„Korunk nagy kérdése, hogyan szolgálhat az egyház ateista környezetben, a rosszindulatú többség pillantásainak kereszttüzében. Csak úgy, ha áldás árad ki belőle.” Czanik Péter nyugalmazott lelkipásztor József példáján keresztül vezeti be az olvasót abba, hogy akár szereti éppen a világ a keresztyéneket, akár nem, el kell viselni a megpróbáltatásokat, és hűségesnek kell maradni Istenhez.
Telefon, tévé, esti ropogtatnivaló vagy csúnya beszéd. Akad miből válogatnunk, ha böjtölni akarunk. Mindenki tudja, melyik illik önmagára, mégis elkezdeni a legnehezebb. Isten valóban kedvét leli a lemondás miatti szenvedésünkben? A sikeres és sikertelen böjtölésről kérdeztük Hajdú Zoltán Levente szóládi lelkipásztort, a Magyar Református Egyház Missziói Szolgálatának vezetőjét.
„Valószínűleg mindenkivel előfordul, hogy életének egy-egy mozzanata éveken át foglalkoztatja, forog a gondolataiban.” Regéczy-Nagy Enikő írása a Reformátusok Lapjából megbocsátásról és a bibliai alapokon nyugvó zsidó–keresztyén kultúrkörről.
Kerüld a durva, nyers beszédet, szólít fel a Biblia. A hétköznapi életben ugyanakkor rendkívül gyakori a közönséges beszéd. Első ránézésre nem tűnik bűnnek, mivel nem mindig ártunk vele másnak. A verbális agresszió széles skálájába beletartoznak a szidalmazások, az enyhébb szóbeli fenyegetések, de akár egy lekicsinylő ajakbiggyesztés is.
Ha a himnusz szót halljuk, először legtöbbünknek saját nemzeti jelképünk jelenik meg a tudatában, Kölcsey Ferenc kétszáz évvel ezelőtt papírra vetett költeménye. Rövid áttekintésünknek az a célja, hogy bemutassuk a mi himnuszunk közép-európai kontextusát: mi az, ami tartalmában, formájában hasonló bennük Kölcsey költeményéhez, és miben különböznek tőle tágabb szomszédságunk nemzeti jelképei.
Épp száz évvel ezelőtt írta meg John Gresham Machen ma már egyértelműen klasszikusnak számító Keresztyénség és liberalizmus című művét. Az egyházban és a világban tapasztalható, egyre erősödő kihívásokra adott válaszai manapság talán még aktuálisabbak, mint a könyv 1923-as megjelenésekor. A mai keresztyéneknek meg kell hallaniuk Machen sürgető felhívását, hogy elkerüljék a megalkuvást, és küzdjenek a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott.
A betegek, gyengék, elesettek segítése és a keresztyén hit védelme – olyan eszmék, amelyekért több száz éve lovagok áldozták fel magukat. Ezeket az elveket vallják a Johannita Rend tagjai is, akik évszázadok óta jelen vannak Magyarországon. A humanitárius célok eléréséért segélyszervezetet alapítottak, amely az elmúlt évben aktívan kivette a részét Kárpátalja támogatásából. A lovagok szerint az elesettek megsegítése mellett ma éppolyan fontos a Krisztus-követő hit védelme is.
„Az Isten kegyelme több, mint az évszakok körforgásából kikövetkeztethető idők rendje és a gazdagon elénk táruló természet váltakozásának reménysége. Kegyelme megtöri az időt, és egészen újat hoz” – írja Szabóné László Lilla, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának adjunktusa a Reformátusok Lapjában.
Huszonnyolc év szolgálat után, idén Rideg Gyula, a Bethesda Gyermekkórház kórházlelkésze vehette át a Dizseri-díjat. A laudációban szerteágazó szakmai tevékenységét és érdeklődési körét, a kollégái iránt tanúsított lelki és sokszor anyagi támogatását, valamint az intézményben zajló munka iránti elkötelezettségét is kiemelték. Számára mindez a hétköznapok természetes része, hiszen – saját bevallása szerint – nem tett semmi kiemelkedőt, egyszerűen csak bejárt dolgozni.
Méltán érdemel figyelmet Ráday Gedeon, a jeles könyvgyűjtő, az időmértékes verselésben jártas költő és életének negyvenkét évig hűséges társa, Szentpéteri Katalin. Petrőczi Éva az ő házasságuk egy-egy emlékét idézi fel.
A Bibliában bemutatkozó Szentháromság Isten egy lényeg, de három személy: Atya, Fiú és Szentlélek. A középső személy, Jézus Krisztus egy személy két természettel, ember és Isten. Molnár Ambrus lelkipásztor írása.
Igen mélyről indultak mindketten, egymásban fedezték fel a boldogságot, és közösen találkoztak Istennel. Kátoli Gábor és felesége, Veronika öt gyermeket nevelnek keresztyén értékrend szerint a Szentírás alapján, miközben a Bibliai Házassággondozó Szolgálat szolgálattevőiként igyekeznek visszaadni valamit abból a sok – közvetlen és közvetett – segítségből, áldásból, amelyet közös útjuk alatt kaptak.
Úgy tűnik nekem időnként, hogy a hűség régi erény lett. Nem sok szó esik róla mostanában. Ezzel párhuzamosan divatos az elköteleződésről beszélni, sajnos azonban annak is leginkább a hiányáról vagy akadályairól esik szó. Nemcsak a házasságban vagy a párkapcsolatokban jelentkezik ez, hanem szélesebb körben is. Takaró János lelkipásztor gondolatai.
Tavaly, advent negyedik vasárnapja után kaptam meg dedikálva Bogárdi Szabó István Megfordította sorsát – Prédikációk Jób könyvéről című igehirdetés-kötetét. A szerző tudása, műveltsége, teológiai látása – intellektuális fölénye – mindig tiszteletet ébresztett bennem. Olyan szolgatársunk ő, akitől lehet tanulni, akire figyelve lehet épülni. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.
Éppen nyolcvan évvel ezelőtt, a magyar határtól bő másfél ezer kilométerrel keletre, Voronyezs közelében lezárult az úgynevezett „második magyar hadsereg” hadjárata. A kétszázezernyi magyar katonának kevesebb mint a fele tért haza életben – testi-lelki egészségben pedig szinte senki. Váradi Ferenc irodalomtudós gondolatai.
Közel harminckilenc év házasság és közös szolgálat után is örömmel fogadja az új kihívásokat a Miskolc-Avasi Református Egyházközségben szolgáló lelkészházaspár. Hangóné Birtha Melinda és Hangó István négy gyermeket neveltek fel, és bár nem azonnal mondtak igent Miskolc ikonikus gyülekezete meghívására, döntésüket azóta sem bánták meg.
„Fontos tehát, hogy idejében elkezdjék egyházunk gyülekezetei a presbiterválasztásra a felkészülést – nem csupán az egyház által előírt törvényeknek megfelelve, hanem az Úristen szavára is figyelve.”
„A sáfárkodás más műfaj: ebben a versenyszámban Isten hűséges gyermekei mindannyian győzelmet aratnak” – véli Szabó László, aki írásában bevezet minket a Sáfárkodj okosan! „játék” szabályaiba.
Tisza Lajos családja a neves, több évszázados történelmi múlttal rendelkező famíliák közé tartozik. A nemességet Rudolf király (1552–1612) adományozta Tisza Tamásnak 1578-ban. A család geszti birtokközpontját Tisza László kapta meg a török kiűzése utáni években. Itt épült fel a barokk művészet figyelemre méltó alkotása, a geszti Tisza-kastély.
Közeli kapcsolat alakult ki a budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium és egy dél-koreai gimnázium között. A Hanil Girls’ Middle and High School főigazgatója hosszú ideje visszajár Magyarországra. Testvériskolai együttműködést keresett egy magyar református gimnáziummal, amelynek képviselői tavaly októberben ellátogattak Dél-Koreába, az ázsiai vendégek pedig pár hete jártak Budapesten. Varga Júlia Tímea angol nyelv és irodalom szakos tanár beszámolója.