A szenvedéséről szóló Jézus mellett jól elbeszélgetünk arról, melyikünk a nagyobb. Vagy a szenvedő Krisztust látva vigadunk, kockát dobva eljátsszuk az Úr köntösét, sorsot vetünk: a kocka el van vetve, mi pedig fel vagyunk dobva. Vagy kigúnyoljuk a szenvedés valóságát és eljátsszuk, hogy egy megvert embert megkoronázunk tövissel, majd elégedetten szemléljük művünket. Barnóczki Anita lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.
Annyi mindent kaptunk teremtő Urunktól, amin keresztül megcsillanhat, felragyoghat az ő csodálatos lénye, áttetszhet „arca” – mindazokon át, amik istenképűségünk részletei. Képesek vagyunk alkotni, gondozni, érezni, adni és legfőképpen szeretni. Anyának lenni ilyen ajándék! Sokan egyenesen azt állítják, leginkább az anyai szeretet hasonlít vagy emlékeztet Isten szeretetére.
Vajon szorongónak születünk, vagy a körülményeink, esetleg életmódunk tesz azzá? Hogyan segíthetjük ítéletmentesen, bibliai alapokon gyülekezeteink mentálisan küzdő fiataljait? Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológust a modern népbetegségről, a szorongásról kérdeztük.
Mit kezd a vezető a megtöretéssel? Hogyan válik a krízis formáló erővé, és mikor kezdődik a valódi helyreállás? Szolgálat, bűnvallás, kegyelem, közösség és újrakezdés – ezek a kulcsszavai annak az útnak, amelyről Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke beszél a megállás, az újragondolás és az irányváltás fényében. Az elmúlt év megrendülései után nemcsak külső fordulatra, hanem befelé figyelésre is szükség volt, és ebből a folyamatból születhetett meg valami új: helyesebb látás, mélyebb kapcsolódás és letisztultabb szolgálat.
A mai Törökország területén fekvő, ókori Nikaia városában (ma İznik) hívta össze Nagy Konstantin ezerhétszáz éve, Kr. u. 325-ben – felismerve a vallási széthúzás politikai kockázatait – a keresztyén egyház püspökeit az első egyetemes zsinatra. A Római Birodalom császára, Hosius, Córdoba püspöke (aki I. Szilveszter pápa távollétében képviselte az egyházfőt) és a több száz – főleg keleti – egyházatya jelenlétében zajló tanácskozás közel két hónapig tartott.
Minden eddiginél sokszínűbb programokkal várja idén a művészetkedvelőket a XX. Református Zenei Fesztivál Budapest belvárosának különböző helyszínein. A május végi jubileumi programsorozat kihagyhatatlan eseményeiről és a fesztivál céljairól Tóth Endre művészeti vezetővel beszélgettünk.
Az összetartozás megélését, erősítését szolgáló egységnap ország- és generációs határokon átnyúlva gyűjti egybe a magyar reformátusokat. A fiatal hívők egyházkapcsolatáról az ifjúsági program szervezőit, Gulyás Dórát, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Ifjúsági Osztálya vezetőhelyettesét és Püski Gábort, a Debrecen-Nagytemplomi Egyházközség ifjúsági lelkipásztorát kérdeztük.
Éneklünk minden istentiszteleten. Cantate vasárnapon talán kicsit többet. Mostanában jelent meg a hírekben, milyen lelkesen fogadták konzultáción vagy konferencián, amikor kezdésül éneklést választott az előadó vagy levezető. No, azért nem egy egész dicséretet, hanem csupán a 42. zsoltár első versét. Ha ennyi is elég, kell-e nekünk nyolcszáznál is több ének, ilyen vastag énekeskönyv?!
Egy éve, hogy a Magyarországi Református Egyház átvette a törökbálinti tüdőintézet fenntartását. A Református Pulmonológiai Centrum néven tovább működő intézmény azóta újra önálló. A fekvőbeteg-ellátás mellett évente több mint kilencvenezer ambuláns vizsgálatot végez, öt mobil állomással több mint százhúszezer embert ér el mellkasszűréseivel. Falai között a lelkiség is kibontakozik.
Magyarország legősibb református gyülekezeteinek sorába tartozik az enyingi, 1540 óta tartják számon. Az azóta eltelt ötszáz év igencsak mozgalmasan alakult a számukra: három templomot építettek, iskolát alapítottak, ez utóbbit fél évszázadra elveszítették, de ma már újra folyik kálvinista szellemiségű oktatás Enyingen, ahol különösen szoros a kapcsolat a gyülekezet és az általa fenntartott iskola között.
Negyed évezrede születtek Szikszai György örökbecsű sorai, amelyekben a lelkipásztorságról fejtette ki gondolatait: mit vár el az Isten, az egyház, a mindenkori társadalom az elhívott és felszentelt szolgáktól. A Keresztyéni tanítások és imádságok című könyv 1786-ban került az olvasók elé. A XXI. századi szolgálókra érvényesek-e az időnként régies nyelvezettel fogalmazott, ám kristálytiszta gondolatok? Különböző lélekszámú gyülekezetek lelkészeit kérdeztük, ők miként élik meg ezeket a követelményeket.
A szervezetfejlesztés kiemelt területté vált a kommunikáción belül, új iparág épült az elakadással küszködő munkaközösségek megsegítésére. A Harmat Kiadó jóvoltából már ismerős Henry Cloud klinikai pszichológus és vezetési tanácsadó munkássága. A Határok a vezetésben című könyvében Cloud olyan eszközöket és technikákat kínál, amelyekben az idegtudomány legújabb eredményeire támaszkodik. Marjai Éva könyvajánlója.
Földrajzi értelemben a legkisebb, ám elköteleződésében nem marad alul a Tiszáninneni Református Egyházkerület. Barna Sándort az eltelt fél év megerősítette abban, hogy a kétszáznyolcvankilenc anyagyülekezetet számláló egyházkerületet be lehet és be kell emelni az ország egyházi vérkeringésébe. Mire elég hat hónap, amióta a pásztorok pásztoraként irányítja a közösséget? A tiszáninneni püspökkel a gyülekezetek újjászületéséről és az örök élet reménységéről beszélgettünk.
Az abortusz és az eutanázia kérdésével a református teológia egészen a közelmúltig egyáltalán nem vagy csak szőrmentén foglalkozott. Ennek magyarázata, hogy (1) a közgondolkodás és a jogi szabályozás összhangban állt az egyház által képviselt meggyőződéssel, azaz semmi nem indokolta valamely sziklaszilárd érvrendszer kidolgozását, illetve (2) az illegálisan végrehajtott és ismertté vált esetek száma nem érte el azt a kritikus szintet, amely felpiszkálta volna az őrállók lelkiismeretét, és alaposabb átgondolásra indította volna őket. Mindez mára alaposan megváltozott. Szabó László lelkipásztor gondolatai.
Vártuk Jézus feltámadásának ünnepét, és vágyunk az alvó egyház felébredésére, feltámadására a halálból (Ef 5,14). A böjtben népünkért az Úr elé járulva sokféleképp kerestük Isten akaratát. „Ugyan mit követtem el? Hiszen csak beszélgetek!” – védte magát a fiatal Dávid bátyja bántalmazó szavaival szemben (1Sám 17,29). Talán idézed is egyetértően a slágert: „a gondolat még tettet nem jelent.” És valóban, ha gondolok valamire, még nem jelenti azt, hogy meg is teszem. Ugyanakkor az Úr Jézus a tízparancsolat kibontásakor azt mondta, ítéletet érdemel, aki haragszik a másikra, aki pedig azt mondja rá: ostoba vagy bolond, az méltó a gyehenna tüzére, a kárhozatra (Mt 5,20–22). Pentaller Attila lelkipásztor gondolatai.
Pénz és egyház témában rendez blokkszemináriumot a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának Gyakorlati Teológiai Kutatóintézete. A május közepén tartott nyilvános előadás-sorozat tudományos alapon párbeszédet kezdeményez az egyház gazdálkodásának forrásairól.
A nyolcadik évéhez ért a Magyarországi Református Nőszövetség keresztmamaprogramja, amely nehéz sorsú református családokat támogat Kárpátalján. Svébisné Juhász Márta elnökhelyettes szerint nem csak az anyagi segítség, a lelki támogatás is nélkülözhetetlen, ezért rendszeresen imádkoznak a programban részt vevő mintegy ötven családért.
Kovács J. Attila családjában generációk óta apáról fiúra száll a cipőkészítés mesterségének tudománya. Édesapja is cipészmester, ahogyan nagyapja és dédapja is ezzel kereste a kenyerét. Bár Attila fiatalkorában gondolni sem akart arra, hogy ő is beálljon a sorba, állatorvos szeretett volna lenni, végül másként alakult az élete. Ma már ő az egyike annak a fél tucat magyarországi mesternek, akiknek műhelyében egyedi tervezésű cipők készülnek hagyományos eljárással: varrva, szegelve.
A becsület mára inkább elfeledett emléktárgy, mint elérendő erény. Mint a kiszolgált bútordarab, amelyet szégyellünk, ha a szomszéd meglátja – régimódi, antik holmi, amelyet a pincébe rejtünk. Pedig valaha a becsület az ember jellemének sarokköve volt, ehhez igazították a döntéseket, a cselekedeteket, sőt az egész életet. Mi történt? Bogárdi Szabó István, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese, egyetemi tanár szerint az alapvető értékeink azért kallódtak el, mert az emberek maguk is elveszettek, és céltalanul bolyonganak irányt vesztve, mert elutasították Istent és változhatatlan mércéjét.
A templom az a hely, ahol Krisztus nevében összejövünk. Magunknak, azaz gyülekezetünknek építjük, Istennek már nincs rá szüksége az Újszövetség korában, mint egykor az áldozóhelyre. Gyülekezésre alkalmas, jó szerkezetű, jó akusztikájú épület a megfelelő. De vajon nem tesszük-e hozzá ehhez a gyakorlati szükséglethez – a mi dicsőségünket? Szabó Zsolt egyetemi docens írása a Reformátusok Lapjából.