Mintha maga a Teremtő intézte volna úgy, hogy rombolhassuk azokat a falakat, amelyek elválasztják ezt a hamisítatlan, ősi magyar zenét a mai ember kultúrájától – véli Hamar Dániel, a kereken ötvenéves Muzsikás együttes vezetője. Az interjúban szó esik a világhírű zenekar pályaívéről, az erdélyi népzene református vonásairól, de arról is, hogyan ébresztette fel Hamar Dániel hitét az őt elérő súlyos betegség, miért él hosszú ideje boldog házasságban.
„Mindnyájunkban, színházszerető emberekben időről időre felmerül a kérdés: mi az, amit a színház ad? Én azt gondolom, hogy hitet, az életbe vetett hitet és ennek örömét” – vallja Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója.
„Krisztust követve megőrizni a gyökereket és hidakat építeni – ez a magyar megmaradás évezredes záloga, amit a magyar reformátusok éppúgy hisznek és vallanak, mint Ferenc pápa” – írta a Reformátusok Lapjában megjelent publicisztikájában Faggyas Sándor, aki a nemzeti és felekezeti egységgel valamint a pápalátogatással kapcsolatban osztotta meg gondolatait.
„Minden van itt, csak megelégedés nincs” – mondja nyolcvanéves nagymamám egy családi találkozón. Újra és újra eszembe jut, mennyi mindent kapunk Istentől, amit elfelejtünk észrevenni. Gacsályi Sára publicisztikája a Reformátusok lapjából.
A presbiteri szolgálat kerülhet a fókuszba a lelkipásztori hivatás éve után, tudjuk meg Somogyi Péter lelkipásztortól, dunamelléki lelkészi főjegyzőtől. Úgy véli, a presbiterek példaértékű hozzáállása nagyban segítené a gyülekezetek továbblépését, kibontakozását. Isten mindig közösségben gondolkodik, sosem csupán egyénekben.
A tanítványok pünkösdélményébe az is beletartozott, hogy a Szentlélek csodája által Jézus újra velük volt és immár velük is maradt – állapította meg Barthos Gergely hévízgyörki lelkipásztor, akit a Szentháromság harmadik személyéről és bennünk munkálkodásáról kérdeztünk.
Mennybemenetele előtt az apostolok még mindig értetlenkedve kérdezték Jézustól: „Uram, nem ebben az időben állítod helyre Izráel országát?” Az apostolok a feltámadás után is arra számítottak, hogy Uruk mégiscsak diadalmasan megvalósítja földi királyságát. Az apostolok cselekedetei azonban Jézus uralmának egészen másfajta terjeszkedését írja le.
Miért nem tudnak a munkahelyen, a gyülekezetben eredményesen együttműködni a közösség tagjai? Az okok a problémák leküzdésének módjában keresendők. Öt, piramisszerűen egymásra épülő és összefüggő működési zavart figyelhetünk meg, amelyek a csoportok kudarcát okozzák.
A kölcsönös örömmegosztás, egymás megsegítése, lelki megmelengetése folyamatosan életben tart egy kapcsolatot – hallom egy hatgyermekes, bizonyságtevő református házaspártól a Veszprém vármegyei Halimbán. A feleség a falu polgármestere, a férj neves történész. Szó esik a környék hely- és egyháztörténetéről, isten- és párkapcsolatról, de még a bakonyi gyógyfüvekről is.
Köntös László volt dunántúli főjegyző kerek születésnapjára jelentetett meg szerzői kötetet egyházkerülete Hittem, azért szóltam címmel. Steinbach József püspök írása a Reformátusok Lapjából.
Több mint száz éve alapították, ma is meghatározó szerepet tölt be a református középiskolás diákok életében, kálvinista identitásuk kialakulásában és megőrzésében a Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom. Kovács Dia iskolalelkész, az SDG munkatársa szerint amellett, hogy újra a belmisszióra koncentrálnak, fel akarják éleszteni a Covid miatt széthullott kapcsolatokat a határon túli középiskolákkal is.
A mennybemenetel ünnepe az üdvtörténeti ünnepek hamupipőkéje. Elhanyagolt, színét vesztett, árvácska, pedig különleges jelentősége van. Kálvin szerint a mennybemenetel „a mi hitünk egyik legfőbb alaptétele”. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.
A Szentháromság Istenbe vetett hitünk talán legnehezebben megfogható tétele a Szentlélek Úristenre vonatkozik. Ugyanakkor éppen a róla szóló tan és személyesen ő óvja meg a keresztyén hívőt a tévelygéstől, hogy dualista módon szembe állítsa az Atyát és a Fiút, vagy Istenre pusztán az univerzum távol lévő uraként tekintsen. Papp Márton lelkipásztor gondolatai.
A reformáció korában alkotó Lucas Cranach német festő élete során kétszer is megfestette Alexandriai Szent Katalin legendáját, amelyek közül az egyik műnek magyar, sőt református vonatkozása is van: a Ráday utca 28. szám alatt található, míg a másik a Drezdai Állami Szépművészeti Múzeum tulajdona. A két festményt Petrőczi Éva mutatja be.
Titkolt gyásznak is szokták nevezni a posztabortusz-szindrómát, a terhességmegszakítás után fellépő lelki hatást, amely akár több évtized elteltével is jelentkezhet. Az érintettek legkevésbé egyházi személytől várnak segítséget érzéseik feldolgozásában. Lelkigondozói tapasztalatairól Szarka Miklós lelkipásztort, pasztorálpszichológust kérdeztük.
Időutazás volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület készülő Egyházzenei Dokumentációs Központjának anyagát rendszerezni. Találkoztam az ősökkel, az elődeimmel, régi korok embereivel. Szinte személyes ismerősök lettünk. Az aprólékos, sok türelmet és odafigyelést igénylő munka során sokszor azon töprengtem: van ennek értelme? Kinek van manapság szüksége könyvtárra?
Hagyományosnak egyáltalán nem mondható módon is próbál majd adományokat gyűjteni gyülekezeti házuk építéséhez a Leveleki Református Missziói Egyházközség, amely a közelmúltban több száz fős hangversenyt szervezett ugyanebből a célból. Simon Döme András lelkipásztor úgy véli, Isten csodálatos terve, hogy a leveleki gyülekezet növekedhessen.
„A régi fotográfiák körülveszik az életünket és emlékeztetnek. Bár mi már a legtöbbször hűtlen örökösök vagyunk, akik sok esetben elfeledett lomok között, fiókok alján őrizgetjük, tartogatjuk a múlt ezen felbecsülhetetlen kincseit” – írja Fábián Tibor nagyszántói lelkipásztor, író a Reformátusok Lapjában.
Idén lenne százhúsz éves a Bethánia Egylet, ha 1950-ben politikai nyomásra fel nem oszlott volna. Jogutódját, a Bethánia CE Szövetséget 1990 márciusában alapították, amely azóta is a százhúsz évvel ezelőtt kitűzött célért munkálkodik: hirdetni az evangéliumot. A Bethánia CE Szövetség elmúlt évtizedeire az idén leköszönő elnökkel, Miklóssy Józseffel és feleségével, Miklóssy Józsefné Herminával tekintettünk vissza.
A klasszikus zenei világ legnagyobb külföldi és magyar szólistáival, a színházi élet krémjével találkozhat az érdeklődő a budapesti nyári zenei fesztiválon, ígérik a szervezők. Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világszerte ismert hegedűművész házaspár arról is mesélnek, hogy miként lehet imádságra lelni a zenében.