szakmai háttérre, és mindent megtesznek azért, hogy feltöltődve térjenek haza a résztvevők.
Az igehely folytatását – Jézus utolsó szavait mennybemenetele előtt – jól ismerjük (Mt 28,19–20), a liturgiai szöveg mindig elhangzik a keresztség sákramentumának kiszolgáltatása során. A „minden népek” tanítványokká tétele – és hogy megtartsák mindazt, amit ő parancsolt – Krisztus végrendeletének tekinthető.
Ha itt és most, a XXI. század küszöbén bárkinek, a férfiakat is beleértve, azt mondanám, hogy a férfi veszélyeztetett nem, sokan elképednének. Talán még meg is kérdeznék: megőrültél? A férfidominancia világában? Szó sincs róla! Vagy mégis? Az elmúlt harminc évben a férfiak a kultúrharc áldozataivá váltak, és a társadalom tudatában gyökeret vert a meggyőződés, hogy ők a felelősek rengeteg rosszért, és a toxicitást a DNS-ükben hordozzák.
A keresztyén egyházak közös imahetét a keresztyének egységéért minden év január harmadik hetében rendezik meg világszerte. A kezdeményezés Magyarországon mintegy három évtizedes hagyományra tekint vissza. Az ökumené gyakorlatáról Domokosné Fazekas Hajnalkát, a Tiszáninneni Református Egyházkerület miskolci székházának igazgatóját, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ökumenikus női bizottságának alelnökét Illényi Éva kérdezte.
„A keresztyén emberkép szerint csakis esendőségünk és bűnösségünk tudatában próbálhatunk rendet tenni az életünkben” – írja Kincses Krisztina, a Magyar Nemzet szerzője a Reformátusok Lapja hasábjain.
Ha Isten fiai megjelennek köztünk, ők hitelesen meg fogják tudni mondani, hogyan jelenhet meg bennem és benned önmagunk legjobb verziója, az Isten fia, vagyis az, aki el volt rejtve, hogyan jöhet napvilágra. Horváth Levente írása.
Mennyivel könnyebb ropogtatnivalót szerezni, mint akár főzni, akár olyat rendelni, ami az egészségem javára lenne! Ahogy én a tele fiók mellett sokszor éhezem, és az egészséges étel mellett is károsat vagy legalábbis értelmetlent nyammogok, úgy hiszem, sokak táplálják így a lelküket. Bella Violetta írása.
A keresztyén élet kötöttséget vagy inkább szabadságot jelent? Vajon az Újszövetségben is él még Isten ószövetségi törvénye, vagy már érvényét vesztette? A törvény vádol és halált szerez, vagy pedig utat mutat és biztonságot ad? Czentnár Simon lelkipásztor gondolatai.
A világ leghíresebb színpadain tapsolnak neki, de még menedzsere sincs, mert úgy véli, hogy a hitelesség adja meg a leginkább az ember imázsát. Szűcs Máté brácsaművész nem tartja magát zseninek, „senki vagyok, aki úgy döntött, hogy képes mindent elérni” – fogalmaz. Interjú egy kiteljesedett és boldog emberrel, aki folyamatosan ügyel arra, hogy ne legyen túl könnyű és kényelmes az élete.
Tomka János, a keresztyén vezetés főiskolai tanára pályája során szerzett tapasztalatait Jim Collins vezetéselméleti szakember szavaival foglalta össze: a vezetőnek két alapvető tulajdonsággal kell rendelkeznie: mélységes alázattal és kemény elszántsággal. A presbiter gyülekezeti vezetői szolgálatát ne kényszerből, nyerészkedésből vagy mások feletti uralkodással végezze, hanem önként, készségesen és példamutatóan. Ehhez elköteleződésre van szükség.
Nekünk kell úgy élnünk, hogy a gyermekeink minket látva vágyjanak Krisztus követésére – vallja Siba Balázs. A szerzőt Hétfőtől szombatig című kötete kapcsán kérdeztük egy kamaszoknak készülő beszélgetéssorozatról, mindennapi istenkeresésünkről, személyes és közösségi hitéletünkről és a megtérésről.